Tananyag - Kéményseprő szakma

Tartalom

1. TÜZELÉSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK 13
1.1 Hőmérséklet 13
1.2 Hőokozta tágulások 14
1.2.1 Szilárd testek hő okozta tágulása 14
1.2.1.1 Vonalas (lineáris) tágulás 14
1.2.1.2 Térfogati (köbös) tágulás 16
1.2.2 Folyadékok hő okozta tágulása 17
1.2.3 Gázok hő okozta tágulása 18
1.3 Hőmennyiség. Fajhő 19
1.4 Égéshő. Fűtőérték 21
1.4.1 Égéshő 21
1.4.2 Fűtőérték 21
1.5 Hőterjedés 22
1.5.1 Hővezetés 23
1.5.2 Hőáramlás 24
1.5.3 Hősugárzás 25
1.6 Olvadás. Fagyás 26
1.6.1 Olvadás 26
1.6.2 Fagyás 27
1.7 Párolgás. Forrás. Lecsapódás 28
1.7.1 Párolgás 28
1.7.2 Forrás 29
1.7.3 Lecsapódás 30
1.8 Nyomás. Levegő nyomása 31
1.8.1 Nyomás 31
1.8.2 Levegő nyomása 31
1.9 Fűtés célja 33
1.10 Helyiségek hőveszteségének számítása 35
1.10.1 Alaphőveszteség 35
1.10.1.1 A "t" felvétele 36
1.10.1.2 A "tb" felvétele 38
1.10.1.3 Az "A" meghatározása, ill. mérése 38
1.10.1.4 A "k" meghatározása 39
1.10.2 Teljes hőveszteség 41
1.10.2.1 Égtájpótlék 42
1.10.2.2 Szélpótlék 42
1.10.2.3 Felfűtési pótlék 43
1.10.2.4 Könnyítési pótlék 43
1.10.2.5 Hőérzet pótlék 44
1.10.2.6 Magassági pótlék 45
1.10.2.7 Földszinti pótlék 45
1.10.3 Hőveszteség számításának módja 45
1.11 Szellőzés 47
1.11.1 Szellőzési igény 47
1.11.2 Természetes szellőzés 48
1.11.3 Mesterséges szellőzés 50
1.11.3.1 Elszivórendszerü szellőzés 50
1.11.3.2 Kiegyenlített szellőzés 50
1.11.3.3 Túlnyomásos szellőzés 50
2. TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAGOK
2.1 Tüzelőanyagok 51
2.1.1 Szilárd, természetes tüzelőanyagok 52
2.1.2 Szilárd, mesterséges tüzelőanyagok 56
2.1.3 Cseppfolyós halmazállapotú tüzelőanyagok 58
2.1.4 Gáz halmazállapotú, természetes eredetű tüzelőanyag . 63
2.1.5 Propán-bután gáz 64
2.1.6 Gáz halmazállapotú, mesterséges eredetű tüzelőanyag 64
2.2 Épitőanyagok 66
2.2.1 Épitőkövek 66
2.2.2 Adalékanyagok 67
2.2.3 Kötőanyagok 67
2.2.3.1 Mészféleségek 67
2.2.3.2 Cementek 67
2.2.4 Habarcsok 68
2.2.5 Hőszigetelő anyagok 68
2.2.5.1 Azbeszt 69
2.2.5.2 Kovaföld 69
2.2.5.3 Salakgyapot 69
2.2.5.4 Termalit 69
2.2.6 Égetett agyaggyártmányok 70
2.2.6.1 Égetett falazótégla 70
2.2.6.2 Kéménytégla 70
2.2.7 Azbesztcement készítmények 70
2.2.8 Beton és vasbeton 70
3. SZÉNHIDROGÉN ALAPANYAGÚ TÜZELŐBERENDEZÉSEK
3.1 Egyedi fűtőberendezések 73
3.1.1 Olajtüzelésű kályhák 73
3.1.1.1 Elgőzölögtető olajégő alaptípusok 73
3.1.1.2 Elgőzölögtető tér 75
3.1.2 Gáztüzelésű berendezések 93
3.1.2.1 Gáztüzelési alapismeretek 93
3.1.2.2 A gáztüzeléssel kapcsolatos követelmények 94
3.1.2.3 Gázégők fő típusai 98
3.1.2.4 Vizmelegitők 100
3.1.2.5 Fali fűtők 104
3.1.2. 6 Gázkályhák 105
3.2 Központi fűtőberendezések 107
3.2.1 Kazánrendszerek és szerkezetek 107
3.2.2 Olajtüzelésű kazánok 109
3.2.2.1 Központi fűtési kisnyomású kazánok 110
3.2.3 Olajégő berendezések 116
3.2.4 Gáztüzelés 122
3.2.5 Gázégők: diffúziós,injektoros, ventillációségők 125
3.2.6 Biztonsági berendezések 129
3.2.7 Gáztüzelésű kazánok 130
4. KÉMÉNYEK TÍPUSAI, MÉRETEZÉSÜK 135
4.1 A kémény feladata 135
4.2 Kémények típus szerinti meghatározása, méretezésel37
4.2.1 Lakóépületi kémény 137
4.2.2 Ipari (ipari jellegű) kémény 147
4.2.3 Kémények típusai használatuk szerint 155
5. TÜZELÉSTECHNIKAI FOLYAMATOK ÉS VIZSGÁLATA 161
5.1 Kéményhuzat biztosítása és ellenőrzése 161
5.1.1 Kéményhuzat 161
5.1.2 A kéményhuzat keletkezése 161
5.1.3 A jő léghuzam követelménye 166
5.1.4 A huzat nagyságát befolyásoló tényezők 168
5.1.5 A kémény áramlási ellenállás tényezői 169
5.1.6 Huzatelőállitás 170
5.1.7 Huzatcsökkentés és növelés 170
5.1.8 A huzat mértékegysége 171
5.1.9 A huzatmérés eszköze 171
5.1.10 A tüzelőberendezések huzatszükséglete 174
5.1.10.1 Fa és széntüzelésű háztartási tüzelőberendezések 174
5.1.10.2 Olajkályhák 174
5.1.10.3 Kazánok 175
5.1.10.4 Gázkészülékek 175
5.1.10.5 A kémény huzatának mérése és meghatározása 176
5.1.11 Huzatrontó tényezők 180
5.1.12 A szél hatása a kéményhuzatra 186
5.1.13 A szélkakas alkalmazása 189
5.1.14 A kémény szurkosodását előidéző okok 190
5.1.15 Nedves falu kémény káros hatása a kémény huzatára 191
5.1.16 Tüzfali kémény káros hatása 191
5.2 Tüzeléstechnikai ismeretek 193
5.2.1 Égés 193
5.2.2 Kályhák által kisugárzott meleg eloszlása a helyiségekben 201
5.2.3 Tüzelőberendezések hatásfoka 203
5.2.4 Hatásfok meghatározása 204
5.2.5 A helyes tüzelés módja 206
5.2.6 Tüzelési hibák 208
5.2.7 Gazdaságos, jó fűtés 209
5.2.8 A szén elégési folyamata 211
Füstgázok mérésének szükségessége 213
5.3.1 Az égés ellenőrzése BACHARACH vagy BRIGON készlettel 214
5.3.1.1 Szénmonoxid (CO) mérése 215
5.3.1.2 Széndioxid (C02) mérése 216
5.3.1.3 BACHARACH koromkép-meghatározása 218
5.3.1.4 Távozó füstgázok hőmérsékletének mérése 221
5.3.1.5 Füstgázvesztes ég-számító léc használata 221
5.3.1.6 Füstgázelemzés ORSAT gázelemzővel 223
Folyékony tüzelőanyagok tüzelése 226
5.4.2 Folyadékcsepp égése 227
5.4.3 Gyulladási folyamatok 229
5.4.4 Gáz- és oxidálószer elegy koncentrációja 230
5.4.5 Légfelesleg 231
Kémény átszakadás helyének bemérése műszerrel 233
5.5.1 Kémény átszakadás helyének bemérése hőmérséklet-változást érzékelő műszerrel 235
5.5.2 Kémény átszakadás helyének meghatározása
fényérzékelő műszerrel 236
