Előszó
I. kötet
Bartalus István a magyar zenetudomány problémákkal telített, küzdelmes első korszakának tudósa volt. Munkásságának idején, a XIX. század második felében, csanem társak nélkül dolgozott a hazai történetírás megteremtéséért, a magyar zenetudomány európai szintre emeléséért. Sok elvégzetlen munka várt ennek a kornak tudósára. A magyar zene múltjának emlékei még alig-alig váltak ismertekké - gyakran a közelmúlt eseményei és dokumentumai is feledésbe merültek; a régebbi századokról legendák és történetek keringtek, a történelmi korok muzsikájának értékeit ekkor még inkább csak sejtették, mint ismerték. Ugyanakkor számos feladatot kellett megoldani a zenei műveltség terjesztése, a művészi igény felébresztése terén is - a mindennapi zeneélet problémái elől elzárkózó, csak a múlt emlékeibe feledkező tudós aligha létezhetett volna ebben az időszakban.
II. kötet
1807. július 7-én született Csokolyon, Bihar vármegyében. Szülőfaluja síkságon, az Ér két partján fekszik, Debrecentől és Nagyváradtól azonos távolságra. Az első világháború óta Romániához tartozik. Lakossága Fényes születése idején alig érte el az ezer főt, többségében református magyar volt. A határbeli földek, s a faluban álló nemesi kúriák a Fényes nemzetség, illetve a hozzá hasonló középnemesi család birtokában voltak. Ez a nemzetség a XVII. század elején bukkant fel - 1965-ben egyszerre négy Fényes-fivér kapott címeres nemesi levelet. A família egy-egy ága később elszármazott Szatmár és Pest megyébe is. Fényes rokonsága a hagyományosan ellenzéki bihari köznemességhez tartozott. A Béccsel szembenálló, kuruc szellemiség, amihez később Addy is visszanyúlt, meghatározta Fényes Elek eszmélkedését. Hazáról és nemzetről vallott nézeteit a bihari hagyományok alakították.
III. kötet
A Magyar Életrajzi Lexikon második kötetében Rónay Jácintról többek között ezeket olvashatjuk: a darwinizmus első és legismertebb terjesztője volt. De vajon igaz-e ez a megállapítás? A széles olvasóközönségben, nyugodtan állíthatjuk, Rónay Jácint neve fel sem merül a darwinizmussal kapcsolatban. A szűkebb szakmai közvélemény előtt is inkább nevelői tevékenysége ismeretes, az, amit a Kossuth-fiúk mellett, valamint hazatérése után az udvarban folytatott. Rónay Jácint élete és tevékenysége, noha nem állítható, hogy a maga nemében páratlan, annyi azonban bizonyosan, hogy rendkívül figyelemreméltó volt saját korában - mindenképpen megérdemli a külön méltatást.
IV. kötet
Születési évét tekintve maga Vámbéry is bizonytalanságban volt: 1831-et vagy 1832-t, de inkább utóbbit jelölte meg lehetséges időpontként. Származását azonban igen jól ismerte. A család bajorországból, Bamberg városából került Magyarországra a XVIII. században. Nagyapját, aki már magyar földön született, így még Bamberger név alatt vették lajstromba II. József korában. Jómaga hosszú ideig a Wamberger nevet viselte.
Édesapja, aki kevéssel fia születése után meghalt, tudós hajlamú ember volt, s élete értelmét a héber teológia buzgó művelésében látta. Morvaországi származású édesanyja a család szerencséjére több gyakorlati érzékkel volt megáldva. Jóllehet hamarosan újra férjhez ment, a család eltartásának gondja továbbra is az ő vállaira nehezedett.
V. kötet
Napjainkban mind szélesebb körben válik ismertté Bartók Béla tudományos életműve. A halála óta eltelt harminc év alatt több válogatás jelent meg tanulmányaiból itthon is, külföldön is; 1967-ben Szőllősy András közreadta összegyűjtött írásainak első kötetét, amely az addig nyilvánosságra került összes Bartók-cikket felöleli; a még teljesebb angol nyelvű gyűjtemény megjelenése, Benjamin Suchoff gondozásában, küszöbön áll; 1965 és 1968 között Denijs Dille a Bartók életében önálló kötetekként megjelent négy népdalgyűjteményt rendezte sajtó alá hasonmás kiadásban; egyre csökken a még kiadatlan Bartók-munkák száma.
A tudományos életmű teljes felmérésének ideje csak akkor jön el, ha Bartók valamennyi népdalgyűjteménye, tanulmánya és előadása hozzáférhető és áttekinthető lesz majd. A tudós Bartókról azonban már így is sokat tudunk, és a szakirodalomban számos tanulmány elemzi a tudóspálya egy-egy részletét.
A Bartók működését bemutató monográfiák a zeneszerzői pályát követve tekintik át az életművet, ehhez kapcsolják a népzenekutatói tevékenység állomásait. A kettő valóban sok-sok szállal kötődik össze, és Bartók szerteágazó munkásságával együtt szerves egységet alkot. Ha e tudósportré felvázolásakor mégis megpróbáltuk különválasztani a tudományos munkásság fonalát, egyrészt terjedelmi okokból tettük, de azért is, hogy a népzenetudós Bartók életművének egységét, teljességét, fejlődésének folyamatát domborítsuk ki. Nem törekedtünk új adatok feltárására, a már meglevő eredményeket foglaltuk össze.
Vissza 
