Hűség

Fülszöveg

A munkásmozgalom kimagasló alakjának, a fasiszták által elhurcolt és Buchenwaldban mártírhalált halt kommunista forradalmárnak, a komáromi születésű Steiner Gábornak ifjúságáról szól ez a regény. Steiner Gábor hatéves, amikor a komáromi szegénynegyedben megismerjük, és harminckét éves, amikor búcsúzunk tőle már mint érett forradalmártól, aki a Magyar Tanácsköztársaság összeomlása után 1919-ben az ellenforradalom elől szülővárosába, Komáromba kénytelen menekülni.
Az író finom érzékkel rajzolja meg a gyermek Gábor környezetét, családját, tanítóját, első összeütközéseit a felnőttek világával. Plasztikusan bontakozik ki az olvasó előtt Gábor tiszta, becsületes jelleme, megbízhatósága, hűsége, igazságszeretete.
A tanulni, dolgozni vágyó fiú végül is eléri célját: nyomdász lesz, és Komáromban töltött tanulóévei után vándorútra, "valcolás"-ra indul. Ekkor már tagja a szakszervezetnek. Külföldi útja során megismerkedik a munkásmozgalommal, elvtársakkal kerül össze, s a marxista irodalom olvasása megszilárdítja meggyőződését. Meggyőződéséhez, elvtársaihoz, barátaihoz mindvégig hű marad, céljától nem tudja eltéríteni sem kispolgári gondolkodású családja, sem megpróbáltatás, sem kudarc.
A világháború éveiben és az utána következő forradalmi események sodrában érik Gábor igazi pártmunkássá, harcos forradalmárrá. Az író művészien foglalja egységbe Gábor egyéni sorsát a történelmi eseményekkel, mesterien ábrázolja a társadalmi harcot, az ellentmondásokat.
A regény mellékalakjai, Gábor hozzátartozói, tanítója, barátai, elvtársai, ellenfelei elevenné teszik azt a környezetet, amelyben Gábor felnőtt, fejlődött, dolgozott és küzdött.
Steiner Gábor életútjának az a szakasza, amelyet Szabó Béla az olvasó elé vetít, kudarccal zárul. De tudjuk, érezzük, hogy Gábor, bár menekülni kényszerül, hű marad önmagához és osztályához, folytatja munkáját, és ott lesz mindenütt, ahol a munkáshatalomért harcolni kell. Vissza