Előszó
Az Érseki Levéltár ismertetőjének megjelenése többszörösen is ünnep a számunkra. Egyrészt önmagában is figyelemre méltó esemény levéltárunk életében egy-egy önálló kiadvány megjelenése, másrészt pedig „régi adósságot" törlesztünk ezzel a könyvvel: a Kalocsai Érseki Levéltárról ugyanis - néhány rövid beszámoló, áttekintés mellett - mindeddig nem jelent meg átfogó, részletesen tájékoztató segédlet. Külön öröm számunkra, hogy a történeti kutatásokat segítő kiadványunkkal az alapításának milleniumát ünneplő Főegyházmegyét köszönthetjük, és végül, de nem utolsó sorban jó érzés látni négy éves munkánk kézzel fogható eredményét.
Bízunk benne, hogy a levéltárunk iránt érdeklődők haszonnal forgatják majd a könyvet, és így véget érhet az a korszak, amikor kutatóink - segédletek hiányában - alapvetően a levéltárosok segítségére voltak utalva munkájuk során. A levéltárismertető segítségével mostantól önállóan, akár otthon is tájékozódhatnak levéltárunkról, és határozott elképzeléssel, kutatási tervvel érkezhetnek Kalocsára.
Az Érseki Levéltár anyaga mind terjedelmét, mind pedig forrásértékét tekintve gyűjteményünk igen fontos részét képezi. Kötetünk 635 iratfolyóméter terjedelmű iratanyagot ismertet, melynek időhatárai a 18. század elejétől 1992-ig, vagyis az egyházmegye török utáni újjászervezésétől a legutóbbi jelentős határmódosításig, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye születéséig terjednek. A könyv készítése során célunk volt, hogy az iratok jellegéhez igazodó, informatív segédletet adjunk az olvasók kezébe.
A bevezetőben röviden bemutatjuk levéltárunkat, elhelyezve benne a most ismertetett Érseki Levéltár anyagát, és összefoglaljuk az iratokat termelő szervek-, az iratkezelés-, valamint a levéltári anyag elhelyezésének történetét.
A kötet második, fő részét jelentő leírásban az iratokat középszinten, vagyis iratsorozatonként ismertetjük. Ezt a részt a levéltári struktúra szerint, levéltári jelzeteink használatával tagoltuk, vagyis a fejezetek címei magukban hordozzák az egyes iratcsoportok levéltári jelzetét. Az iratok ismertetése mellett megtalálhatók a rendezésre, az adatok közlésére vonatkozó módszertani, értelmező megjegyzések is. A raktári egységeket szándékosan nem szerepeltettük: tapasztalatunk szerint az évek során a raktári rend sokat változhat, a fentebb említett levéltári jelzet pedig önmagában is elegendő az iratok azonosításához. A segédletek készítését megelőző rendezés során az iratsorozatokat 1992-vel zártuk, selejtezést nem végeztünk.
Az adattár első részét a könyvben található, levéltárral kapcsolatos információk kronologikus összegzése alkotja, a második részben az egykori levéltárosoknak állítunk emléket.
Végezetül hely-, név- és tárgymutatók könnyítik meg a kötet használatát.
Vissza 
