1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Veszélyes vegyi anyagok a mezőgazdaságban

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 260 oldal
Sorozatcím: Témadokumentációs kiadványok
Kötetszám: 141
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-592-317-1
Megjegyzés: Készült 800 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar mezőgazdaság ma igen sok tekintetben elérte a világszinvonalat. Ez sok és megfeszített munka, okos intézkedések sora, jó szervezés és megfontolt politikai lépések révén valósult meg. A... Tovább

Előszó

A magyar mezőgazdaság ma igen sok tekintetben elérte a világszinvonalat. Ez sok és megfeszített munka, okos intézkedések sora, jó szervezés és megfontolt politikai lépések révén valósult meg. A mezőgazdaság termelékenységének növelése nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem a világ élelmiszer-ellátásának is nagyon fontos előfeltétele, A termelékenységet nemcsak a fejlett termelési módszerek emelik, hanem a már megtermelt javak védelme is, hiszen a termelést a kártevők egész légiója fenyegeti. Ennek a védelemnek része a kártevők elleni, vegyi uton előállitott mérgező anyagok alkalmazása, amelyek nélkül ma már korszerű mezőgazdasági termelés el sem képzelhető. E témadokumentáció az utóbbi öt esztendőben megjelent, a mezőgazdaságban használt mérgező anyagokról irott hozzáférhető külföldi szakirodalomból készült válogatás, a teljesség igénye nélkül. Az anyagokat a "Növényvédő szerek, műtrágyák 1983" cimü, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályának összeállításában szereplő osztályozásnak megfelelően csoportositottuk. A válogatásban szerepelnek olyan cikkek is, amelyek a tárggyal kapcsolatos általánosabb megállapitásokat tartalmaznak. Ezek egy részét a szokásosnál kissé részletesebben tesszük közzé, hogy a szigorúan egy-egy anyagról szóló cikkek jobb megértését elősegítsük. Beszámolunk néhány olyan cikkről is, amely nem a kártevőirtók csoportjába tartozó anyagokkal foglalkozik, hanem a mezőgazdaságban előforduló, magukból a mezőgazdasági termékekből képződő mérgező anyagokkal. Összeállításunkban szerepeltetünk a világ különféle tájairól származó, de azonos vagy hasonló anyag felhasználásakor észlelt rendellenességről szóló tanulmányokat. Ezzel egyrészt áttekintést kivánunk adni a magyar olvasónak arról, hogy a világ más részein milyen, nálunk egyelőre nem tapasztalt problémákkal kell megküzdeni a szakembereknek, másrészt hogy a hasonló problémákra másutt milyen egyéb megoldásokat találtak. Érdekes látni, hogy azonos hatásúnak hitt anyagokra milyen eltérően reagálnak más földrészek lakói, és hogy milyen módszerekkel kisérelik meg a különféle helyeken az anyagok vizsgálatát. Valószínűleg feltűnik az olvasónak, hogy az egyes anyagokra vonatkozó tanulmányok megoszlása nem egyenletes. Ennek oka, hogy az irodalomban mindig túlsúlyban szerepelnek a megoldásra váró problémák, és kevéssé foglalkoznak régi, esetleg már megoldott vagy nem égető kérdésekkel, s mivel válogatásunk az utolsó öt év anyagára terjedt ki, ez a tendencia tükröződik. Első látásra a mezőgazdaságban használatos vegyszerek igen sok veszélyt rejtenek magukban, és ettől a nem tul tapasztalt olvasó megriad. Ez semmiképpen sem célunk, mert az is látható, hogy kellő elővigyázattal ás az óvatossági rendszabályok betartásával (és betartatásával) a veszélyek kiküszöbölhetők, tehát a szóban forgó anyagok használata nem jelent szükségképpen előbb vagy utóbb mérgezést. Célunk, hogy e potenciális veszélyforrások létéről minél szélesebb rétegek tájékozódjanak. Összeállításunk vegyészeknek, mezőgazdasági szakembereknek és orvosoknak egyaránt szól, de haszonnal forgathatják a téma iránt érdeklődő, a fenti képzettségekkel nem rendelkező olvasók is.
A szakszerkesztő Vissza

Tartalom

Előszó
Általános áttekintés
A toxikológiai alapfogalmak. A növényvédő szerek biztonságos alkalmazásának szabályai
1. Növényvédő szerek akut toxicitása 11
2. A növényvédő szerek toxikológiai minősítése 26
3. A növényvédő szerek toxikológiai osztályozása 30
4. A növényvédő szerek osztályozása, mérgező hatása és alkalmazásuk általános szabályai 35
5. Mérgező vegyszerek a mezőgazdaságban 36
6. A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek okozta balesetek megelőzése 41
7. Munkabiztonság a növényvédő szerek gyártásában, formálásában és felhasználásában 51
8. Rovarölő szerek biztonságos felhasználása 53
I/B VESZÉLYFORRÁSOK A GYÁRTÁSBAN, FELHASZNÁLÁSBAN
9. A vegyi veszélyek felmérése a mezőgazdaságban 55
10. Szerves foszforsavészter rovarölő szerek okozta mérgezések 57
11. Fokozott tüdőrákkockázat növényvédő szerekkel terhelt férfi mezőgazdasági dolgozóknál 59
12. A melegházi dolgozók szervezete immunológiai reakcióképességének megváltozása növényvédő szerek hatására 63
13. A májkárosodás korai kimutatása a növényvédő szerekkel érintkező melegházi dolgozóknál 64
14. A növényvédő szerek okozta kontakt dermatitis epidemiológiája Japánban 65
15. Foglalkozási ártalmak terhes nőknél - az országos perinatális program 66
I/C EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS
16. Szervesfoszfor-tartalmú növényvédő szerekkel terhelt dolgozók biológiai ellenőrzése 68
17. Üvegházi feltételek között növényvédő szerekkel dolgozók egészségi helyzete 70
18. A növényvédő szerekkel terheltek üzemorvosi megelőző vizsgálatának eredményei 72
II. Gombaölő szerek
II/A DITEOKARBAMÁTOK és IXESZULFIDOK
1. Manebbel és zinebbel való terhelés okozta akut mérgezés 75
2. Akut veseelégtelenség és maneb-terhelés 76
3. A zinebbel érintkező személyek nem speoifikus immunitásának humorális és sejtfaktorai 77
4. A veszélytelen munkavégzéshez szükséges minimális időmeghatározása üvegházakban, növényvédő szerekkel való permetezés után 78
II/B. HETEROCIKLIKUS VEGYÜLETEK
5. A Chinoin-fundazol 50 WP** (50% benomil) gombaölő szer heveny toxicitása . 79
II/C KLÓROZOTT VEGYÜLETEK
6. Pentaklór-fenol-mérgezés 22 esetmegfigyelés alapján 81
7. Pentaklór-fenol-tartalmú rovarölő szer okozta kétoldali retrobulbáris (szemgolyó mögötti) ideggyulladás esete 85
8. Tetraklór-ftalonitril hatóanyagú favédelmi gombaölő szer okozta kontakt dermatitis 86
II/D HIGANYTARTALMÚ SZEREK
9. A higanymérgezési kockázat ellenőrzése - mintavétel és a szerves higany meghatározása 87
10. A kis etil-higany-klorid koncentrációk által kiváltott idegrendszeri elváltozások közvetett következményei 90
III. Rovarölő szerek
III/A. Klórozott szénhidrogének
1. A szerves klórvegyületek és az általuk okozott mérgezések 91
2. Hexaklór-ciklohexánnal való foglalkozási terhelés 93
3. Hexaklór-ciklohexánnal érintkező dolgozók foglalkozási terhelése 94
4. A szérum hexaklór-ciklohexán- (HGHy-maradványának változása a maláriaellenes permetezőknél, rövid idejű foglalkozási terhelés után 96
5. Para-diklór-benzol- és naftalin-terhelést követő apiasztikus anémia 97
6. Apiasztikus anémia és foglalkozási rovar0I03zer-terhelés: esetelemzés 98
7. Tűlevelű növények kezelése során lindánf illetve DDT hatásának kitett dolgozók munkaegészségügyi vizsgálata 99
III/B SZERVES FOSZFORSAVÉSZTEREK
III/B/1 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK
8. A rovarölő szer metabolitjainak vizelettel való kiválasztása és a bőrrel való érintkezés közti összefüggés a gutionos foglalkozási terhelésnél 106
9. A szerves foszfát rovarölő szerekkel való krónikus terhelés hatása a központi idegrendszerre 109
10. Elektromiográfiás neuromuszkuláris szinopszis-tesztelés és neurológiai tünetek szerves foszfor növényvédő szerekkel terhelt dolgozóknál 111
11. A biztonságos munkakezdési időpont megállapítása növényvédő szerrel kezelt területen 114
12. Mezőgazdasági dolgozók biztonságos visszatérési idejének előrejelzése szerves foszfor rovarölő szerek alkalmazásakor 116
13. Krónikus szerves foszfát mérgezés 118
14. Kémiailag érzékeny FET tranzisztor a szerves foszforvegyületek és növényvédő szerek észlelésére 119
III/B/2 FOSZFORSAV ÉS FOSZFORSAVÉSZTEREK
15. Növényvédő szer adatlap. 27. szám: A triklórfon 122
XIX/B/3 TIOFOSZFORSAV-SZÁRMAZÉKOK
16. Növényvédő szer adatlap. 30. szám: A fenitrotion 125
17. Vegyszerek toxikológiai adatlapjai. A metil-paration 127
18. Növényvédő szer adatlap. 54. szám: A diazinon 129
19. A szerves foszfátokkal való foglalkozási terhelés becslése rovarirtó szerekkel dolgozóknál 131
IIX/B/4 DXTIOFOSZFORSAV-SZÁRMAZÉKOK
20. A foszforticát és a technikai szerves foszfor rovarölő szerekben szennyezőként jelen levő rokon észterek toxikológiai tulajdonságai 133
21. Szőlőszüretelő dolgozók ellenőrzése a kolinészteráz-gátlás jelenlétének tisztázására 137
22. Őszibarackszedő dolgozók Zolon R (fozalon) maradványaival való terhelése 139
23. Növényvédő szer adatlap. 23. szám: A dimetoát 142
24. A levegőben levő szulfotep szintjének helyszini meghatározása üvegház füstöléses fertőtlenítésekor 144
25 . Növényvédő szer adatlap. 29. szám: A malation 145
26. Járványszerű malation-mérgezés Pakisztánban 148
III/C. MERKAPTOSZÁRMAZÉKOK
27. Forát-mérgezés rovarölő szereket formáló üzemben 150
III/B/5 KARBAMÁTOK
28. Toxikológiai adatlap. 153. szám: Az aldikarb 151
29. Rovarölő szerek műszaki adatai 153
30. A karbofurán N-nitrozo-származékainak és toxikus metabolitjainak mutagén hatása 159
31. A Pirimor nevü uj rovarölő szer toxikológiai-higiéniai jellemzése 162
III/D PIRETROIDOK
32. Növényvédő szer adatlap. 34. szám: A bioreszmetrin 163
IV. GYOMIRTÓ SZEREK
IV/A FENOXISZÁRMAZÍKOK
1. Vizsgálati eredmények agrokémikusok dinitro-o-krezollal (DNOC) való terhelésére vonatkozóan 165
2. Fenoxisav-terhelésnek kitett dolgozók ellenőrzése 168
3. Növényvédő szer adatlap. 37. szám: 2,4-d 170
4. Az USA környezetvédelmi hivatala (EPAy további információt kér a 2f4-D gyomirtó szerre vonatkozóan 173
5. Tanácsi és erdészeti dolgozók 2,4,5-lVvel való terhelése 175
6. 2,3f7»8-tetraklór-dibenzo-P-dioxinnal kombinált klórozott fenoxisavak mérgező hatása C57BL/6 him egerekre 176
7. Lágyszövet-szarkómák és fenoxisav gyomirtó szerekkel való terhelés - esetelemzés 178
8. Rákkeltő hatásuak-e a fenoxi tipusu gyomirtó szerek?180
9. Gyomirtószer-terhelés és daganat-mortalitás 182
IV/B SAVAMIDOK és ANXLIDEK
10. Akut nyálkahártya-gyulladás patkányokon propaklór- és IMTD-tartalmu növényvédő szerek szembe juttatása és be lélegeztetése után 184
11. Propaklór-tartalmú gyomirtó szer (Sateoid 65 YP) lokális és szisztematikus méreghatása kisérleti állatokon 185
12. A RAMROD dermális toxicitásásának meghatározása 186
IV/C KARBAMIDSZÁRMAZÉKOK
13. Tetraklór-azo-benzol a 3,4-diklór-anilinben és ennek gyomirtó származékaiban: a propánilban, diuronban, linuronban és neburonban 189
IV/D HETEROCIKLIKUS VEGYÜLETEK
l4. A fenazon maximális munkahelyi koncentrációjának kísérleti meghatározása 190
15. Növényvédő szer adatlap. 40. szám: A diquat 191
16. A munkahely levegőjében maximálisan megengedhető reglonkoncentráció kísérleti megalapozása 193
17. A paraquattal való kontakt terhelés hatása a tüdőre: klinikai és esettanulmány 195
18. Paraquat formáló dolgozók klinikai ellenőrzése 197
19. Malaysiai ültetvényeken dolgozók paraquattal való foglalkozási terhelésének vizsgálata 199
20. Heveny perkután gramoxon-mérgezés 201
21. A dolgozók terhelése paraquat alkalmazásakor 202
22. A gramoxon irritáló és allergizáló hatásának vizsgálata tengerimalacokon 205
V. RÁGCSÁLÓÍRTÓ SZEREK
1. Növényvédő szer adatlap. 35. szám: A warfarin 207
VI. FÉREGÍRTÓ SZEREK
1. Dibróm-klór-propán féregirtó szerrel terhelt dolgozók spermaszámcsökkenése 209
2. A dibróm-klór-propán hatása az ember hereműködésére 211
3. A spermatogenezis károsodása lt2-dibróm-3-klór-propánnal (DBCP) való terhelésko 213
VII. EGYÉB BALESETI VESZÉLYEK
1. A repülőgépes permetezés veszélyei 215
2. Halálesetek és balesetek a repülőgépes permetezéskor 216
3. A gazdálkodók tüdő-antigénjei antitesteinek vizsgálata a wisoonsini (USA) mezőgazdasági népességben 217
4. A metafox növényvédő szer toxicitása és a szervezetre ható TJV sugárzás közötti összefüggés 219
VIII. MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ VESZÉLYES ANYAGOK
1. Akut mérgezéses terhelés folyékony trágya gázaitól 221
2. A silógáz elleni védekezés 222
IX. MAGYARORSZÁGON KÍVÜL ELTERJEDTEN HASZNÁLT NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK
1. Rák és foglalkozási arzénterhelést növényvédő szerekkel dolgozók vizsgálata 225
2. Az ón és szerves vegyületei 231
3. Növényvédő szer adatlap. 41. szám: Az aldrin 235
4. Növényvédő szer adatlap. 44. szám: A fenszulfotion 237
5. Növényvédő szer adatlap. 31. szám: A foxim 239
6. Növényvédő szer adatlap. 43. szám: A jódfenfosz 241
7. A klórdekon (kepon) toxicitásnak molekuláris mechanizmusa 243
8. A kilval reflexiós és reszorpoiós hatása kis koncentrációk esetén 245
9. Növényvédő szer adatlap. 32. szám: A klóroxira 245
XC. Növényvédő szer adatlap. 36. szám: A klordán 247
11. Növényvédő szer adatlap. 38. szám: A leptofosz 249
12. Növényvédő szer adatlap. 28. szám: A metoxiklór 251
13. Növényvédő szer adatlap. 39. szám: A naled 254
KIEGÉSZÍTŐ SZAKIRODALOM 257-259
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv