Előszó
Indiának már a neve is elegendő, hogy lángra gyuljon az olvasó fantáziája. Hallani véli a pálmák és mangófák lombjai között a langyos szellő suttogását, s a tropikus dzsungelek között lüktető életre, a létért folytatott örökös küzdelemre gondol. Indiai fejedelmek ragyogó udvartartása jelenik meg képzeletében, naptól barnára égett hinduk tarkán nyüzsgő sokasága, pompás elefánt-karavánok, tigrisek, amint menekülni igyekszenek a vadász vérszomja elől, aranyos pagodák és márványtemplomok, melyek vakitófehérek, mint a Himalája hófödte bércei.
De az én könyvem cime csak az, hogy: "India felé"! Csak arról az utról szól, mely az ezeregy éj szaka meséinek országába vezet! S ez az ut az ősrégi, kopár, kiélt Perzsián visz keresztül. - "De hiszen Perzsia a költők és rózsák hazája" - mondják önök. - "Ott énekelte gyönyörü dalait Szaádi és Háfiz, ott állnak még ma is az Achaemenidák fönséges palotáinak romjai!" - Igaz, ez igy van; s Irán gócpontjait már számtalanszor le is irták, kezdve Herodotuszon, a Biblián s a bizutuni ékirásokon, a halhatatlan Marco Pólón s a lovagias Chardinon át, egészen a vakmerő Vámbéryig és a tudós Lord Curzonig.
Én azonban szándékosan kerülöm azokat az utakat, melyeket már mások kitapostak. Ez pedig manapság már nem oly könnyű dolog, mert Perzsiát minden irányban keresztül-kasul szelték az európaiak. Sőt a Trapezuntból Teheránba vezető uton ez már lehetetlen is. A perzsa fővárostól kelet felé azonban könnyebb, mert ott már kevésbbé fekszenek egymáshoz közel a nagy utazók utvonalai. A nagy Sós-sivatagot csak ketten szelték át.
A voltaképpeni fölfedező utazás tehát csak Teheránnál kezdődik, és pedig ott, ahol, Teherán kapui előtt, már kezdődik a sivatag is. És attól kezdve, az egész hosszú uton India határáig, nincs más, csak pusztaság!
Megkísértettem, hogy ezt az élettelen országot oly hiven rajzoljam, ahogy csak lehet. Kiváltképpen nagy figyelmet fordítottam arra a sajátságos sósivatag-formára, melynek "kevir" a neve. Hogy megvilágitsam keletkezésük problémáját, néhány fejezetben összeállitottam azokat az eredményeket, melyekre más utazók jutottak. Ennek az anyagnak az összeszedésében megbecsülhetetlen segitségemre volt dr. Quelle Ottó Góthában, aki nemcsak a tárgyat ismeri alaposan, hanem az ázsiai irodalomban is nagy az olvasottsága; ő állitotta össza a tárgyra vonatkozó források jegyzékét s a Kelet-Perzsiáról szóló munkákból is készitett kivonatokat. Az én véleményem Marco Polo utjáról Kuh-benanból Tunba talán ellentmondásra talál, - de ezen nem segíthetek!
Sven Hedin.
Vissza 
