A természet neveléstudományi jelentősége Rousseaunál

Tartalom

A természet neveléstudományi jelentősége Rousseaunál:
BEVEZETÉS:
A) Rousseau természetről való felfogása önmagában véve
mint minden boldogság forrása és létesitője:
1) Az egyén és a köz eredeti elszakitottságának bizonyítékai
nála: a) saját lelkének a társadalommal való összeütközése
alapján. E tekintetben származása, nevelése, élete,
kora, egészségi állapota, természet iránti rajongása, családi
élete, az ős a természeti ember és a társas ember eredeti
elszakitottsága alapján. E tekintetben 1) Az ős ember 1) fizikai
2) methafizikai és 3) erkölcsi oldalról való tökéletesség miatti
jósága, Az ő felfogása szerinti ős ember kritikája. Az ős ember felfogásának 1) hiányossága miatti ősztönszerüsége és 2)
túlzott volta miatt a természetes a szabadság és b) egyenlőség korlátlansága. II. A társadalmi ember nyomora, mint az
eredeti természetes állapot tökéletes szabadsága és egyenlősége meg nem őrzésének eredménye. E felfogás kritikája c) a
társadalomban élő felnőtt és az ujszüllött szempontjából. Saját
lelke, ősi és a társas ember, társas felnőtt és az újszülött viszonyának tanúsága: I.) Az ember jó; II A társadalom rossz. I.
Az ember jó; 1) a természetes vágy és 2) képesség természetes
egyensúlyának zavartalansága alapján. II. A társadalom rossz:
A) a társadalmi szolgaság és B) egyenlőtlenség miatt, A) a társadalmi szolgaság a) a természettel és az embrekkel szemben. Az
emberekkel szembeni állandó és törvényes, változó és törvényeknek alá nem vetett. B) A társadalmi egyenlőtlenség a)
egyesek és b) egyes elkülönített embercsoportok között: a
hatalom és a tekintély. Felfogása kritikája.
2) Egész és a köz közötti eredeti elszakítottság meg nem
maradásának oka: 31-36. a) a magántulajdon előtti és b) utáni
társadalmi fejlődés eredménye és abban a) a tudomány és a (3)
művészet szerepe. Felfogása, kritikája.
3) Az egyén és a köz természetes elszakitottsága meg nem
őrzésének oka, mint az eredeti elszakítottság vissza szerezhetésének
egyedüli módja. Az eszményi állam. Abban az egyén
szerepe és e szerep miatt, mint minden boldogság feltétele, a
nevelés. Felfogása kritikája.
B) A Rousseau felfogása szerinti természet jelentőségének
általa való életre keltése a nevelésben. I. A nevelése elvei:
1) általaban: A természet a nevelésben, nevelése és az eszményi állama. 2) részletezve: a) a növendék, b) a nevelő, c)
nevelési cél felfogása, a) a növendék a) 1) idő és helyi és 2) környezetbeli elválasztottsága p) a növendék 1) képpességei és 2) azok
fejlődése. Felfogása, kritikája, b) A nevelő a) csak egy
lehet, (3) a növendék felett feltétlen és y) kizárólagos jogú; 8)
csak egy növendéket nevelhet. Felfogása kritikája. c) a nevelési
célnál a kritikája. 11. A gyakorlati nevelésében a természet
szerepe. 1) általában és 2) részletezve : a) a növendék b) nevelő
és c) nevelési cél felfogása.
2) Gyakorlati nevelése részletezve: 1) fiúnál a gyermeknek
a) testi, b) értelmi és c) erkölcsi nevelése. Ugyanez a leánynál
a) A testi nevelésben az érzékek és az egész test testi nevelése a) fizikai és (3 egyéni szempontból tekintett gyermeknél
eddig tartván testi nevelése első része, a második részében
az y) erkölcsi szempontból jön a gyermek számba. 2) A
leány testi nevelése, b) Értelmi nevelése. Az ismeretnek az 1)
igaz és a 2) szép szempontjából való érvényesítése szempontjából. Értelmi nevelése első részében a gyermek a) fizikai és 3)
egyéni szempontból való felfogása; értelmi nevelése második
részében erkölcsi szempontból való tekintetbe vétele ar növendéknek. A leány értelmi nevelése, c) Erkölcsi nevelése 1) általában és 2) részletezve 1) általában erkölcsi
nevelése a) a természetes vallás, b) felelőtlen szabadakarata
és érzelem kriteriumu jósága. 2) Részletezve erkölcsi nevelése:
erkölcsi nevelése: első részében a gyermek a) fizikai a (3)
egyéni szempontból való tekintetbe vétele: erkölcsi nevelése
második részében erkölcsi szempontból való tekintetbe vétele
a növendéknek. A leány erkölcsi nevelése. Testi, értelmi, erkölcs
nevelésének kritikája.
C) Rousseau felfogása szerinti termeszei jelentőségének
általa való életre kellése a nevelésben, mint lehetőség biztosítása
az igazi természet igazi elismerése a nevelésben. I.) A terméelvének a megvalósítására ősztönző alap. II.) A természet elvének
a megvalósítására ösztönző alapban a megvalósítási törekvés
sikertelensége mellett is a további törekvés sikerének biztosítása.
III.) Az ember igazi természete felismerésének és a nevelésben
való helyes érvényesítésének biztosítása Rousseau részéről természeti felfogása által, a természet elvének gyakorlati megvalósítási
törekvése kudarcának ellenére is diadalmaskodó természet elve
által. Ez elv tüzpróbája az egyéni és a közfelöli oldalról és
ennek eredményei.

Témakörök