Régi magyar kertek

Előszó

Részlet a könyvből:
"Dolgozatunk tárgya a kert. Elemzésünk arra vonatkozik, hogy melyek azok a kertre vonatkozó ismeretek, amelyek a középkor organikus világképébe meghatározóan épültek. Áttekintjük mind a kereszténység, mind az iszlám kertelképzeléseit. Részben, mert kialakulásukat ugyanazokkal az okokkal - a koramediterrán és az antik természetismeretekkel, valamint a Biblia (és a Korán) szimbolikus jelentésű kertértelmezésével - magyarázzuk, részben pedig azért, mert az európai reneszánsz vitalista világképének kialakulásához együttesen járultak hozzá. Valójában nagyon keveset állítunk: annyit, hogy a kialakuló világkép s annak elemei annyira meghatározhatják a világról szerezhető tudás jellegét és szerkezetét, hogy továbbiakban az értelmezéséhez nem illeszkedő elemekről vagy nem vesz tudomást, vagy érdeklődésén kívül esik.
A középkor végéig nem volt elég ok arra, hogy a szakrális hatás alatt szerveződő kertek különböző funkciójú formákká essenek szét. S amikor ez megtörténik, s a kolostorkertekből kiegyénülnek az orvosi kertek, a haszonkertek és a díszkertek, még mindig hosszú ideig kimutatható lesz bennük az a világképbe ágyazott szakrális utasítás, amely a korai keresztény kert legfőbb szervező ereje volt. Így hát nyilvánvaló az is, hogy a keresztény középkorra nem a sokféle kerttípus lesz a jellemző, hanem a kontinensszerte univerzálissá vált organikus világkép - külső - kényszere alatt létrejött, a mediterráneum antikvitására számos móddal visszautaló, allegóriaként funkcionáló, szent tér." Vissza