1.034.668

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Források, népesedés a globális gazdaságban

Szerző

Kiadó: Aula Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 291 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9345-12-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az induló évezred legnagyobb kihívása az ökológiai rendszer, valamint az emberi társadalom és a gazdaság integrálása, fejlődőképességének megóvása. Az élet minden formája és a gazdaság prosperitása... Tovább

Előszó

Az induló évezred legnagyobb kihívása az ökológiai rendszer, valamint az emberi társadalom és a gazdaság integrálása, fejlődőképességének megóvása. Az élet minden formája és a gazdaság prosperitása egyaránt a bioszféra és a klíma zavartalan működésétől függ. Minden valószínűség szerint ugyanakkor az emberi történelem során globális méretekben most fordul elő először, hogy egyrészt a gazdasági fejlődés kialakult és uralkodóvá vált módszerei, másrészt pedig a nagy népesség és továbbra is jelentős népességszaporodás veszélyezteti e rendszer állandóan újratermelődő eltartó képességét, a javak és szolgáltatások szakadatlanul bővülő előállításának lehetőségét. Elemzések arra mutatnak, hogy a következő néhány évtized leforgása során a népesség még a legeredményesebb családtervezés elterjedése esetén is tovább növekszik, mégpedig döntő részben a 3. világ országaiban, ahol a gazdasági teljesítőképesség fejletlensége és az adott elosztási viszonyok miatt tömeges a rosszul tápláltság, sőt sok esetben az éhezés. A gazdasági tevékenységnek tehát tovább kell bővülnie ahhoz, hogy a szaporodó népességnek legalább az alapvető igényeit ki lehessen elégíteni. De hogyan oldható meg mindez a meglévő gazdasági módszerek keretei között anélkül, hogy ne pusztulna tovább a már eddig is sérült életfenntartó biológiai és klimatikus rendszer? Végső fokon előbb-utóbb meg kell törni a kapcsolatot a gazdasági prosperitással azonosított növekvő anyagi jólét (fogyasztás) és az ökoszisztéma ezzel járó egyre nagyobb terhelése és lepusztulása között. A népességrobbanást és általában a népesedési kérdést hajlamosak vagyunk többnyire nagy és növekvő népsűrűségként értelmezni. Ez azonban nem tükrözi a probléma lényegét, a túlnépesedésnek és a népességnyomásnak elég kevés köze van a népsűrűséghez. Sokkal inkább az adott körzet vagy ország erőforrásainak, fejlettségének, eltartó képességének és az ott élő népességnek a viszonyát jelenti. A fejlettség természetesen módosul, az eltartó képesség nőhet. Ennek határait azonban nemcsak a technikai-műszaki fejlődés, hanem az ökológiai rendszer komplex módon szabja meg. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9
I. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA ÉS LEHETŐSÉGEI 11
1. A fejlődés fenntarthatósága és a természeti erőforrások 11
2. A fejlődés természeti forrásai és a piaci viszonyok 19
3. A források klasszifikációja 23
4. A modern ipari társadalom és a természeti források 27
5. Az emberi tevékenység korlátjai, a Föld eltartó képessége 31
6. Az erőforrások megítélése 33
7. A fenntarthatóság technika-centrikus és ökológiai szemlélete 38
8. A fenntarthatóság és a fejlődési modell 43
9. Önfenntartó kölcsönhatás 46
10. Az üvegházhatás „gazdaságpolitikája" 48
11. A piaci viszonyok és az ár 50
12. A fenntartható fejlődés kritikus területe: a harmadik világ 52
13. Az állam szerepe, a közös cselekvés szükségessége 56
14. Áttérés az új energiaforrások korszakába 59
15. Regenerálódó rendszer lehetőségei és elemei 66
16. A termőföld romlása és a szegénység 72
17. A városi fejlődés fenntarthatósága 78
18. A nemzeti környezetpolitika 79
19. Kísérletek a globális felmelegedés lassítására 81
20. A levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó megállapodások 84
21. A fenntartható fejlődés elősegítése 86
22. A globalizálódás hatása és ellentmondásai 88
23. Az interdependencia erősödése 93
24. Integráció és fregmentáció 96
25. A globalizálódás és a harmadik világ 101
II. A TERMÉSZETI KINCSEK HASZNOSÍTÁSÁNAK GLOBÁLIS PROBLÉMÁI 107
1. A természeti forrásokkal való ellátottság és a fejlődés 107
a) Az ásványkincsek rendelkezésre állása és a fejlődés a klasszikus elméletek tükrében 109
b) A technológiai fejlődés szerepe 113
2. Az ásványi anyagok fogyasztása 115
3. Az anyag- és energiaintenzitás alakulása 117
4. A kitermelőipar súlya és a nyersanyagkészletek felmérése 119
5. A főbb fogyasztók nyersanyag politikája 125
a) Az EU 125
b) Az USA 126
c) Japán 127
6. A kitermelőipar és a nyersanyag világpiac néhány jellemzője 128
7. Nemzetközi nyersanyagkartellek 132
8. A nemzetközi áruegyezmények 135
9. Az exportbevételek stabilizálása 136
10. A nyersanyagellátás világgazdasági rendszerének módosulása 139
11. Az ellátás biztonsága és a piaci viszonyok erősödése 144
12. A nyersanyagszektor külföldi beruházásai, a koncessziós rendszer visszaszorulása 145
13. A nyersanyag kitermelés bővítésének tőkeszükséglete 147
14. Az új anyagok növekvő szerepe 147
15. A TNC-k szerepének újbóli növekedése és a nyersanyagpiacok várható módosulásai 150
16. A kormányzatok és a kitermelő TNC-k 153
17. Nyersanyag exportáló fejlődő országok 156
18. Az energia 157
19. Az energiaellátás helyzetének megítélése az 1970-es évektől 163
20. Az olajszektor ágazati sajátosságai a felhalmozás és beruházások terén 167
21. Energiapolitikai változások az árrobbanások hatására 168
22. A fogyasztó országok fellépése és az energiaigény várható alakulása 170
III. A VILÁGÉLELMEZÉS GONDJAI ÉS KILÁTÁSAI 176
1. A világélelmezésben mutatkozó nehézségek okai 176
2. Az élelmiszertermelés növelése, az élelmezés és népszaporodás összefüggései 186
3. Az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme és a segély 192
4. Kedvezőtlen jelek a gabonatermelés alakulásában 199
5. A világélelmezés biztonsága 205
6. Az élelmiszer és a klimatikus változások 211
7. Az élelmiszertermelés strukturális problémái 213
8. Nyersanyagtermékek termelése az élelmiszerek rovására 217
9. A jövőre vonatkozó elképzelések 218
10. A további fejlesztés ökológiai problémái 221
11. Lehetőségek a termelékenység növelésére 227
12. A technológiai fejlesztés követelményei 233
13. A mezőgazdasági termékek világkereskedelme a 70-es és a 80-as években 238
14. A mezőgazdasági termékek világkereskedelmének főbb kérdései napjainkban 242
15. A támogatási módszerek válsága, az agrárpolitika és a kereskedelempolitika néhány kérdése 244
a) Az EU 247
b) Az USA 251
c) Japán 253
d) A fejlődő országok 255
IV. A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS HATÁSAI 261
1. Népesedési trendek 261
2. A népszaporodás változása, a születési és halálozási arányszámok alakulása 264
3. A hagyományok és a termékenység 267
4. A termékenység és a gazdasági fejlődés 268
5. A gyors népszaporodás gazdasági következményei 271
6. A népességszabályozás gazdasági haszna 274
7. Az állami népesedési politika 275
8. A vidéki lakosság helyzete és a vidékfejlesztés problémái 277
9. Az egyenlőtlenség és az abszolút szegénység 279
10. Nemzetközi egyenlőtlenségek és az abszolút szegénység 279
11. A jövedelem egyenlőtlen megoszlása a harmadik világban 281
12. A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság 282
13. A maithusi népesedési válság 283

Surányi Sándor

Surányi Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Surányi Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv