1.031.420

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

SQL kézikönyv

SQL92-szabvány és IBM DB2, IBM SQL/DS, INFORMIX, INGRES, Novell XQL, Oracle, Sybase

Szerző
Lektor

Kiadó: ComputerBooks Kiadói Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 407 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-618-000-8
Megjegyzés: Floppy-melléklet nélkül.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az adatbázisok lényege könnyebben érthetővé válik, ha röviden áttekintjük az adatfeldolgozás odavezető fejlődését. Filozófiai értelemben helyesnek látszik az információk következő definíciója: az... Tovább

Előszó

Az adatbázisok lényege könnyebben érthetővé válik, ha röviden áttekintjük az adatfeldolgozás odavezető fejlődését. Filozófiai értelemben helyesnek látszik az információk következő definíciója: az információk kijelentéseket tartalmaznak a valós világ összetevőiről és/vagy képzetes mennyiségekről, valamint fogalmakról. (A gyakorlatban az információkat legtöbbször együtt értik az azokat hordozó közeggel.)
Az információk legkisebb, még önállóan értelmes egységeit szavaknak, (informatikai) atomoknak, adat-előfordulásoknak nevezzük. Az emberi beszédet illetően a szó, a mesterséges intelligenciával foglalkozók számára az atom, az adatbázisok világában pedig az adat-előfordulás a legjellemzőbb kifejezés. Az adat-előfordulások vagy röviden adatok csak környezetükkel, más adatokkal együtt képeznek értelmes kijelentéseket. Minden adat lehetséges értelmezését annak adattípusa határozza meg. Az adatérték az adat(-előfordulás) pillanatnyi állapota. Másképpen: az adatérték mutatja meg az adat pillanatnyi kijelentését valamely dologról, fogalomról.
Az adatokat felfoghatjuk úgy is, mint számos eldöntendő kérdésre adandó válaszok halmazát. (Pl. egy egész szám nagyobb-e nullánál, de kisebb-e 2-nél - így már csupán 1 lehet.) Rendeljük az ilyen, elemi eldöntendő kérdésekhez válaszul a 0-t NEM, az 1-et IGEN esetén! Az adatokat - bizonyos szabályok betartása és esetenkénti pontatlanság mellett - általában felírhatjuk 0-k és l-esek megfelelő sorozataival is. Bármely kétállapotú eszköz l-l helyzetét (pl.: mágnes két helyzetét; vagy: egy tranzisztor vezet, nem vezet) rendeljük a 0-hoz és 1-eshez! Ez képezi a kettes számrendszerbeli, számjegyes (bináris, digitális) adattárolás alapját. Az elemi válaszokhoz rendelt, kettes számrendszerbeli számjegyeket angol rövidítés után bitnek nevezzük (bináris digit, binary digit). Vissza

Tartalom

Történeti áttekintés - bevezetés helyett 13
1. Adatelemzés 19
1.1. Adatmodellek 19
1.2. Az adatmodellek fogalmai 19
1.3. Az adatok összefüggései 22
2. Az adatbázisok matematikai alapjai 25
3. Az adatbázisok logikai szerkezete 29
3.1. Adattípusok 29
3.2. Adattáblák 29
3.3. Értékszabályok 30
3.4. Adategyedek összefüggései, hivatkozási függőségek 30
3.5. Az adatkezelés módszerei 31
3.6. Az adatmodellezést támogató eszközök 32
3.7. A példafeladat adatmodellje 35
3.8. Összetett adatszerkezetek 37
3.9. Származtatott és közös adattételtípusok 39
4. Az SQL elemei 43
4.1. Jelkészlet 43
4.2. Szintaktikai elemek 44
4.3. Objektumok 45
4.4. Az utasítások fajtái 46
4.5. Azonosítók képzési szabályai 47
4.6. Kifejezések és műveletek 47
4.7. A NULL-értékek 50
4.8. A katalógus 51
4.9. Az utasítások szerkezete 51
4.10. Az utasítások feldolgozási módjai és az adatcsere felületei 52
4.11. Az adatbázisok eljárásjellegű elemei 54
4.11.1. Modulok 54
4.11.2. Tárolt eljárások 54
4.11.3. Triggerek 55
5. Adatdefiníciós utasítások 57
5.1. Oszloptípusok definíciói 57
5.2. Adattáblák definíciói 58
5.2.1. Létrehozás 58
5.2.2. Az SQL92 alapvető adattípusai 60
5.2.3. Dátumok, időpontok, intervallumok adattípusai 61
5.2.4. Kötelező értékvizsgálatok definiálása 62
5.2.5. Egyedi vagy elsődleges kulcsok 62
5.2.6. Idegen és közös kulcsok 63
5.2.7. A hivatkozási épség ellenőrzése saját körűen 64
5.2.8. Adattábla szerkezetének módosítása 66
5.2.9. Adattábla megszüntetése 67
5.3. Önálló feltételek 67
5.4. Feltételek hatályba léptetésének ideje 68
5.5. Indexek 69
5.6. Szinonimák 72
5.7. Nézettáblák definíciói 72
5.8. Adatbázissémák 72
6. Lekérdezések 75
6.1. Az oszlopok egyszerű felsorolása 75
6.2. A SELECT utasítás legegyszerűbb alakja 77
6.3. Oszlopok ideiglenes nevekkel, továbbá konstansok „lekérdezése" 77
6.4. Mezőkifejezések a SELECT záradékban 78
6.5. Oszlopfüggvények a SELECT záradékban 82
6.6. Ismétlések elnyomása: a DISTINCT záradék 84
6.7. A WHERE záradék 84
6.8. Karakterláncok vizsgálata 86
6.9. Dátum és időpont a lekérdezésekben 89
6.10. Összetett feltételek a WHERE záradékban 91
6.11. A talált sorok rendezése: az ORDER BY záradék 92
6.12. A talált sorok csoportosítása: a GROUP BY záradék 94
6.13. Csoportosítás feltétellel: a HAVING záradék 96
6.14. Több tábla összekapcsolása 97
6.15. Táblák egyesítése: UNION 103
6.16. Táblák metszete: INTERSECT 104
6.17. Táblák különbsége: EXCEPT vagy MINUS 104
6.18. Alkérdések 105
6.19. Az alkérdések minősítői: ALL, ANY, SOME 107
6.20. Létezés vizsgálata az alkérdésben és az EXISTS operátor 110
6.21. Külső összekapcsolási műveletek 111
6.22. Önmagukra hivatkozó táblák 112
6.23. A CREATE TABLE utasítás alkérdéssel 114
7. Adatok bevitele, módosítása, törlése 117
7.1. Az INSERT utasítás 117
7.1.1. Általános alak 117
7.1.2. Explicit adatok bevitele 118
7.1.3. Alkérdés a VALUES záradékban 120
7.1.4. Alkérdés a VALUES záradék helyett 121
7.2. Az UPDATE utasítás 122
7.2.1. Általános alak 122
7.2.2. Alkérdés a SET záradékban 124
7.3. A DELETE utasítás 125
8. Nézettáblák 127
8.1. Alaptulajdonságok 127
8.2. Változtatások nézettáblákon keresztül 128
8.3. Nézettáblák alkalmazásai 128
9. Fizikai megvalósítás 131
9.1. Az adattárolás alapegységei: mező, rekord, blokk 131
9.2. Indexelés 133
9.3. Az adatbázisok fizikai szerkezete 136
9.4. Az adatszótárak 138
9.5. A fizikai írás és olvasás 139
9.6. Adatmentés és betöltés 141
9.7. Optimalizálás 143
9.8. A konkurens hozzáférés vezérlése 144
9.9. Adatbázisok megosztása 145
9.9.1. Az adatmegosztás lehetőségei 145
9.9.2. Korszerű hálózati adatbázisok részei 146
10. Az adatbázis biztonsága
10.1. A hozzáférések szabályozása 149
10.2. A felhasználói jogok szabályozása 150
10.2.1. Hozzáférési jogok megadása 150
10.2.2. Hozzáférési jogok visszavonása 152
10.3. A hozzáférési zárak kezelése 152
10.4. A tranzakciók kezelése 153
10.4.1. Általános szabályok 153
10.4.2. Tranzakciók érvényesítése két fázisban 154
10.4.3. A SAVEPOINT utasítás 154
10.4.4. A tranzakciók naplózása
10.4.5. A tranzakciók és az adatbázis blokkpufferei 155
10.4.6. A tranzakciók lefutása és a változtatások láthatósága 155
10.5. Kivételkezelés 157
11. SQL utasítások harmadik generációs programozási nyelvekben 159
11.1. Az SQL utasítások elkülönítése 160
11.2. A közösen használt változók definiálása 16o
11.3. Változók a beépített SQL utasításokban 161
11.4. A SELECT utasítás és az INTO záradék 162
11.5. Indikátorváltozók 162
11.6. Események követése 163
11.7. Sormutatók 164
11.7.1. Sormutató deklarálása 164
11.7.2. Sormutató megnyitása 166
11.7.3. Sormutató mozgatása 166
11.7.4. A WHERE CURRENT OF záradék 167
11.7.5. Sormutatók és hozzáférési zárak kölcsönhatása 167
11.7.6. Az SQL92 újításai a sormutatókon 168
11.7.7. Sormutató lezárása 169
12. A dinamikus SQL 171
12.1. Az EXECUTEIMMEDIATE utasítás 172
12.2. Változók használata sormutató nélkül 173
12.3. Sormutatók alkalmazása, amikor előzőleg ismerjük a lekérdezett adatok szerkezetét 174
12.4. Teljesen dinamikus utasítások 175
12.5. Az SQL92 és a dinamikus sormutatók 180
13. A programozási stílusról 187
13.1. Névadási szabályok 187
13.2. Strukturált programozás 188
13.3. Moduláris programozás 190
13.3.1. A modulelv 190
13.3.2. Ajánlások 191
13.3.3. Az eljárások többszöri felhasználása 192
13.4. Eseményfeldolgozás, állapotjelzők 194
13.5. Tárgyirányú programozás 196
14. IBM DB2 201
14.1. A párbeszédes parancsértelmező használata 201
14.2. A fizikai tárolás fogalmai DB2-ben 204
14.3. Adatbázis előállítása DB2 alatt 205
14.4. Adatstruktúrák előállítása a harmadik generációs programozási nyelvekhez 211
14.5. A programok előkészítése 213
14.6. Különleges regiszterek, dátumformátumok 215
15. IBM SQL/DS 217
15.1. Az ISQL párbeszédes parancsértelmező 217
15.2. Az SQL előfordító hívása DOS/VSE alatt 219
15.3. A fizikai tárolás 220
16. INFORMIX 221
16.1. A parancsértelmező 222
16.2. A fontos környezeti változók 225
16.3. A fizikai tárolás 226
16.3.1. Megvalósítás index-szekvenciális állományokkal 226
16.3.2. Blokk-alapú megvalósítás 227
16.3.3. A szükséges háttértár méretének becslése 228
16.4. Az adatbázisok objektumainak definiálása 228
16.5. Adatmentés és betöltés 230
16.6. ESQL programok fordítása, szerkesztése 231
16.7. Munka több adatbázissal az INFORMIX-ban 232
16.8. Az INFORMIX-SPL 233
17. INGRES 237
17.1. A párbeszédes munkafelület 237
17.2. A fizikai tárolás legfontosabb jellemzői az INGRES-ben 241
17.3. Az SQL parancsértelmező használata 243
17.4. Programfejlesztés az INGRES alatt 243
17.5. Az INGRES környezeti változói 244
17.6. Az INGRES eljárásjellegű adatbázisnyelve 245
17.7. Adatmentés és visszatöltés az INGRES alatt 250
18. Novell XQL 253
18.1. Komponensek, általános tulajdonságok 253
18.2. Az adatszótár és az elnevezési szabályok 254
18.3. A BTrieve és az XQL indítása, leállítása 255
18.4. Az XQLI parancsértelmező 257
18.5. Az XQLUTIL.EXE használata és az adminisztráció 258
18.6. Az XQLM szolgáltatásai 260
18.6.1. Hogyan hívjuk az XQLM eljárásokat? 260
18.6.2. Az XQLM C nyelvű függvényeinek rövid leírása 262
18.6.3. Az eljárások ismertetése 262
18.6.4. Az ismertetett eljárások használata más nyelvekben 266
18.7. Eltérések a szabványos SQL és az XQL között 267
18.7.1. Az engedélyezett adattípusok 267
18.7.2. Objektumok definíciói 267
18.7.3. Jogok megadása és visszavonása 269
18.7.4. A SET utasítások 269
19. Oracle 271
19.1. Indítás és leállítás 271
19.2. A fizikai tárolás jellemzői 272
19.2.1. Az 5.1-es változat jellemzői 272
19.2.2. A 6.0-s és 7.0-s változat tárolási utasításai 275
19.2.3. A szükséges háttértárterület becslése 279
19.3. Az Oracle parancsértelmezője 279
19.4. Az SQL*Plus parancsai 281
19.5. Befogadó nyelvek és előfordítás 285
19.6. Az aktuális adatbázis kiválasztása 286
19.7. Munka idegen adatbázisban 287
19.8. Optimalizálás az Oracle alatt 287
19.9. Az Oracle PL/SQL 288
19.9.1. Programszerkezet PL/SQL-ben 288
19.9.2. Az utasításkészlet 290
19.9.3. Kivételkezelés 295
19.9.4. A PL/SQL eljárások 297
19.10. Az Oracle triggerei 297
19.11. Mentés és visszatöltés 299
19.11.1. Az EXPORT program 300
19.11.2. Az IMPORT beviteli program 301
20. Sybase és MS SQL Server 303
20.1. A parancsértelmező 303
20.2. A DWB (DataWorkBench) munkafelület 304
20.3. A tárolási módszerek 306
20.4. Az adatbázisok objektumai 308
20.5. A Sybase T-SQL 312
20.6. Tárolt eljárások 316
20.7. A Sybase triggerei 318
20.8. Fontos rendszereljárások és függvények 321
20.9. Adatmentés és visszatöltés 325
20.10. A Sybase-SQL hívása más programnyelvekből 327
20.11. Munka több adatbázissal, hálózatban 331
20.12. A Microsoft SQL Server 332
21. Példafeladatok és a lemezmelléklet ismertetése 335
Név- és tárgymutató 343
Lefordított idegen kifejezések szótára 347
Szakirodalom 349
Függelékek
A. Az SQL utasításkészlete és kulcsszavai 351
B. ISO-adattípusok 359
C. Az SQL-megvalósítások adattípusai 361
D. Az SQL hibaosztályok és alosztályok az ISO 9075:1992 szabvány szerint 367
E. Az SQLCA szerkezetek 373
F. Az SQLDA szerkezetek 377
G. Az SQL-megvalósítások függvénykészlete 381
H. Adatmodellezés segítése buborékábrával 405
I. Adatmodell ábrázolása az Oracle Pro*Case módszerével 406
J. Adatmodell ábrázolása szalagdiagrammal 407

Stolnicki Gyula

Stolnicki Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Stolnicki Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
SQL kézikönyv

Floppy-melléklet nélkül.

Állapot:
2.540 ,-Ft
13 pont kapható
Kosárba
konyv