6. SZÉNHIDROGÉN-ALAPÚ ENERGIAHORDOZÓK ÉGÉSTÉRMÉKEINEK KÉMÉNYRE GYAKOROLT KÁROS HATÁSA 239
6.1 Kéménykorróziós folyamatok kialakulása 239
6.2 Kémény korrózió megelőzése 243
6.2.1 Kéntartalom csökkentése 243
6.2.2 Harmatponti hőmérséklet csökkentése 244
6.2.3 Béléscsövek alkalmazása 244
6.2.4 Korrózióálló kéménybevonatok 247
7. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 249
7.1 A levegőt szennyező anyagok és hatásuk Földünk természeti környezetére és a technikára 249
7.1.1 Történelmi áttekintés 249
7.1.2 A légszennyeződés településbiológiai következményei 250
7.1.3 Az emberi szervezetre gyakorolt hatás 251
7.1.4 A növényzetre gyakorolt hatás 252
7.1.5 Az állatvilágra gyakorolt hatás 252
7.1.6 A természeti kultúrára gyakorolt hatás 252
7.1.7 Az épületekre, a technikára gyakorolt hatás 253
7.2 A levegőt szennyező anyagok keletkezésének forrásai 254
7.1.1 Lakosság és háztartás okozta szennyezés 254
7.1.2 Ipari szennyezés 255
7.1.3 Közlekedési, forgalmi szennyezők 257
7.3 A szennyező anyagok csoportosítása 260
7.3.1 Szennyezők nagyságrendjük szerinti csoportosítása 260
7.3.2 A szennyezők kémiai csoportosítása 261
7.3.2.1 A kénvegyületek 261
7.3.2.2 A szénmonoxid (CO) 268
7.3.2.3 Egyéb égéstermékek 269
7.3.2.4 A nitrogénoxidok mint levegőszennyezők 271
7.3.2.5 Szerves szennyezőanyagok. Szénhidrogének 273
7.3.2.6 Egyéb légszennyezők 275
7.4 A levegőszennyeződések csökkentésére irányuló hazai módszerek 276
7.4.1 A légszennyeződés csökkentésének alapelvei 277
7.5 A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos szervezési és végrehajtási feladatok 279
7.5.1 Szervezeti kérdések 279
7.5.2 A levegőtisztasági szakszolgálat feladata 281
7.5.3 A levegőszennyeződés vizsgálata 281
VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS 285
8.1 A vállalat gazdálkodási folyamata 285
8.1.1 A vállalat rendeltetése 285
8.1.2 A vállalat gazdálkodási folyamata 286
8.1.3 Vállalati modell 286
8.2 A kéményseprő vállalatok gazdasági folyamata 287
8.2.1 Alaptevékenység 287
8.2.2 Melléktevékenység 287
8.2.3 Hatósági jogkör gyakorlása 288
8.3 A vállalat információs rendszere 289
8.3.1 A tervezéshez szükséges információk 289
8.3.2 A vállalatok számviteli rendje 291
8.4 Követelmények az újratermelési folyamat legkisebb
önálló egységével szemben 291
8.4.1 Követelmények a termelő ágazatban 292
8.4.2 Követelmények a kommunális ágazatba tartozó Kéményseprő Vállalattal szemben 292
8.5 A vállalat értékelése mutatószámok alapján 293
8.5.1 A jövedelmezőség és a hatékonyság 294
8.5.2 A jövedelemszabályozás mutatói 296
8.5.3 Az érdekeltségi alapok képzése 298

Témakörök