1.029.839

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az elmaradt alkotmányozás

Oroszország a XIX. század második felében

Szerző
Lektor

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 350 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-276-287-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy... Tovább

Előszó

Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédain kívül alig vettek róla tudomást. Vagy, ha mégis, akkor Oroszországban leginkább csak az elrettentő példát látták. Még Jean Bodin is, aki a XVI. század végén kiadott, államról értekező könyvében a moszkvai fejedelmet - a török szultán mellett - Európa egyetlen olyan uralkodójának tartotta, aki országában nemcsak az ott élő embereknek, hanem javaiknak is kizárólagos ura, és „akinek az alattvalóit holopnak, azaz rabszolgának hívják". Vagyis a moszkvai fejedelem hatalma még Bodin szerint is más természetű volt, mint az Európa többi részén „a királyi vagy törvényes monarchiában" megszokott. Az utóbbiban ugyanis „az alattvalók engedelmeskednek az egyeduralkodó törvényeinek, az pedig a természeti törvényeknek, meghagyva az alattvalóknak természetes szabadságukat és tulajdonjogukat".
Moszkóviában valóban nem ez volt a helyzet. Itt hosszú időn át nem vált el egymástól a tulajdon (domínium) és a hatalom (impérium) fogalma. Az uralkodó nemcsak úgy tekintett alattvalóira, mint akik felett hatalmat gyakorol, de egyben úgy is, mint akik a tulajdonában vannak. Európa keleti peremén ugyanis a nyugati feudalizmus két szubsztantív eleme - a feltételes földbirtoklás és a vazallitás intézménye - vagy hiányzott, vagy egyes elemei akkor és olyan körülmények között jöttek létre, amikor a kontinens nyugati részén már egészen más folyamatok zajlottak. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
Megkésettség vagy másság: az orosz történelmi fejlődés sajátossága 7
1. A „nagy reformok" kora 21
A jobbágyfelszabadítás 51
A zemsztvo-reform 72
A városi reform 84
A bírósági reform 94
A rendőrségi reform 103
A pénzügyi reform 106
A katonai reform és az általános hadkötelezettség bevezetése 112
A köz- és felsőoktatás megújítása 117
A cenzúrareform 124
2. A politikai rendszer szerkezete és legfontosabb elemei 135
Az uralkodói előjogok 136
A legfelsőbb és a központi államhatalmi intézmények 146
A központi hatalom helyi intézményei 158
Az államapparátus 168
3. A társadalom rendies szerkezete 181
Az állam teremtette rendek 181
A nemesség 186
A papság 200
A városi lakosok 212
A falusi lakosok 239
Az idegenek 268
Összegzés 303
Megreformálható volt-e a cárok Oroszországa? 303
Válogatott bibliográfia 331
Névmutató 339
Tárgymutató 345

Sz. Bíró Zoltán

Sz. Bíró Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sz. Bíró Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv