Sümeg - Plébániatemplom

Előszó

Sopront Balatonnal összekötő 84. sz. autóbuszon már messziról a szemünkbe tűnik a szabályos kúpot formáló hegy, ormán Sümeg várának keményen kirajzolódó romjaival. A várat valamikor a XIII. század derekán kezdték el építeni a 276 m magas, krétakori mészkőhegyen. Királyi vár volt, majd a veszprémi püspökök birtokába került. A XVI. század folyamán többször adott menedéket a török elől futó, s templomi kincseit mentő veszprémi főpapoknak. Bocskay hadai is lakták, Bethlen Gábor hadvezérei is elfoglalták, s közben püspökgazdái javíttatták tűzrágta falait. A kurucoktól 1709-ben, a Veszprémet dúló Heister generális foglalta vissza, s négy év múlva hadgyakorlat ürügyén felgyújtották. Padányi Bíró Márton püspök-főispán, a királynő kancellárja megpróbálkozott helyreállításával, azonban a császári engedély célzatos késlekedése miatt inkább a vár tövében, a ferences templom és kolostor szomszédságában építtetett magának emeletes, saroktornyos barokk rezidenciát stukkódíszes, festett termekkel, könyvtárral, kápolnával. A kolostort 1652-ben építették "kegyetlen sok vér bőséges ontásával, a bíráságok törvénytelen és könyörtelen behajtásával, sok alattvaló nyomorúságos elszegényedésével." Acsády Ádám püspök kibővíttette Witwer Márton Atanáz kármelita testvérrel, a pannonhalmi kolostori ebédlőterem és a zirci kolostor építőmesterével. Ugyanakkor készült a templom pompás barokk oltára is. A püspöki kastély építését Tiethart József veszprémi kőmívesmester vezette.
A hegy közelében, a Marcal patak partján, a Savariába vezető út mentén a rómaiak idejében egy kis település volt négytornyos villával, ókeresztény bazilikával. A település középkori templomát először egy 1241-ből származó oklevél említi, mely megnevezi a templom Gergely nevű papját is. Az elpusztult középkori Szent Katalin templom helyén építtette Padányi Bíró 1756-1757 között, egy és negyed év alatt a városka Krisztus Mennybemeneteléről nevezett templomát. Vissza