Fülszöveg
Részlet a műből:
Első fejezet
Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban. Nem bírom a kivégzést. Ha csak rágondolok, milyen is az, villanyszékben végezni, rosszul leszek tőle, márpedig az újságokban egyébről sem volt szó, mint erről - gülüszemű főcímek meredeztek felém minden utcasarkon, minden dohos, amerikaimo-gyoró-szagú földalatti-lejárónál. Semmi közöm az ügyhöz, mégis folyton az járt az eszemben, milyen lehet, amikor elevenen megég az ember, amikor az idegszálakon végigfut a tű.
Ennél szörnyűségesebb nincs is a világon, gondoltam.
Elég szörnyű volt már New York is. Az a kis hamis erdő-mező lehelte nyirkos frissesség, mely éjente valahogy beszivárgott, reggel kilencre mindig elpárolgott már, akár egy édes-szép álom utója. Szemkápráztató szürkén vibráltak a napban a gránitszakadékok mélyén húzódó forró utcák, izzó-tüzesen szikráztak az autótetők; száraz, hamuszerű porral lett tele szemem, torkom....
Tovább
Fülszöveg
Részlet a műből:
Első fejezet
Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban. Nem bírom a kivégzést. Ha csak rágondolok, milyen is az, villanyszékben végezni, rosszul leszek tőle, márpedig az újságokban egyébről sem volt szó, mint erről - gülüszemű főcímek meredeztek felém minden utcasarkon, minden dohos, amerikaimo-gyoró-szagú földalatti-lejárónál. Semmi közöm az ügyhöz, mégis folyton az járt az eszemben, milyen lehet, amikor elevenen megég az ember, amikor az idegszálakon végigfut a tű.
Ennél szörnyűségesebb nincs is a világon, gondoltam.
Elég szörnyű volt már New York is. Az a kis hamis erdő-mező lehelte nyirkos frissesség, mely éjente valahogy beszivárgott, reggel kilencre mindig elpárolgott már, akár egy édes-szép álom utója. Szemkápráztató szürkén vibráltak a napban a gránitszakadékok mélyén húzódó forró utcák, izzó-tüzesen szikráztak az autótetők; száraz, hamuszerű porral lett tele szemem, torkom.
Örökké csak Rosenbergékről hallottam, rádióban, szerkesztőségben, míg aztán nem is tudtam kiverni többé a fejemből a dolgot. Mint amikor először láttam hullát annak idején. Hetek múlva is folyton elő-előbukkant a halott feje - vagy legalábbis ami megmaradt belőle - a reggeli sonkás tojás vagy Buddy Willard arca mögül; egyébként az ő lelkén szárad, hogy az az izé egyáltalán a sze-
5
Vissza