Jog-Állam-Politika 2010/3.

Fülszöveg

- Niklas Luhmann szociológiai rendszerelmélete az államot a politikai rendszer leírására és egységének szimbolikus azonosítására szolgáló formulaként, a politikain belüli megkülönböztetés egyik tagjaként határozta meg... (és) a maga ironikus "dekonstruktív" módján szakítani próbált az újkori-modern államszemantikai hagyományban kidolgozott jogi és politikai államfogalmakkal... A szinoptikus megközelítés az államot egyszerre politikai és jogi fenoménként, a különböző, egymásra visszavezethetetlen és felcserélhetetlen politikai és jogi funkció kettősségében eleve mint paradoxont figyeli meg... a politikai és a jogi funkció, szemben a többi funkcionális részrendszer funkciójával, reflexív utalástöbbletként szükségképpen magában foglalja az államra vonatkozás elemét, s így az állam mind a politikai, mind a jogrendszerben kommunikatív és szervezeti realitás. - Cs. Kiss Lajos
- A modern nyugati demokráciákban a pártok költségvetési finanszírozásának ma már kialakult gyakorlata van. Ennek ellenére számos országban a nemzeti pártoknak juttatott állami pénzekre vonatkozó szabályok, valamint az ellenőrzések elvégzését és azon keresztül az átláthatóságot biztosítani hivatott intézmények képtelenek kiemelni e területet a félhomályból. Kiváltképp igaz ez a megállapítás a pártok kasszájába befolyó magánadományok, illetve a nekik juttatott természetbeni támogatások esetében. - Szabó Zoltán Gyula
- Közép-Kelet Európa központosított nemzetállamain belül a többnemzetiségű Vajdaság az egyetlen, működő területi autonómia, amely ugyan nem kifejezetten etnikai alapú, mégis számos vonatkozásában kapcsolódik és összefügg a nemzetiségi egyenrangúsággal és nemzetek közötti viszonyokkal. Ennek ismeretében megállapíthatjuk, hogy noha a jelenlegi jogi keretek sem ellentmondásmentesek Szerbia a Vajdasági autonómia megerősítésével tétova, de fontos lépést tett a decentralizáció irányába, amely esély arra, hogy a többnemzetiségű régiónkban elkezdődött a kisebbségellenes, központosított etnikai alapú nemzetállami felfogás felülvizsgálata - Korhecz Tamás
- Magyary Zoltán a közigazgatás terén egyaránt fontosnak tartotta a jogszerűség, illetve a gazdaságosság és eredményesség egyidejű fejlesztését. Az akkori magyarországi viszonyok között a hatékonyság fejlesztésére és a jogi szemlélet egyoldalúságának csökkentésére helyezte a hangsúlyt, mivel a magyar közigazgatási hagyományokban és a korabeli közigazgatási gyakorlatban a formai legalitás szemléletmódja jóval nagyobb szerepet kapott, mint a menedzserializmus. Magyary Zoltán ezt az aránytalanságot próbálta csökkenteni a két világháború közti Magyarországon azzal, hogy a háttérbe szorult közszervezési hatékonyság fejlesztésén munkálkodott. - Verebélyi Imre Vissza