Megszólal a Rádió/Cikkek a rádiózás hőskorából

A kezdetektől 1945-ig/Philips Rádió Közlemények 1929. április - Rádió Amatőr 1929. május, december - Rádiótechnika 1937. szeptember

Szerző

Szerkesztő

'Sugár Gusztáv: Megszólal a Rádió/Cikkek a rádiózás hőskorából ' összes példány

Kiadó:	AD Kiadó Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Bársony
Oldalszám:	299 oldal
Sorozatcím:	A magyar rádiózás hőskora
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-8314-03-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Sorszámozott kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar posta szakemberei már az első külföldi kísérletek ismertté váltakor felfigyeltek a „szikratávíró"-ra, és 1896-ban hozzákezdtek a kérdés tanulmányozásához. Gyakorlati kísérletekre azonban csak az 1903-ban Berlinben megvásárolt berendezések teremtettek lehetőséget, mert ez a Slaby-rendszerű szikraadó és kohéreres vevő volt az első rádiótávíró-adó és -vevő Magyarországon.
A berendezésekkel Hollós József kezdte el a kísérleteket; maga mellé vette Tolnay Henriket, aki később a csepeli szikratávíró-állomás vezetője lett. Az első kísérletek Csepel és Újpest között folytak, gyárkémények felhasználásával megépített antennákkal. Az egyik antennát a csepeli Weiss Manfréd Gyár, a másikat az újpesti Egyesült Izzólámpagyár kéményéhez kötötték ki. Ezek a kísérletek azonban nem sikerültek, mert a villamosvasút zavarta a vételt. Amikor a villamosvasutat ideiglenesen leállították, a levelezés kifogástalan volt.
Ekkor már a katonai körök is érdeklődést mutattak, és a kísérleteket Budapest és Bécs között folytatták.
A budapesti adó 180 m magas antennával sugárzott, az antennahuzalt léggömb emelte a magasba. Bécsben kifogástalan volt a vétel, de mivel az ottani adónak kisebb volt a teljesítménye, Budapesten a bécsi adást nem tudták venni.
A szerzett tapasztalatokat felhasználva, az Adrián folytatták 1906 augusztusában és szeptemberében a kísérleteket. A parti állomás Fiuméban volt, a mozgó állomást az „Előre" hajón rendezték be. A berendezések nagy része ekkor már magyar gyártmány volt. Az olajban csillapított szikraköz mellett jelentős újítás volt a Szvetics Emil által gyártott kondenzátor, ezeket a nagy átütési szilárdságú papírkondenzátorokat használtak a korábbi, nagy és törékeny leideni palackok helyett.
Kísérleteztek a kohérernél érzékenyebb detektorokkal is, így aztán az érzékenyebb elektrolitikus detektort használták.
A kísérletek jó eredménnyel végződtek. A hajó állandó összeköttetést tudott tartani még Pulából is, noha Fiuméig még közben volt az 1200 m magas Maggiora-hegység. 1906. szeptember 1-jén az „Előre" Anconáig futott ki, és egész útja alatt összeköttetésben volt Fiuméval. Vissza

Tartalom

AZ ELSŐ HAZAI RÁDIÓTÁVÍRÓ-KÍSÉRLETEK 5
A POSTAMŰSZAKI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉNEK KIALAKULÁSA 7
SZIKRATÁVÍRÓ-ÁLLOMÁS CSEPELEN 12
Milyen volt a csepeli szikratávíró-állomás? 12
Csepel továbbítja a monarchia különbéke-javaslatát 16
Csepel az őszirózsás forradalom idején 16
Csepel a Tanácsköztársaság idején.
Rendszeres szikratávíró-összeköttetés Budapest és Moszkva között 18
CSEPEL MÁSODIK KORSZAKA. RÁDIÓTÁVÍRÁS A HÚSZAS ÉVEK ELEJÉN 23
Csepel csillapítatlan hullámú adót kap 23
Csepel a légiforgalom szolgálatában. Rádiókirendeltség Mátyásföldön 26
CSEPEL HARMADIK KORSZAKA. AZ ELSŐ MŰSORADÁSI KÍSÉRLETEKTŐL A MAGYAR RÁDIÓ HIVATALOS MEGINDÍTÁSÁIG 29
A rádiótól műsortovábbítást vár a világ. Az egy központból való műsorszolgáltatás magyar gondolat 29
Az első rádiótelefon-kísérletek. Az MTI közgazdasági hírszolgálata 33
Az első rádióműsor-szóró kísérletek 34
Kísérleti adások a 2 kW-os adóval 38
Megépül az első igazi rádióstúdió 44
A rádiózás kérdéseinek jogi szabályozása 49
A rádiókoncessziót a Telefonhírmondó kapja meg 58
Hivatalosan is megindul a magyar rádióműsor-szórás 58
Csepel 3 kW-os adót kap 64
Csepel és a Magyar Rádió-hírszolgálat 66
Csepel utolsó évei 68
RÁDIÓTÁVÍRÁS A HÚSZAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN. SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÁRNOK ELSŐ KORSZAKA 70
Új rádiótávíró-állomás épül Székesfehérváron 70
Tárnok, az új vevőállomás telephelye 76
Új rádió-üzemközpont a Főpostán. Hogyan bonyolódott le a forgalom? 78
EGYRE ERŐSEBBÉ VÁLIK A MAGYAR RÁDIÓ HANGJA. RÁDIÓMŰSOR-SZÓRÁS 20, MAJD 120 kW TELJESÍTMÉNNYEL 80
Egy nagy állomás legyen vagy több kicsi? 80
Lakihegy, a magyar rádióműsor-szórás új telephelye 83
Új stúdió a Sándor utcában 90
Új, még nagyobb adó kell! A vitát a rádiótársaság négy és fél millió pengős felajánlása oldja meg 95
Megépülnek a vidéki közvetítőállomások 99
120 kW-os nagyadó épül Lakihegyen 104
Ünnepélyesen üzembe helyezik a lakihegyi 120 kW-os nagyadót 117
Budapest II., a második magyar rádióműsor 119
Bővíteni kell a Sándor utcai stúdiót 121
A TECHNIKAI FEJLŐDÉS ÚJABB NEMZETKÖZI SZABÁLYOKAT KÖVETEL MEG 127
Megalakul a Nemzetközi Rádió Unió 127
Az 1927-es washingtoni nemzetközi rádióértekezlet. Megalakul a CCIR 129
A CCIR hágai ülésszaka 132
Európai hullámhossz-elosztási konferenciák. Nemzetközi rádióértekezlet Madridban 133
ZAVARELHÁRÍTÓ-SZOLGÁLAT ÉS RÁDIÓ-TANÁCSADÁS. ORSZÁGOS TÉRERŐSSÉGMÉRÉSEK. RÁDIÓPROPAGANDA 136
Rádiózavar-elhárítás és rádió-tanácsadó szolgálat 136
Országos térerősségmérések 141
Rádiópropaganda, rádiókiállítások 145
A HÍRKÖZLÉS MEGHÓDÍTJA A RÖVIDHULLÁMOKAT. A KÉPRÁDIÓ ELSŐ KÍSÉRLETEI 150
A világrészek közötti hírközlés igénye. Utat törnek a rövidhullámok 150
Ne csak hangot, képet is továbbítson a rádió 153
SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÁRNOK MÁSODIK KORSZAKA 158
A székesfehérvári rádióállomás rövidhullámú adókat kap 158
Tárnokon új vevőállomás épül 162
Rádiótávíró-összeköttetéseink a harmincas években. Új rádió-üzemközpont épül 163
Rövidhullámon is megszólal a Magyar Rádió 168
STÚDIÓTECHNIKA A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN. PRÓBÁLKOZÁSOK A TELEVÍZIÓVAL ULTRARÖVIDHULLÁMON. MEGOLDÁSOK KERESÉSE A RÁDIÓZÁS ÚJABB PROBLÉMÁIRA 172
Korszerűbb hangrögzítési eljárások 172
A képtovábbítás útja az ultrarövidhullámok alkalmazásától az elektronikus képbontásig 174
Rádió-világkonferencia Kairóban 178
Az európai hullámhossz-elosztási egyezményt nem lehetett végrehajtani 181
A RÁDIÓSZOLGÁLAT DOLGOZÓINAK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 185
A RÁDIÓ ÉS A MAGYAR HÍRADÁSTECHNIKAI IPAR 194
A vevőkészülékek fejlődésének története 194
Konkurenciaharc a magyar gyárak között 198
Néprádió-akció 201
Az adócsövek és a magyar ipar 206
A HARMINCAS ÉVEK VÉGÉTŐL A NÉMET MEGSZÁLLÁSIG 208
Az utolsó békeévek, vagy már előkészületek a háborúra? 208
Adóállomás Kassán és Kolozsváron. Tervek az adóhálózat bővítésére 212
Budaörs, a magyar forgalmi repülés és a légiforgalmi rádió új központja 215
Légiforgalmi rádiószolgálat a keretantennás iránymérés idején 219
Adcock-rendszerű iránymérés. A pápai és a nagyidai iránymérő állomások 224
Vakleszállási módszerek a harmincas évek második felében és a negyvenes évek elején 229
Megépül a Székesfehérvár-Öreghegy rádióállomás. Új hosszúhullámú adó Székesfehérváron. Diósi tervek 235
Létrehozzák a Központi Rádiófelügyelőséget 238
Rádióműsor-szórás a háborúba való belépésünk idején 239
A NÉMET MEGSZÁLLÁSTÓL A RÁDIÓHÁLÓZAT PUSZTULÁSÁIG 243
A német megszállás időszaka 243
1944. október 15-e és a rádió 247
Rádiós kísérlet az ellenállás segítésére 255
Így pusztult el a magyar rádióhálózat 257
Befejezés 264

Témakörök

Művészetek > Rádió-TV-újságírás

Sugár Gusztáv

Sugár Gusztáv műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sugár Gusztáv könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem