| Történeti áttekintés - bevezetés helyett | 13 |
| Adatelemzés | 19 |
| Adatmodellek | 19 |
| Az adatmodellek fogalmai | 19 |
| Az adatok összefüggései | 22 |
| Az adatbázisok matematikai alapjai | 25 |
| Az adatbázisok logikai szerkezete | 29 |
| Adattípusok | 29 |
| Adattáblák | 29 |
| Értékszabályok | 30 |
| Adategyedek összefüggései, hivatkozási függőségek | 30 |
| Az adatkezelés módszerei | 31 |
| Az adatmodellezést támogató eszközök | 32 |
| A példafeladat adatmodellje | 35 |
| Összetett adatszerkezetek | 37 |
| Származtatott és közös adattételtípusok | 39 |
| Az SQL elemei | 43 |
| Jelkészlet | 43 |
| Szintaktikai elemek | 44 |
| Objektumok | 45 |
| Az utasítások fajtái | 46 |
| Azonosítók képzési szabályai | 47 |
| Kifejezések és műveletek | 47 |
| A NULL-értékek | 50 |
| A katalógus | 51 |
| Az utasítások szerkezete | 51 |
| Az utasítások feldolgozási módjai és az adatcsere felületei | 52 |
| Az adatbázisok eljárásjellegű elemei | 54 |
| Modulok | 54 |
| Tárolt eljárások | 54 |
| Triggerek | 55 |
| Adatdefiníciós utasítások | 57 |
| Jelkészletek definíciói | 57 |
| Oszloptípusok definíciói | 59 |
| Adattáblák definíciói | 60 |
| Létrehozás | 60 |
| Az SQL92 alapvető adattípusai | 62 |
| Dátumok, időpontok, intervallumok adattípusai | 62 |
| Kötelező értékvizsgálatok definiálása | 63 |
| Egyedi vagy elsődleges kulcsok | 64 |
| Idegen és közös kulcsok | 64 |
| A hivatkozási épség ellenőrzése sajátkörűen | 66 |
| Adattábla szerkezetének módosítása | 69 |
| Adattábla megszüntetése | 69 |
| Önálló feltételek | 70 |
| Feltételek hatályba léptetések ideje | 71 |
| Indexek | 71 |
| Szinonimák | 74 |
| Nézettáblák definíciói | 74 |
| Adatbázisok | 75 |
| Lekérdezések | 77 |
| Az oszlopok egyszerű felsorolása | 77 |
| A SELECT utasítás legegyszerűbb alakja | 79 |
| Oszlopok ideiglenes nevekkel, továbbá konstansok "lekérdezése" | 79 |
| Mezőkifejezések a SELECT záradékban | 80 |
| Oszlopfüggvények a SELECT záradékban | 84 |
| Ismétlések elnyomása a DISTINCT záradék | 86 |
| A WHERE záradék | 86 |
| Karakterláncok vizsgálata | 89 |
| Dátum és időpont a lekérdezésekben | 91 |
| Összetett feltételek a WHERE záradékban | 93 |
| A talált sorok rendezése: az ORDER BY záradék | 94 |
| A talált sorok csoportosítása: a GROUP BY záradék | 96 |
| Csoportosítás feltétellel: a HAVING záradék | 98 |
| Több tábla összekapcsolása | 99 |
| Táblák egyesítése: UNION | 105 |
| Táblák metszete: INTERSECT | 106 |
| Táblák különbsége: EXCEPT vagy MINUS | 106 |
| Alkérdések | 107 |
| Az alkérdések minősítői: ALL, ANY, SOME | 109 |
| Létezés vizsgálata az alkérdésben és az EXITS operátor | 112 |
| Külső összekapcsolási műveletek | 113 |
| Önmagukra hivatkozó táblák | 114 |
| A CREATE TABLE utasítás alkérdéssel | 116 |
| Adatok bevitele, módosítása, törlése | 119 |
| Az INSERT utasítás | 119 |
| Általános alak | 119 |
| Explicit adatok bevitele | 120 |
| Alkérdés a VALUES záradékban | 122 |
| Alérdés a VALUES záradék helyett | 123 |
| Az UPDATE utasítás | 124 |
| Általános alak | 124 |
| Alkérdés a SET záradékban | 126 |
| A DELETE utasítás | 127 |
| Nézettáblák | 129 |
| Alaptulajdonságok | 129 |
| Változtatások nézettáblákon keresztül | 130 |
| Nézettáblák alkalmazásai | 130 |
| Fizikai megvalósítás | 133 |
| Az adattárolás alapegységei: mező, rekord, blokk | 133 |
| Indexelés | 135 |
| Az adatbázisok fizikai szerkezete | 138 |
| Az adatszótárak | 140 |
| A fizikai írás és olvasás | 141 |
| Adatmentés és betöltés | 143 |
| Optimalizálás | 145 |
| A konkurens hozzáférés vezérlése | 146 |
| Adatbázisok megosztása | 147 |
| Az adatmegosztás lehetőségei | 147 |
| Korszerű hálózati adatbázisok részei | 148 |
| Az adatbázis biztonsága | 151 |
| A hozzáférések szabályozása | 151 |
| A felhasználói jogok szabályozása | 152 |
| Hozzáférési jogok megadása | 152 |
| Hozzáférési jogok visszavonása | 154 |
| A hozzáférési zárak kezelése | 154 |
| A tranzakciók kezelése | 155 |
| Általános szabályok | 155 |
| Tranzakciók érvényesítése két fázisban | 156 |
| A SAVEPOINT utasítás | 156 |
| A tranzakciók naplózása | 157 |
| A tranzakciók és az adatbázis blokkpufferei | 157 |
| A tranzakciók lefutása és a változtatások láthatósága | 157 |
| Kivételkezelés | 159 |
| SQL utasítások harmadik generációs programozási nyelvekben | 161 |
| Az SQL utasítások elkülönítése | 162 |
| A közösen használt változók definiálása | 162 |
| Változók a beépített SQL utasításokban | 163 |
| A SELECT utasítás és az INTO záradék | 164 |
| Indikátorváltozók | 164 |
| Események követése | 165 |
| Sormutatók | 166 |
| Sormutató deklarálása | 166 |
| Sormutató megnyitása | 168 |
| Sormutató mozgatása | 168 |
| A WHERE CURRENT OF záradék | 169 |
| Sorumutatók és hozzáférési zárak kölcsönhatása | 169 |
| Az SQL92 újításai a a sormutatókon | 170 |
| Sormutató lezárása | 171 |
| A dinamikus SQL | 173 |
| Az EXECUTE IMMEDIATE utasítás | 174 |
| Változók használata sormutató nélkül | 175 |
| Sormutatók alkalmazása, amikor előzőleg ismerjük a lekérdezett adatok szerkezetét | 176 |
| Teljesen dinamikus utasítások | 177 |
| Az SQL92 és a dinamikus sormutatók | 182 |
| A programozási stílusról | 189 |
| Névadási szabályok | 189 |
| Strukturált programozás | 190 |
| Moduláris programozás | 192 |
| A modulelv | 192 |
| Ajánlások | 193 |
| Az eljárások többszöri felhasználása | 194 |
| Eseményfeldolgozás, állapotjelzők | 196 |
| Tárgyirányú programozás | 198 |
| IBM DB2 | 203 |
| A párbeszédes parancsértelmező használata | 203 |
| A fizikai tárolás fogalmai DB2-ben | 206 |
| Adatbázis előállítása DB2 alatt | 207 |
| Adatstruktúrák előállítása a harmadik generációs programozási nyelvekhez | 213 |
| A programok előkészítése | 215 |
| Különelges regiszterek, dátumformátumok | 217 |
| IBM DB2/2 | 219 |
| Hozzáférés a rendszer elemeihez | 219 |
| A fizikai tulajdonságok | 221 |
| Eltérések az SQL 92-től, másrészt a DB2-től | 222 |
| Fordítás, szerkesztés | 225 |
| Adatmentés és helyreállítás | 227 |
| IBM SQL/DS | 229 |
| Az ISQL párbeszédes parancsértelmező | 229 |
| Az SQL előfordító hívása DOS/VSE alatt | 231 |
| A fizikai tárolás | 232 |
| INFORMIX | 233 |
| A parancsértelmező | 234 |
| A fontos környezeti változók | 237 |
| A fizikai tárolás | 238 |
| Megvalósítás index-szekvenciális állományokkal | 238 |
| Blokk-alapú megvlaósítás | 239 |
| A szükséges háttértár méretének becslése | 240 |
| Telepítés UNIX alatt | 240 |
| A monitor | 241 |
| A lemezes tárolás megszervezése | 243 |
| Rendszerkonformáció | 244 |
| Indítás, leállítás, üzemmód | 244 |
| Az adatbázisok objektumainak definiálása | 245 |
| Adatmentés és betöltés | 247 |
| Adattáblák mentése | 247 |
| Mentés és visszatöltés a régebbi változatokban | 247 |
| Mentés és visszatöltés monitorral | 248 |
| ESQL programok fordításai, szerkesztése | 250 |
| Munka több adatbázissal az INFORMIX-ban | 251 |
| Az INFORMIX-SPL | 252 |
| BLOB típusú mezők kezelése | 254 |
| INGRES | 259 |
| A párbeszédes munkafelület | 259 |
| A fizikai tárolás legfontosabb jellemzői az INGRES-ben | 263 |
| Az SQL parancsértelmező használata | 265 |
| Programfejlesztés az INGRES alatt | 265 |
| Az INGRES környezeti változói | 266 |
| Az INGRES eljárás-orientált adatbázisnyelve | 267 |
| Adatmentés és visszatöltés az INGRES alatt | 272 |
| Microsoft SQL Server | 275 |
| A környezet | 275 |
| A kiszolgáló egység és a szolgáltató programok | 279 |
| A kiszolgáló indítása, leállítása | 279 |
| Mesteradatbázis előállítása | 280 |
| Az SQL parancsértelmező | 280 |
| Az ISQL/w párbeszédes parancsértelmező | 282 |
| Az általános másoló program | 283 |
| A console program | 284 |
| A csővonalak ellenőrzése | 285 |
| Programszerkezetek C-programok számára | 286 |
| Az alapszerkezetek | 286 |
| Több sor olvasása egymás után | 287 |
| A talált mezők egyedi feldolgozása | 289 |
| A COMPUTE-záradékok eredményeinek feldolgozása | 290 |
| Több SQL-utasítás egy kötegben | 292 |
| Pufferkezelés a DB-Library segítségével | 292 |
| Az átfésülés | 294 |
| Dinamikus SQL-utasítások | 295 |
| Teljesen dinamikus utasítások | 296 |
| Szabályos eredménysorok feldolgozása | 297 |
| A talált mezők tulajdonságainak meghatározása | 301 |
| A COMPUTE-záradékok mezőinek feldolgozása | 301 |
| A sormutatókat kezelő függvények | 302 |
| Tárolt eljárások hívása C-programokból | 304 |
| A DB-Library | 309 |
| Néhány fontos átalakító függvény C-ben | 310 |
| Hiba- és üzenetkezelés a Windows alatt | 310 |
| Néhány sajátosság Windows alatt | 312 |
| Néhány sajátosság Windows alatt | 313 |
| A Bulk-Copy eljárások | 314 |
| A bővített tárolt eljárások | 315 |
| Tranzakciók két fázisban | 316 |
| Közösen használt programkódok | 319 |
| Adatmentés és visszatöltés | 320 |
| Novell XQL | 321 |
| Komponensek, általános tulajdonságok | 321 |
| Az adatszótár és az elnevezési szabályok | 322 |
| A BTrieve és XQL indítása, leállítása | 323 |
| Az XQLI parancsértelmező | 325 |
| Az XQLUTIL.EXE használata és az adminisztráció | 326 |
| Az XQLM szolgáltatásai | 328 |
| Hogyan hívjuk az XQLM eljárásokat? | 328 |
| Az XQLM C nyelvű függvényeinek rövid leírása | 330 |
| Az eljárások ismertetése | 330 |
| Az ismertetett eljárások használata más nyelvekben | 334 |
| Eltérések a szabványos SQL és az XQL között | 335 |
| Az engedélyezett adattípusok | 335 |
| Objektumok definíciói | 335 |
| Jogok megadása és visszavonása | 337 |
| A SET utasítások | 337 |
| Oracle | 339 |
| Indítás és leállítás | 339 |
| A fizikai tárolás jellemzői | 340 |
| Az Oracle parancsértelmezője | 355 |
| Az SQL*Plus parancsai | 357 |
| Befogadó nyelvek és előfordulása | 361 |
| Az aktuális adatbázis kiválasztása | 362 |
| Munka idegen adatbázisban | 363 |
| Optimalizálás az Oracle alatt | 363 |
| Az Oracle PL/SQL | 364 |
| Programszerkezet PL/SQL-ben | 364 |
| Az utasításkészlet | 365 |
| Kivételkezelés | 373 |
| Az Oracle triggerei | 375 |
| Mentés és visszatöltés | 377 |
| Az EXPORT program | 377 |
| Az IMPORT beviteli program | 379 |
| Sybase | 381 |
| A parancsértelmező | 381 |
| A DWB (DataWokrBench) munkafelület | 382 |
| A tárolási módszerek | 384 |
| Az adatbázisok objektumai | 386 |
| A Sybase T-SQL | 390 |
| Tárolt eljárások | 394 |
| A Sybase triggerei | 396 |
| Fontos rendszereljárások és függvények | 399 |
| Adatmentés és visszatöltés | 402 |
| A Sybase-SQL hívása más programnyelvekből | 404 |
| Előfordítók | 404 |
| A DBLIB eljáráskönyvtár | 405 |
| Munka több adatbázissal, hálózatban | 409 |
| Még néhány fogás | 411 |
| Példafeladatok és lemezmelléklet ismertetése | 413 |
| Név- és tárgymutató | 421 |
| Lefordított idegen kifejezések szótára | 425 |
| Szakirodalom | 427 |
| Függelékek | |
| Az SQL utasításkészlete és kulcsszavai | 429 |
| ISO-adattípusok | 437 |
| Az SQL-megvalósítások adattípusai | 439 |
| Az SQL hibaosztályok és alosztályok az ISO 9075:1992 szabvány szerint | 447 |
| Az SQLCA szerkezetek | 453 |
| Az SQLDA szerkezetek | 457 |
| Az SQL-megvalósítások függvénykészlete | 461 |
| Adatmodellezés segítése buborékábrával | 847 |
| Adatmodell ábrázolása az Oracle Pro*Case módszerével | 488 |
| Az INFORMIX-ESQL/C BLOB adatai | 489 |
| Kompatibilis adattípusok | 491 |
Folytatás Microsoft-tal