Studia Comitatensia 2.

Előszó

1972. márc. 14-én a ceglédi Kossuth Múzeum értesítést kapott, mely szerint Ócsán (Pest m., dabasi j.) a Klapka u. 6. sz. ház telkén építkezés alkalmával, kútakna ásásakor edényben elrejtett ékszerekre bukkantak. A következő napon kimentem a helyszínre; az edényt és a benne lévő 69 db bronztárgyat már a helybeli iskolába vitték, ahol - a szemtanúk állítása szerint hiánytalanul - átvehettem a ceglédi Kossuth Múzeum számára.

A figyelemre méltó, koszideri típusú ékszeregyüttest hamarosan teljes egészében elemezzük, itt mindössze a lelet egyik legérdekesebb, attól korban és formatípusban is némileg elkülöníthető darabjával foglalkozunk behatóbban.

Mielőtt a fenti ékszert megkísérelnénk korhoz és etnikumhoz kötni, néhány szót magáról a lelőhelyről. A szakirodalom többször említi a bronzkori, ún. vatyai népességhez kapcsolható ócsai urnatemetőt, melynek néhány leletét az MNM őrzi. A század elején pedig több edény és 78 db bronztárgy jutott az MNM birtokába, melyek állítólag szintén a fent említett urnatemetőből kerültek elő. E vatyai urnatemető helye azonban meglehetősen távol esik diadémunk előkerülési helyétől, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kiterjedt urnatemetőhöz nyilvánvalóan tartozó vatyai telepet még nem sikerült megközelítő pontossággal körülhatárolni. A század elején előkerült ócsai bronztárgyak: szemüvegspirálisok, trapéz és téglalap alakú lemezek bepödrött végekkel, spirálcsövecskék, félgömb alakú pitykék az egész bronzkor, de az utána következő időszak gyakorta előforduló ékszerei, melyek pontosabb datálásra önmagukban nem adnak lehetőséget. Mint ilyenek, a vatyai kultúrában, illetve annak alapjait képező Nagyrév-Kisapostag-Szigetszentmiklós kultúrában is megtalálhatók9. Sajnos a szűkszavú jelentésből nem derül ki egyértelműen, hogy e bronztárgyak az urnatemetőből, illetve hogy egyáltalán sírból, annak mellékleteként kerültek elő. Vissza