| Előszó | 19 |
| A morfológia (Kiefer Ferenc) | 23 |
| Bevezetés | 23 |
| A szótár | 25 |
| A szintaxis | 37 |
| A fonológia | 45 |
| A szematika | 49 |
| Morfológiai elméletek | 51 |
| Összefoglalás | 69 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 72 |
| Szavak, szófajok, toldalékok (Kenesi István) | 75 |
| A szavak és más lexikális alapegységek | 76 |
| A szó általános fogalmáról | 76 |
| Mi a szó a magyarban? | 79 |
| A szófajok | 93 |
| A toldalékok | 128 |
| Összefoglalás | 133 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 135 |
| A szóképzés (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 137 |
| A szóképzés fogalma | 137 |
| A magyar morfológia szóalapúsága | 140 |
| A képzők tulajdonságai | 141 |
| Termékenység, szabályszerűség és gyakoriság | 148 |
| A szóképző szabályok | 150 |
| Fonológiai jelölések | 156 |
| A lexikai akadályozás | 157 |
| A képzők osztályzása | 158 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 164 |
| Morfoszintaktikailag semleges képzések (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 165 |
| A főnévképzés | 165 |
| A melléknévképzés | 172 |
| Az igeképzés | 194 |
| Határozószó-képzés | 208 |
| A terméketlen szóképzés vizsgálata | 211 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 214 |
| A műveltetés (Komlósy András) | 215 |
| Általános értelmezési és terminológiai problémák | 216 |
| A forma és a tartalom | 216 |
| A tisztán szematikus megközelítés buktatói | 222 |
| Sajátos igecsoportok a magyarban | 229 |
| Morfológiai bonyadalmak | 229 |
| Jelentésviszonyok és jelentés szerinti csoportok | 234 |
| A műveltető képzők lexikai tételeiről | 245 |
| A műveltető képzés határai a magyarban | 254 |
| A műveltető képzésből kizárt igecsoportok | 254 |
| A "mediális párok" értlemezése | 260 |
| A műveltető igék vonzatkerete | 279 |
| A produktív képzők és használati körük | 280 |
| Az argumentumoktól a vonzatokig | 281 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 291 |
| Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés (Laczkó Tibor) | 293 |
| Az -Ás képzős főnevek morfoszintaxisa | 303 |
| A deverbális főnevek tipusai | 304 |
| A különböző jelentésű -Ás képzős alakkok létrehozása | 333 |
| Az igetípusok és az -Ás viszonya | 337 |
| Az -Ás képző morfoszintakitikai viselkedése | 345 |
| A birtokos személyrag morfoszintaxisa | 359 |
| Összegzés | 368 |
| Az -Ó képzős főnevek | 372 |
| A cselekvőt jelölő -Ó főnevek | 374 |
| A cselekvés eszközét jelölő -Ó főnevek | 387 |
| A cselekvés helyét jelölő -Ó főnevek | 389 |
| Az 'egyszerű esemény' jelentésű -Ó főnevek | 390 |
| Az -Ó főnévképző produktivitása | 391 |
| Az -Ó főnévképző morfoszintaktikai jellemzése | 392 |
| Homonim főnévképző vagy szófajváltás? | 400 |
| Az -Ó főnévképző különböző használatai közötti összefüggésekről | 402 |
| Összegzés | 405 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 405 |
| A melléknévi és határozói igenévképzők (Laczkó Tibor) | 409 |
| Az -Ó és a -(V) (t)t igenévképzők | 411 |
| Az -AndÓ melléknévi igenévképző | 441 |
| A -vA határozói igenévképző | 444 |
| Összegzés | 450 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 451 |
| Az igekötők (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 453 |
| Az igekötős igék létrehozása | 453 |
| Az igekötők szófaji besorolása | 459 |
| Az igekötők szemantikai szerkezete | 465 |
| Az akcióminőség | 475 |
| A magyar igekötőállomány | 480 |
| Igekötők kapcsolódási mintái | 483 |
| A be igekötő kapcsolódási mintái | 484 |
| A szét igekötő kapcsolódási mintái | 495 |
| Az agyon igekötő kapcsolódási mintái | 501 |
| A tönkre igekötő kapcsolódási mintái | 509 |
| Összefoglalás | 513 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 518 |
| A szóösszetétel (Kiefer Ferenc) | 519 |
| A szóösszetétel fogalma | 519 |
| Az összetett szavak fajtái | 522 |
| Az endocentrikus szóösszetétel szintaxisa | 526 |
| A szóösszetétel termékenysége | 529 |
| A deverbális alaptagú összetételek | 536 |
| Azonos elő-, ill. alaptagú összetételek mellérendelése | 559 |
| Összefoglalás | 565 |
| Szakiroalmi hivatkozások | 567 |
| A ragozás (Kiefer Ferenc) | 569 |
| Infelexiós kategóriák | 569 |
| Jel és rag | 573 |
| A főnévragozás | 577 |
| Az igeragozás | 599 |
| A morfoszintaktikai jegyek és források | 613 |
| Összefoglalás | 617 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 618 |
| Zárójelezési paradoxonok (Laczkó Tibor) | 619 |
| Jelzősítetlen határozói argumentumokat tartalmazó szerkezetek | 620 |
| Az -i képzős névutós kifejezések | 629 |
| A -(j)Ú képzős melléknévi szerkezetek | 636 |
| Összegzés | 649 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 650 |
| Az inflexiós jelenségek szintaktikai hátter (Bartos Huba) | 653 |
| Bevezetés | 653 |
| A főnévi szerkezetek és a főnévi toldalékolás | 669 |
| A főnévi szerkezetek és a főnévi viszonyai | 670 |
| A birtokjel mint anafora | 684 |
| Többesítés az -ék toldalékkal | 694 |
| Az esetragok | 699 |
| A személyes névmások | 708 |
| A mondatok funkcionális szerkezete és az igei inflexiós toldalékok | 714 |
| Az igei toldalékok | 715 |
| A mód, az idő és a modalitás hatóköri viszonyai | 718 |
| Az egyeztetés kategóriái | 734 |
| Az alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai háttere | 738 |
| A kiinduló adatok | 739 |
| Kategoriális különbségek: DP-k és kisebb főnévi csopotok | 744 |
| A szintaktikai elemzés: DP-k és nem DP-k | 754 |
| Konklúzió | 759 |
| Összefoglalás | 760 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 761 |
| Morfofonológiai jelenségek (Rebrus Péter) | 763 |
| Morfológiai bevezető | 763 |
| Szám/személyjelölők | 765 |
| Igei idő/módjelölők | 770 |
| Többes-, birtokos-, birtok- és esetjelölő | 773 |
| Képzők | 777 |
| Tő- és toldalékváltakozások | 785 |
| A magánhangzó-harmónia | 786 |
| Magánhangzók | 786 |
| Az elölségi harmóni egytagú tövekben | 792 |
| Kerekségi harmónia | 796 |
| Hangkivetés | 804 |
| Névszói tövek | 804 |
| A névszói tövek elemzése | 811 |
| Hangkivetés igéknél | 832 |
| A nem ikes igék elemzése | 840 |
| Az ikes igék elemzése | 846 |
| Rövidülés | 859 |
| Adatok | 859 |
| Az alsó magánhangzós rövidülés elemzése | 861 |
| A felső magánhangzós rövidülés elemzése | 869 |
| A v-tövek | 874 |
| Adatok | 874 |
| A felső magánhangzójú v-tövek elemzése | 887 |
| A nem felső magánhangzójú v-tövek elemzése | 895 |
| Összefoglalás | 904 |
| A tővégi nyílt magánhangzó nyúlása | 908 |
| Adatok | 908 |
| A tővégi magánhangzók ábrázolása | 913 |
| A 3. személyű birtokosjelölő | 920 |
| Az igei tővégnyúlás | 931 |
| Morfológiai összegzés | 943 |
| Szakirodalmi hivatkozások | 947 |
| Függelék | 949 |
| A magyar morfológia pszicholingvisztkai aspektusai (Pléh Csaba) | 951 |
| A morfológia helye a pszicholingvisztikai kutatásban | 951 |
| Az alaktani feldolgozás | 955 |
| Elsajátítás | 983 |
| A morfológiai elemek megjelenési sorrendje | 983 |
| Az igekötők a magyar gyermeknyelvben | 991 |
| Az allomorfia a gyermeknyelvben | 999 |
| A téri kifejezések elsajátítása és használata: egy fejezet a morfoszemantikából | 1008 |
| A legkorábbi téri kifejezések | 1008 |
| Téri kifejezések későbbi gyermekkorban | 1010 |
| Alaktan és patológia | 1013 |
| Fejlődési zavarok és a morfológia | 1013 |
| Értelmi fogyatékosok morfológiai problémái | 1015 |
| Alaktani zavarok afáziásoknál | 1017 |
| A magyar morfológia számítógépes kezelése (Prószéky Gábor) | 1021 |
| Bevezetés | 1021 |
| Számítógépes morfológia | 1022 |
| Tanulás és nyelvhasználat | 1024 |
| A számítógépes alaktani rendszer szótárai | 1025 |
| A számítógépes leírás osztályozási szempontjai: a morfémakapcsolódások és az unifikálhatóság | 1027 |
| Jegyfüggetlenség és redundancia: ismeretlen elemek osztályozása | 1029 |
| Szótövek és toldalékok | 1032 |
| A morfémák formális viselkedése | 1032 |
| A termékeny terminális toldalékok | 1033 |
| A termékeny nemterminális toldalékok | 1035 |
| A nem termékeny toldalékok | 1042 |
| Összetételek, előtagok kezelése | 1043 |
| Morfo-ortográfia: az írásban jelölt alaki változások | 1043 |
| A morfo-ortográfiai jegyek | 1044 |
| Tő- és toldalékváltozások | 1049 |
| A magyar számítógépes morfotaktika | 1053 |
| A magyar számítógépes morfotaktika osztályai | 1053 |
| A magyar számítógépes morfo-ortográfia jegyei | 1055 |
| Példák a magyar számítógépes morfológia működésére | 1057 |
| Tanulságok | 1058 |
| Irodalomjegyzék | 1065 |
| Tárgymutató | 1085 |
Folytatás Microsoft-tal