A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Toronymagasan

Szerző
Szerkesztő
Fotózta

Kiadó: Budapest Főváros Önkormányzata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 79 oldal
Sorozatcím: A mi Budapestünk
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 13 cm
ISBN: 978-963-9669-08-6
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Budapest domborzati viszonyokhoz igazodó szövetéből csak néhány építmény magasodik ki. Van közöttük tájba illő (Erzsébet-kilátó), van célszerű (templomtornyok), van szükségszerű (víztornyok,... Tovább

Előszó

Budapest domborzati viszonyokhoz igazodó szövetéből csak néhány építmény magasodik ki. Van közöttük tájba illő (Erzsébet-kilátó), van célszerű (templomtornyok), van szükségszerű (víztornyok, kémények) és van néhány bosszantóan otromba (Alagút utcai toronyház).
És hány égbetörő terv született! Ha az mind megvalósult volna... Gregersen Hugó múlt század eleji Manhattan típusú toronyháza a Szent Rókus Kórház helyén; Bemard Bocié és Puhl Antal 360 méter magas felhőkarcolója - a Hírtorony -, amelynek tornyát 8500 tonna acélból akarták felépíteni, 250 méter magasan gömbkilátóval; a múlt század hetvenes éveiben a Margitszigetre megálmodott huszonnégy emeletes, 78 méter magas Palatínus Szálló, amely az Úttörőstadion és a Nemzeti Sportuszoda között épült volna fel. A Petőfi és a Déli összekötő, illetve a Lágymányosi híd között a Kristálytorony láncokra függesztett, 13 méter széles, fedett gyalogoshídja egy 150 méter magas, 320 négyzetméter alapterületű üvegtoronyból vezetett volna Pestről Budára. De Finta József is álmodott egy 110 méteres felhőkarcolót a korábban tervezett Rendőrpalotája szomszédságába. Ezek a „halva született" tervek, az építészek papírra vetett álmai olyan gyorsan tűnnek el a befektetők étlapjáról, mint amilyen gyorsan felkerültek rá. Mi lett volna, ha... Történelmietlen kérdések, város-történelmietlenek...
Fővárosunk toronytörténelme a XIII. századig vezet vissza bennünket. Buda első tornyairól, a tatárjárást követő várépítések sorában az első hazai „kiemelt beruházásról" IV. Béla (1235-70) így írt: „A haza védelmére alkalmas több váron felül a pesti hegyen is építettem erős, tornyokkal körülvett várat, melynek számos lakása van." Nagy Lajos (1342-82) 1346-tól már Budán székel, az addig üresen hagyott déli platón felépítve palotáját, illetve várát. Az épületegyüttesből messze kimagaslott a fivére - István herceg - által épített István-torony vagy István-vár. Ezt a jellegzetes - fiatornyokkal megkoronázott - építményt a Duna-völgyi vártoronytípusokhoz sorolják. (Megdöbbentő azonosságot mutat a krakkói Mária-templom tornyával. Ez érthető, ha tudjuk, hogy az 1500-02 között a budai Várban vendégeskedő Zsigmond lengyel herceg tervrajzokat vásárolt és mesterembereket fogadott fel Budán a krakkói Wawel reneszánsz palotájának építéséhez.) A 2,7 méter falvastagságú, négyzet alaprajzú torony alsó részének falmaradványai ma is láthatók. Vissza

Fülszöveg

Budapest domborzati viszonyokhoz igazodó szövetéből csak néhány építmény magasodik ki. E magas építményekből kitekintve különleges a látvány, a főváros madártávlati képe. Lépcsőkön, hágcsókon felkapaszkodva; liftek kabinjaiban utazva jöjjenek fel velünk a magasba! Nem fognák csalódni.

Szablyár Péter

Szablyár Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szablyár Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv