Szerelem vására

Előszó

Részlet a könyvből:

A newyorki esküdtszék nagy tárgyalóterme, a színpadra sűrítve. Csak egy keskeny ívszelet látszik. Jobbra, legelől, magasan a bíróság helye, mögötte ajtó. Mellette rézsútosan sarokra az esküdtek padjai. Hátul középütt nagy ajtó. Előtte, alacsony korláttal védetten, rézsútos lépcső lentről, a vádlottak feljárója. Bal vágott sarokban az újságírók, rajzolók és fotográfusok. Balra elől a közönség legelső sorai. Középütt elől, a vádlott helye, mögötte a védők. A bíróság emelvénye alatt a gyorsírók. Mikor a függöny szétmegy, minden hely elfoglalva, a bíróság is helyén, csak a vádlott helye üres. A közönség soraiból - nagyrészt előkelő hölgyek - zsibongás és a feszült várakozás izgatott moraja.
SZOLGA. (A bírói emelvény lábánál, kiált.) Csöndet! Csöndet! Csöndet!
A BÍRÓ. (A beállott csönd pillanatnyi szünete után.)
Utoljára figyelmeztetem a hallgatóságot. Hat nap óta zavar bennünket a lárma, a kiabálás, a rokonszenv és ellenszenv tüntetése. Hatnapos tárgyalás után ma végső pontjához értünk a legszörnyűbb emberi tragédiának, amely földi ítélőszék előtt valaha lejátszódott. Most ismét megjelenik előttünk a vádlott. Tudom, hogy e teremben New-York város egész szellemi és vagyoni arisztokráciája várja, feszülő idegekkel a tragédia döntő pillanatát. Én, New-York állam igazságszolgáltatásának szabad demokrata bírája, nem fogom több tiszteletben részesíteni ezt az arisztokráciát, mint amennyi tiszteletet viselkedéséért megérdemel. Vissza