Közelítések

Fülszöveg

"Mi az, hogy esszé? Hányan és hányszor igyekeztek meghatározni? Hányszor magunk is, éretlenebb, a gyors teóriaalkotásra hajlamos életkorunkban? Mígnem kiderült, inkább esszét kell írni (ha nincs hálásabb feladatunk), mint meghatározást arról, mi az esszé.
Csupán a gyakorlati esszéírás néhány követelményét sejtjük. Vagyis azt, hogy:
Ne tegyünk különbséget évszázad és évszázad, magyar irodalom és nem magyar irodalom, fiatalok, középkorúak, öregek, élők és holtak között. Tartozzanak egymáshoz mindazok, akiket a szerző véleménye egymáshoz tartozónak ítél.
Mivel igen keveset tudunk, igyekezzünk minél többet tudni. Olvassunk el mindent, amit adott esszéírói tárgyunkról a nálunk többet tudók már megírtak. Köszönjük meg szempontjaikat, érvényesítsük érdemeiket, vitassuk, vessük el szerintünk való tévedéseiket.
Ne tűrjük el, hogy az esszé essai-ből - tehát gondolkodási kísérletből - tárcazsurnalizmussá, színes anekdotahalmazzá, önmutogatássá zülljön.
Mi köti össze Joyce és Sinkó Ervin és B. Nagy László befejezett életművét? Malamud és Illyés Gyula, Norman Mailer és Dobai Péter könyveit? Gyakorlatilag annyi, hogy együtt és egyszerre olvashatók, magyarul, a hetvenes években. Elvileg talán annyi, hogy együtt és nem egymás ellenére keltették fel az esszéíró figyelmét. Az értékszempontok tárgyilagos becsülése és az egyszemélyes ízlés közös okából.
A Közelítések: válogatás az utóbbi hat évben írt esszéimből." Vissza