A szovjet polgári jog I-II.

Szerző

Sz. N. Bratusz

Fordító

'Sz. N. Bratusz: A szovjet polgári jog I-II. ' összes példány

Kiadó:	Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1952
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	814 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
I. rész
I. fejezet
Adás-vételi szerződés. Szállítási szerződés.
1. § Az adás-vételi szerződés jelentősége és meghatározása. Az adás-vételi szerződés fajtái	3
2. § Az adás-vételi szerződést létesítő felek. A szerződés tárgya. A vételár	9
3. § A dolog feletti tulajdonjog (birtoklási, használati és rendelkezési jog) átszállásának időpontja az adás-vételnél. A dolog véletlen megsemmisülésének kockázata	11
4. § A felek jogai és kötelességei	12
5. § A szállítási szerződés fogalma	17
6. § A szállítási szerződés tervszerű előfeltételei	18
7. § A szállítási szerződés megkötése. A szerződő felek	20
8. § A szállítási szerződés tárgya (a szállítandó áru mennyisége, választéka, minősége és komplettsége)	22
9. § Az áru vételára. A vételár megfizetésének rendje	27
10. § Az állami és szövetkezeti vállalatok kiskereskedelmi adás-vételi ügyleteinek jogi sajátosságai	36
11. § Lakóépületek adás-vételi szerződésének jogi sajátosságai. Előszerződés	38
II. fejezet
Csereszerződés	42
III. fejezet
Ajándékozási szerződés	44
IV. fejezet
Bérleti szerződés
1. § A bérleti szerződés általános jellemzése és alkalmazási területe	47
2. § A szerződés megkötése. A szerződés időtartama és alakszerűsége	51
3. § A felek jogai és kötelességei	54
4. § A szerződés megszűnése	58
V. fejezet
Vagyontárgy használatának ingyenes átengedéséről szóló szerződés (haszonkölcsön)
1. § Vagyontárgy használatának ingyenes átengedéséről szóló szerződés általános jellemzése és alkalmazási területe	61
2.§ A szerződés megkötése. A szerződés időtartama és alakszerűsége	64
3. § A felek jogai és kötelességei	65
4. § A szerződés megszűnése	67
VI. fejezet
Lakóhelyiségek használati joga
1. § Lakásalapok s ezek használati rendje	68
2. § Lakóhelyiségek használati jogcímei	70
3. § A lakbérleti szerződés fogalma; megkötésének rendje; fennállásának időtartama és megújítása	71
4. § A lakbérleti szerződést létesítő felek	73
5. § A lakbérleti szerződés tárgya	76
6. § A felek jogai és kötelességei a lakbérleti szerződésnél	77
7. § Lakbér	78
8. § Albérlet	80
9. § Lakóhelyiségek cseréje	81
10. § Lakóhelyiségek fenntartása ideiglenesen távollévők számára	82
11. § A lakbérleti szerződés megszűnése	84
12. § A személyi tulajdonjog és az építményi jog mint a lakóhelyiségek használati jogcíme	88
13. § Kisméretű épületek bérlete	88
14. § Lakásépítő szövetkezeti tagság	88
15 § Különleges lakóhelyiségek használata	91
16 § Lakóhelyiségek holtigtartó használati joga	92
VII. fejezet
Vállalkozási szerződés
1. § A vállalkozási szerződés fogalma és alkalmazási területe. A vállalkozási szerződés fajtái	93
2. § A felek jogai és kötelességei. A szerződés teljesítése	100
3. § A munka minőségéért való felelősség	104
4. § A vállalkozás tárgyának és az anyagoknak a megsemmisülésével kapcsolatos kockázat	106
5. § Építési vállalkozási szerződés tervszerű előfeltételei	107
6. § Az építési vállalkozási szerződés tervszerű előfeltételei	107
7. § A beruházási építkezés finanszírozása	110
8. § A beruházási építkezéssel kapcsolatos szerződéses viszonyok formái. A szerződések megkötésének rendje	112
9. § A felek kölcsönös viszonya építési vállalkozási szerződés esetén	114
10. § A szerződés teljesítése. A nemteljesítésért való felelősség	116
VIII. fejezet
Megbízási szerződés
1. § A megbízási szerződés fogalma és alkalmazási területe	119
2. § A felek jogai és kötelességei	121
3. § A szerződés megszűnése	124
IX. fejezet
Bizományi szerződés
1. § A bizományi szerződés fogalma és alkalmazási területe	126
2. § A felek jogai és kötelességei	129
3. § A szerződés megszűnése	131
X. fejezet
Letéti szerződés
1. § A letéti szerződés fogalma és alkalmazási területe	132
2. § A szerződés megkötése. A felek jogai és kötelességei	134
XI. fejezet
Fuvarozási szerződés
1. § A közlekedés jelentősége és fajtái. A fuvarozási szerződés fogalma	139
2. § A fuvarozás jogi szabályozása	141
3. § Fuvarozások teljesítése külön állami közlekedési vállalatok által	142
4. § A fuvarozás állami tervezése	143
5. § Az önálló elszámolás rendszere a közlekedési vállalatok és ügyfeleik kölcsönös viszonyában	144
6. § A fuvarozott áru épségének és rendeltetésszerű használatának biztosítása	145
7. § A fuvarozás valamennyi fajtájánál előforduló jogviszonyok szabályozása	146
8. § Az állami fuvarozási tervből keletkező kötelmek	151
9. § Vasúti árufuvarozási szerződés	155
10. § Tengeri árufuvarozási szerződés	159
11. § Árufuvarozási szerződés belföldi vízi utakon	165
12. § Légi árufuvarozási szerződés	167
13. § Személy- és poggyászfuvarozási szerződés	169
XII. fejezet
Szállítmányozási szerződés
XIII. fejezet
Hitel- és elszámolási jogviszonyok
1. § A hitel- és elszámolási jogviszonyok fogalma	174
2. § A hitel- és elszámolási viszonyok jogi szabályozásának elvei	176
3. § Kölcsönszerződés	189
4. § Csekk	181
5. § Folyószámlaszerződés	184
6. § Elszámolási számla-szerződés	187
7. § Takarékpénztári betétek	192
8. § Az elszámolási ügyletek általános jellemzése	193
9. § Az elszámolások elfogadvány-formája és az ebből keletkező jogviszonyok	196
10. § Helyközi elszámolások formái	201
11. § Helyi elszámolások formái	203
12. § Elszámolás kölcsönös követelések beszámítása útján	204
13. § Bankkölcsönök	206
14. § Hosszúlejáratú bankhitel állampolgárok számára	211
15. § Váltó	212
XIV. fejezet
Biztosítás
1. § A biztosítás társadalmi és gazdasági jellege és szervezete	216
2. § A biztosítás fajtái és formái	218
3. § A biztosítás mint jogi intézmény	219
4. § Alapvető biztosítási fogalmak	220
5. § A biztosítás keletkezése és megszűnése	223
6. § Az Állami Biztosító és a biztosított kötelességei	224
7. § A vagyoni biztosítás egyes fajtái	229
8. § A személyi biztosítás egyes fajtái	231
9. § Az Állami Biztosító szerveinek intézkedései elleni jogorvoslat. Keresetelévülés	234
XV. fejezet
Egyszerű társaság
1. § Az egyszerű társasági szerződés fogalma	235
2. § Az egyszerű társasági szerződés részvevőinek jogai és kötelességei	237
3. § Az egyszerű társasági szerződés megkötése és megszűnése	237
XVI. fejezet
Károkozásból eredő kötelmek
1. § A károkozásból eredő kötelmek fogalma és jelentősége	239
2. § A kár	242
3. § A károkozás jogellenessége	243
4. § Okozati összefüggés a jogellenes cselekmény és a kár között	246
5. § A károkozó vétkessége	248
6. § Felelősség mások cselekményeivel okozott károkért	250
7. § Felelősség a jogi személy által okozott károkért	251
8. § Az állami szervek felelőssége a hivatalos személyek által okozott károkért	252
9. § Felelősség a fokozott veszélyforrás által okozott károkért	255
10. § Több személy felelőssége együttes károkozás esetén	258
11. § Felelősség a Ptk. 406. szakasza alapján	259
12. § A kártérítés módjai	260
13. § A károsult szándékos magatartásának vagy súlyos gondatlanságának jelentősége	261
14. § Kártérítés halál okozása vagy az egészség megrongálása (csonkítás) esetén	264
15. § Elévülés kártérítési kötelmeknél	268
XVII. fejezet
Alaptalan gazdagodásból származó kötelmek
Az alaptalan gazdagodásból származó kötelmek fogalma és jelentősége	270
Az alaptalan gazdagodás egyes esetei	273
Az alaptalan gazdagodás visszatérítése iránti követelés viszonya más követelésekhez	274
Az alaptalan gazdagodás visszatérítése iránti követelés tartama	275
II. rész
Szerzői jog
XVIII. fejezet
Irodalmi, tudományos és művészi alkotások szerzői joga
1. § A szovjet szerzői jog fogalma	277
2. § A szerzői jog alanya	281
3. § A szerzői jog tárgya	284
4. § A szerzői jog keletkezése. A szerzői jog tartama	286
5. § A szerző jogai	287
6. § Egyes szerzői jogosultságok átruházása	290
7. § Kiadói szerződés	291
8. § Előadási szerződés	294
9. § Filmszövegkönyv- (szcenárium-) szerződés	296
10. § A szerzői jogok védelme	294
III. rész
Családi jog
XIX. fejezet
A szovjet családi jog fogalma
1. § A szovjet családi jog mint a szovjet szocialista jog külön ágazata	300
2. § A szovjet családi jog alapelvei	301
3. § A szovjet családi jog fejlődésének alapvető mozzanatai	303
4. § A szovjet családi jog forrásai	308
5. § A rokonság fogalma	311
6. § Anya- és gyermekvédelem	311
7. § A burzsoa családi jog reakciós jellege	314
XX. fejezet
Házasság
1. § A házasság fogalma a szovjet családi jogban	317
2. § A házasságralépés feltételei és a házasság bejegyzésének rendje	318
3. § A házastársak személyi jogai	320
4. § A házastársak vagyoni viszonyai	321
5. § A házasság megszűnése	327
6. § A házasság érvénytelenné nyilvánítása	331
XXI. fejezet
Szülők és gyermekek, valamint egyéb rokonok kölcsönös viszonyai
1. § A szülők és gyermekek személyi viszonyai	334
2. § A tartási kötelesség fogalma	338
3. § A gyermekek tartási jogai	339
4. § A szülők tartási jogai	342
5. § A rokonok tartási jogai és kötelességei	343
XXII. fejezet
Örökbefogadás és családbafogadás
1. § Az örökbefogadás fogalma	346
2. § Az örökbefogadás feltételei	347
3. § Az örökbefogadás rendje	348
4. § Az örökbefogadó és az örökbefogadott személyi és vagyoni jogai és kötelességei	349
5. § Az örökbefogadás felbontása	350
6. § Tényleges nevelés	350
7. § Családbafogadás	351
XXIII. fejezet
A népi demokratikus országok családi joga	353
IV. rész
Öröklési jog
XXIV. fejezet
Az öröklés jelentősége. A szovjet öröklési jog alapfogalmai
1. § Az öröklés jelentősége a kizsákmányoló társadalomban és a Szovjetunióban	357
2. § A szovjet öröklési jog alapfogalmai	360
XXV. fejezet
A hagyaték megnyílta és őrzése
1. § A hagyaték megnyílta	365
2. § A hagyaték őrzése	366
XXVI. fejezet
Törvényes öröklés
1. § A törvényes örökösök köre	368
2. § A törvényes öröklés rendje	372
XXVII. fejezet
Végrendeleti öröklés
1. § A végrendelet fogalma	375
2. § Végrendelkezési cselekvőképesség	376
3. § A végrendeleti örökösök köre	376
4. § A végrendelet alakszerűsége	377
5. § A végrendelet tartalma	379
6. § Végrendeleti hagyomány	382
7. § Meghagyás	384
8. § A végrendelet végrehajtása	384
9. § A végrendelet megváltoztatása és visszavonása	385
XXVIII. fejezet
Az öröklés jogi következményei
1. § A hagyaték elfogadása	386
2. § A hagyaték visszautasítása	389
3. § Az öröklési jog átszállása öröklés útján	390
4. § Növedékjog	391
5. § Az örökös felelőssége a hagyatékot terhelő tartozásokért	392
6. § A hagyatéki vagyon megosztása	393
XXIX. fejezet
Gazdátlanná vált hagyaték. Az öröklési jog igazolása
1. § A gazdátlanná vált hagyaték	395
2. § Az öröklési jog igazolása	396
II. KÖTET
I. fejezet
A szovjet szocialista polgári jog fogalma
1. § A szovjet polgári jog fogalma és tárgya.	3
2. § A polgári jog elhatárolása az egységes szocialista jog határos jogágaitól	9
3. § A szovjet polgári jog rendszere	13
4. § A szovjet polgári jogi tudomány pártossága és feladatai	14
5. § A népi demokratikus országok polgári joga	18
6. § A forradalomelőtti orosz polgári jog általános jellemzése	23
7. § A burzsoa polgári jog általános jellemzése	27
II. fejezet
A szovjet polgári jog történetének fő szakaszai
1. § A Szovjetállam fejlődési szakaszai és a szovjet polgári jog	33
2. § A szovjet polgári jog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom véghezvitelének időszakában	35
3. § A szovjet polgári jog a külföldi katonai intervenció és a polgárháború időszakában	40
4. § A szovjet polgári jog a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában	35
5. § A szovjet polgári jog az ország szocialista iparosításáért folytatott harc időszakában	50
6. § A szovjet polgári jog a mezőgazdaság kollektivizálásáért folytatott harc időszakában	54
7. § A szovjet polgári jog a szocialista társadalom felépítése befejezésének és a Sztálini Alkotmány életbeléptetésének időszakában	58
8. § A szovjet polgári jog a Nagy Honvédő Háború időszakában	60
9. § A szovjet polgári jog a szocializmus felépítése befejezésének és a kommunizmusra való fokozatos átmenetnek időszakában	62
III. fejezet
A szovjet polgári jog forrásai
1. § A szovjet polgári jogi jogforrások fogalma és fajtái	65
2. § A polgári jog szabályainak értelmezése és alkalmazása	72
3. § A polgári jogi törvények időbeli hatálya	76
4. § A polgári jogi törvények területi hatálya	78
5. § A polgári jogi törvények személyi hatálya	79
IV. fejezet
A polgári jogi jogviszony
1. § A jogi tény fogalma	81
2. § A polgári jogi jogviszony fogalma	85
3. § A polgári jogi jogviszony elemei	88
4. § A polgári jogok osztályozása	92
5. § A polgári jogok érvényesítése és védelme	95
V. fejezet
Az állampolgárok
1. § A jogképesség és az alanyi jogok. Általános tételek	102
2. § A jogképesség tartalma	103
3. § A jogképesség kezdete és megszünése	106
4. § A cselekvőképesség	109
5. § Gyámság és gondnokság	113
6. § A lakóhely	117
7. § A polgári jogállást igazoló okiratok	118
VII. fejezet
Jogi személyek
1. § A jogi személy fogalma és fajtái	120
2. § A jogi személyek keletkezése	126
3. § A jogi személyek jogképessége	129
4. § A jogi személyek cselekvőképessége	130
5. § A jogi személyek megszűnése	133
6. § A jogi személyek székhelye	136
7. § A helyi szovjetek és az állami költségvetésben szereplő intézmények jogi személyisége	137
8. § Az állami gazdasági szervezetek és vállalatok jogi személyisége	146
9. § A Szovjetunió Állami Bankjának, az állami munkatakarékpénztáraknak, a Szovjetunió Állami Biztosító Intézeti Főigazgatóságának jogi személyisége	139
10. § A szövetkezeti szervezetek jogi személyisége	139
11. § A gazdasági szervezetek fiókjai és képviseletei	154
12. § A társadalmi szervezetek jogi személyisége	155
13. § A jogi személy elnevezése	155
VIII. fejezet
A nemvagyoni személyi jogok
1. § A nemvagyoni személyi jogok fogalma és általános jellemzése	160
2. § A nemvagyoni személyi jogok egyes fajtái	161
IX. fejezet
A dolgok
1. § A dolog fogalma és a dolgok jogi osztályozása	164
2. § A pénz	171
3. § Valutáris értékek	173
4. § Értékpapírok	173
5. § A vagyon	175
X. fejezet
Az ügyletek
1. § Az ügylet fogalma	177
2. § Az ügyletek fajtái	179
3. § Feltételes ügyletek	182
4. § Az ügyleti határidő jelentősége	184
5. § Az ügyletek alakszerűségei	185
6. § Az ügyletek érvénytelensége	187
7. § Az ügyletek érvénytelenségének következményei	193
XI. fejezet
A képviselet
1. § A képviselet fogalma	199
2. § A képviselet keletkezésének jogalapjai és a képviselet fajtái	201
3. § A képviselet alkalmazásának keretei. A képviselet joghatálya	201
4. § Képviselet meghatalmazás alapján	203
5. § A meghatalmazás alakszerűsége és kiállításának módja	204
6. § A meghatalmazás megszünése	207
7. § A meghatalmazás átruházása	208
XII. fejezet
A keresetelévülés
1. § A keresetelévülés fogalma	210
2. § A keresetelévülési határidők s ezek számításának módja	213
3. § A keresetelévülési határidő szünetelése, megszakítása és meghosszabbítása	215
4. § Megrövidített elévülési határidők	218
XIII. fejezet
A tulajdonjog általános tana
1. § A tulajdonjog fogalma és története	219
2. § A tulajdonjog tartalma	221
3. § A tulajdon fajtái és formái	225
4. § A tulajdonjog keletkezése	226
5. § Közös tulajdon	228
XIV. fejezet
Az állami és szocialista tulajdonjog
1. § Az állami szocialista tulajdonjog tartalma	231
2. § Az állami szocialista tulajdonjog keletkezésének módjai	234
3. § Az állami szocialista tulajdonjog tárgya	243
4. § Az állami szocialista tulajdonjog igazgatási szabályai	248
5. § Az állami szocialista tulajdonjog védelme	251
XV. fejezet
A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog
1. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog tartalma	257
2. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog keletkezésének módjai	274
3. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog tárgya	264
4. § A szövetkezeti-kolhoz szocialista tulajdonjog védelme	268
XVI. fejezet
A személyi tulajdonjog
1. § A személyi tulajdonjog tartalma	272
2. § A személyi tulajdonjog keletkezésének módjai	274
3. § A személyi tulajdonjog tárgya	276
4. § Részenkénti és együttes közös tulajdon	278
5. § A kolhozudvar személyi tulajdona	281
6. § A személyi tulajdonjog védelme	282
7. § A személyi tulajdonjog megszünése	283
XVII. fejezet
A kötelem fogalma és keletkezésének jogalapjai
1. § A kötelem meghatározása	288
2. § A kötelem tartalma	290
3. § A kötelem szankciója	294
4. § A kötelem keletkezésének jogalapjai	295
XIX. fejezet
A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedései mint a kötelmek keletkezésének jogalapja
1. § A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedésein alapuló, szerződési formában meghatározott kötelmek	298
2. § A népgazdaság tervezési és szabályozási intézkedéseiből folyó, szerződési formát nem igénylő kötelmek	300
XX. fejezet
Szerződésekből származó kötelmek
1. § A szerződés fogalma és jelentősége	303
2. § A szerződés tartalma. A szocialista szervezetek közötti szerződések kötelező feltételei	307
3. § Fajlagos és vagyonos kötelmek	309
4. § Egyoldalú és kétoldalú szerződések	313
5. § Visszterhes és ingyenes szerződések	316
6. § Harmadik személy javára kötött szerződés	317
7. § A szerződés megkötése	319
8. § A szocialista szervezetek és vállalatok közötti szerződéskötés szabályai	324
9. § A szerződéselőtti döntőbírósági eljárás	328
10. § A szerződés rögzítése	330
XXI. fejezet
Alanyok többsége a kötelemnél
1. § Osztott kötelmek és egyetemleges kötelmek	332
2. § Egyetemlegesség az adósi oldalon	333
3. § Egyetemlegesség a hitelezői oldalon	336
XXII. fejezet
A kötelem alanyainak változása
1. § Az alanyok változásának formái a kötelemnél	337
2. § Követelés engedményezése	337
3. § Tartozás átszállása ( más személy tartozásának átvállalása)	340
XXIII. fejezet
A kötelem teljesítése. A kötelem nemteljesítésének következményei
1. § Bevezetés	343
2. § A teljesítés tárgya	344
3. § A teljesítés minősége	345
4. § A teljesítés ideje	346
5. § A teljesítés helye	349
6. § A teljesítés módja	350
7. § A kötelem teljesítése az adós által és harmadik személy által	351
8. § Teljesítés a hitelező számára. Teljesítés harmadik személy számára	352
9. § A kötelem nemteljesítése és ennek következményei	353
10 § A kötelem reális teljesítésének követelménye	355
11. § Az okozati összefüggés mint a felelősség (szerződésen alapuló és szerződésen kívüli felelősség) szükséges előfeltétele	356
12. § A vétkesség mint a kötelem nemteljesítésével és a károkozással kapcsolatos felelősség egyik előfeltétele ( a Ptk, 118. és 403. szakasza). A vétlen károkozásért való felelősség esetei	361
13. § A megtérítendő kár	367
14. § Az adós késedelme és ennek következményei	370
15. § A hitelező késedelme (a hitelező közreműködési kötelezettsége az adós teljesítésével kapcsolatban)	373
16. § Kétoldalú szerződések esetén mindkét fél teljesítésének kölcsönös függősége és a kötelem egyik fél által való nemteljesítésének következményei	375
XXIV. fejezet
A kötelmek biztosítása
1. § A kötelmek biztosításának fogalma és formái	378
2. § Kötbér	379
3. § Foglaló	381
4. § Zálogjog	382
5. § Kezesség	387
XXV. fejezet
A kötelmek megszűnése
1. § A kötelem megszűnése teljesítés által (a Ptk. 129. szakaszának a) pontja
2. § Beszámítás (a Ptk. 129. szakaszának b) pontja)
3. § A kötelem megszűnése annak a tervfeladatnak hatálytalanítása esetén, amely az adott kötelem alapja	393
4. § A kötelem megszűnése a teljesítés olyan lehetetlenülése következtében, amelyért az adós nem felel	394
5. § A kötelem megszűnése felek egyenessége által	394
6. § Nováció	395
7. § A kötelem megszűnésének esetei a hitelező vagy az adós halála folytán	396
8. § A kötelem megszűnése a hitelező és adós egy személyben való egyesülése következtében	397
Az I. kötethez felhasznált irodalom	399

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem