767.332

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Forradalom és kiegyezés válaszútján

1860-61

Szerző

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 644 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:

Fülszöveg

Szabad György monográfiája a forradalom és szabadságharctól a kiegyezésig ívelő történeti fejlődésmenet legjelentősebb, drámai fordulatokban leggazdagabb szakaszát világítja meg. A Habsburg-hatalom több mint egy évtizedes korlátlan önkényuralom után, 1860 őszén megingott helyzetének újraszilárdítása érdekében kísérletet tett a birodalom kormányzati rendszerének átalakítására, Magyarország megbékítésére. Megnyíltak a politikai tevékenység megyei és városi színterei, 1861 tavaszán összeült az országgyűlés és a birodalmi tanács, kongresszusokra gyűltek egybe a nemzetiségek képviselői. De nem került sor sem megegyezésre, sem az önkényuralom visszaállításának a megakadályozására. Hogyan buktak meg a birodalom újjászervezésére irányuló egykorú tervek, mint hiúsult meg ugyanakkor a magyar emigrációnak és hazai támogatóinak törekvése a nemzeti önrendelkezés bel- és külpolitikai feltételeinek megteremtésére, és vált a demokratikus célkitűzéseket elhárító a közjogi negyvennyolcasságra... Tovább

Tartalom

Előszó5
Bevezetés. A konzervatívok alkuja7
Ellenállás és útkeresés77
Az Októberi Diploma77
Az első visszhangok80
Tiltakozó tüntetések81
Deák "hallgatása"83
A Pesti Napló a 48-as törvényekért85
Sajtóhangok88
Konzervatív meggondolások88
Kapacitás főispánságra89
Támogatáskeresés Deáknál93
Hírek a nép között94
A reménység és harckészség életése96
Politikai tömegmozgalmak98
December 2-a101
Az újonc- és adómegtagadás103
A helyi önigazgatási törekvések105
A Pesti Napló és a konzervatívok vitái110
Intelmek a rend védelmére112
Az olasz-magyar megállapodás114
Egyezkedési kísérletek a román és a szerb fejedelemségekkel119
A cári intervenció veszélyének elhárításáért127
Az emigráció saját feladatairól129
Kapcsolat a hazai szervezettel130
Az Októberi Diploma és az emigráció133
A varsói értekezlet hatása134
A titkos tervek egyeztetése136
A legális és illegális tevékenység összekapcsolása140
A közös 48-as jelszó147
A negyvennyolcasság próbatétele I.151
Az esztergomi értekezlet151
A főispáni utasítások158
A térfoglalás és ellenőzi160
Az "előkészítő értekezletek"162
A főispánok beiktatása166
Az alakuló közgyűlések169
A megyei bizottmányok megválasztása171
A "veres párt" fellépése Zemplénben173
A bizottmányok társadalmi összetétele174
Nemzetiségiek részvétele a bizottmányokban177
Pótválasztási kérelmek179
A népképviselet érvényesülésének a kérdése179
Tisztújítás180
A kiváltságos kerületek újjászervezése184
A városi önkormányzat felélesztése185
Pest megye irányadása188
Az amnesztia kérdése191
Ragaszkodás a 48-as törvényekhez191
A kormányfelelősség kérdése192
Az önkényuralmi szervek felszámolása193
Vita a törvénykezés átvételéről196
Visszaélések leleplezése197
Legális karhatalom alakítása198
A törvényhatóságok és az adómegtagadás200
A megyei kiadások fedezete201
A sajtószabadság kérdése202
A területi egység követelése202
Alkotmányt a birodalom többi országainak205
Legális kibontakozást országgyűlés útján206
Teleki László ügye207
Újabb tüntetések és összetűzések210
A nagykőrösi vérengzés212
Bécsi aggodalmak213
A külföld a magyar felkelés valószínűségéről216
A konzervatívok külföldi ellenpropagandája218
Az udvar közeledése a német centralistákhoz219
Deák és Eötvös bécsi tárgyalásai221
Schmerling választási szabályzata224
Csillapító cseppek Magyarországon225
Gazdasági nyomás Magyarországra226
A konzervatívok taktikázásának megnehezedése228
Az 1861. jan. 16-i leirat229
A leirat fogadtatása231
Az országgyűlés egybehívása242
Antidemokratikus zavarkeltés245
A konzervatív pozíciók romlása249
A konzervatívok megtámogatása251
Rainer főherceg kormánya252
A főispáni értekezlet253
A Februári Pátens előkészítése256
A Februári Pátens259
A magyar konzervatívok elhatárolódási kísérletei262
Az első visszhangok262
A tiltakozás kibontakozása Magyarországon263
A jelképes és tényleges ellenállás folytatása266
A közhangulat radikalizálódása271
Teleki László első megnyilatkozásai274
Visszafojtott és kirobbanó indulatok276
A honvédegyleti szervezkedés kibontakozása279
Asbóth letartóztatása284
Háborús hírek285
A felszabadulásukért küzdő népek szolidaritása287
Kossuthék helyzetelemzése288
A felszabadító háború időpontjának eltolódása290
A nagyhatalmak magatartása291
A fegyverlefoglalás és következményei293
"Teleki esetének" hatása az emigrációra294
A külpolitikai feltételek javulásának reménye298
A kiszökések ellen300
Anyagi áldozatvállalást302
Az új hadműveleti terv kérdése302
A külön akciók szorgalmazói ellen304
A "kévebomlás" első jele306
A hazai szervezkedés kritikája310
A kiegyezés megakadályozásának legális eszközei311
A hazai titkos mozgalom szervezeti válsága311
A hazai harckészség megítélése315
Osztrák katonai készülődés316
A negyvennyolcasság próbatétele II.319
Az Országbírói Értekezlet összehívása319
A vita és eredményei320
Az "úrbéri kérdés" az Országbírói Értekezleten323
Törekvések a néptömegek megnyugtatására326
Különbségek a megyék eljárásában330
Volt földesurak fellépése333
Erőszak a parasztok ellen334
A "parasztvédő" politika példái Pest megyében337
A földosztó törekvések339
Bars megye haladó javaslata és támogatói340
A megyék és a paraszti önkormányzati törekvések342
Adalék a parasztság politikai tudatának megítéléséhez345
A megyei városok önkormányzata346
Pest megye és az óbudai munkások városi szavazati joga347
A pesti munkásság mozgalmai és a városi hatóságok349
A polgári szabadságjogok érvényesítésének a kérdése351
Népjóléti tervek és intézkedések355
Az "iparszabadság" korlátozásának a kérdése357
A zsidókérdés359
Fraternizálás és megbékélési törekvések a nemzetiségekkel368
A nyelvkérdés a törvényhatóságok gyakorlatában374
Nemzetiségi reflexiók377
A vezető szerep és a területi integritás kérdése378
A Vajdaság és Bánság különállásának felszámolása380
A Partium visszacsatolása384
A zarándi konfliktus387
Az erdélyi kérdés388
A horvát-magyar viszony alakulása395
A nemzetiségi törekvések és a közjogi kompromisszum hívei402
Az emigráció sürgetései a nemzetiségi kérdésben403
A megbékélési törekvések visszhangjából410
Merre fordul a magyar politika?411
Az országgyűlés413
A választási előkészületek413
A választók aktivitása és kilengései415
Társadalmi és nemzetiségi kérdések a választásokon416
A nemzeti és közjogi kérdések a választásokon420
Madách "politikai hitvallomása"423
Teleki abonyi programja425
Bécs és a konzervatívok előkészületei428
Az országgyűlés megnyitása434
A felsőház megalakulása437
A képviselőházi erőviszonyok438
Katonai fenyegetőzés441
A közhangulat áprilisban442
A képviselőházi igazolások444
A közös célok445
Nyilatkozat, felirat vagy határozat?446
A feliratiak szervezkedése447
A határozatiak tábora448
Határozati indítvány kidolgozása450
A határozataik és az emigráció451
Kossuthék tavaszi tájékoztatója452
Új egységtörekvések455
Károlyi Ede indítványa456
A konzervatívok manővere és Deák meghátrálása458
A Reichsrat megnyitása458
A magyarországi visszahatás460
Teleki halála461
A "beszédtöredék" és viszonya a felirati javaslathoz466
Megrendülés és bosszúvágy471
A konzervatívok fellélegzése473
Deák felirati javaslatának előterjesztése473
Rechberg diplomáciai körlevel476
A vita elüőhangjai477
Tisza Kálmán határozati indítványa478
A vita általános jellemzői480
A terror és az abszolutisztikus kormánzás elítélése480
A gazdasági kizsákmányolásról és a fejlődés követelményeiről483
Az új bécsi kísérletek kritikája485
Tiltakozás a reakciósság vádja ellen487
A nemzetközi helyzet megítélése488
Az abszolutizmus ellenes küzdelem nemzetköziségéről491
Együttműködés a birodalom népeivel494
A közjogi rendezés "előleges" akadályai496
A 48-as közjogi alap védelme497
A katonai biztosítékok498
A Pragmatica Sanctio meghatározó szerepének kritikája500
Ferenc József trónigényének megítélése503
A helytállás és a fegyverhez nyúlás kérdése504
A társadalmi és a nemzetiségi problémák érintése508
Felirat vagy határozat?513
Az öncsonkítás516
Révész Imre lemondása520
A szavazás521
A felirat módosítása523
A feszültség újabb jelei525
Az adószedő-hadjárat530
Az Országbírói Értekezlet munkálatának elfogadása534
A jobbágyfelszabadítás végrehajtásának problémái a képviselőház előtt535
A karlócai kongresszus537
Kísérletek román kongresszus egybehívására540
Turócszentmárton542
Tiltakozás a kongresszusok ellen544
Állásfoglalások az Ost und West hasábjain545
A képviselőház júniusi nemzetiségi vitája547
A nemzetiségi bizottság és munkálata552
A horvát örszággyűlés555
Az emigráció és a nemzetiségi kérdés újabb fejleményei556
A módosított felirat sorsa559
A visszalépés561
Deák kiegyezési hajlandósága569
A magyar konzervatívok menesztése571
A júl. 21-i leirat573
A leirat fogadtatása, a válasz előkészítése574
A második felirat elfogadása581
Az emigráció hazai kapcsolatainak új válsága587
A szélsőbal kapcsolatteremtése Kossuthtal589
Az országgyűlés végrendelkezése593
Az országgyűlés feloszlatása596
Epilógus (1861. aug. 22.-nov. 5.)598
Utószó611
Jelzetek és rövidítések613
Névmutató627

Szabad György

Szabad György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabad György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem