Summa

Előszó

1957. február 1-én alakult meg az MTA Filozófiai Intézete. Lukács György és Fogarasi Béla szovjet tapasztalatok alapján kezdeményezte a filozófia rendszeres és intézményes kutatásának, a filozófiai szakemberek továbbképzésének akadémiai bázison történő megindítását. A terv részét alkotta az aspirásképzés lehetőségének biztosítása éppúgy, mint állandó filozófiai periodikák (folyóirat, évkönyv) megjelentetése, valamint a filozófiai szakkönyv-kiadás tudományos gondozása ("Filozófiai Írók Tára - Új folyam").
Az 1956-ban lezajlott drámai események után Fogarasi Béla igazgatóságával és néhány tanítványának közreműködésével meglepő gyorsasággal kezdhette meg működését az Intézet és jelenhetett meg a Magyar Filozófiai Szemle. A korábbi tervek részleges megvalósítása része volt a tudományos és teológiai élet konszolidációjának, egy új értelmiségi politika kibontakozásának.
Válság és konszolidáció együttléte jellemezte a következő évtizedeket is. Ez az egyik oka annak, hogy az Intézet tudományos tevékenységének értékelése - a ma már meglévő történeti távlat ellenére - nehéz vállalkozás lenne. Célunk nem is ez. Nem mutathatjuk be az elmúlt harminc év termésének legjavát; csak arra törekedhetünk, hogy summázzuk az utolsó tíz év "konszolidációs periódusának" eredményeit, amelyek Lukács József akadémikus vezetése alatt születtek.
Kötetünket az 1987. január 7-én váratlanul elhunyt Lukács József emlékének szenteljük. Meggyőződésünk, hogy munkatársaink válogatott tanulmányai, így együtt olvasva, szakmánk számára értékes tanulságokat nyújthatnak, s egyben közvetítik annak a tudományos irányító tevékenységnek a szellemét, amely műhelyünket jellemezte és ma is jellemzi. Vissza