Szabó Dezső indulása

Fülszöveg

A szerző négy fejezetből álló nagyobb tanulmánya a XX. század egyik legvitatottabb jelentőségű írója életművének első korszakát - és ennek fényében az egész életművet - teszi marxista elemzés tárgyává. A tanulmány 1919-ig tekinti át új kutatások alapján Szabó Dezső életútját és irodalmi működését. Az életrajzi fejezet különös nyomatékot vet Szabó Dezső Eötvös kollégiumi formálódására és székesfehérvári tevékenységére, valamint a tizes évek haladó tanári mozgalmaiban való tevékeny részvételére.
A tanulmányok tüzetes elemzése közben a szerző rámutat Szabó Dezső sajátos ideológiájának és esztétikájának forrásaira, azok kialakulására és gyakorlati felhasználásukra az irodalmi és társadalmi jellegű tanulmányok során. Az individualizmus csődje című tanulmánynak külön alfejezetet szentel, mint a szabódezsői ideológia központi jelentőségű darabjának.
Az elbeszélések és regények tárgyalása során a szerző részben további adalékokkal gazdagítja a szabódezsői ideológia kialakulásának és körvonalainak rajzát, valamint alapos vizsgálat alá veszi esztétikai szempontból az egyes műveket és azok közös vonásait. Kimutatja azt, hogy Szabó Dezső az expresszionizmusnak egyik első és legtehetségesebb prózai megvalósítója volt a magyar irodalomban. A művek elemzéséből kiemelkedik Az elsodort falu tárgyalása, melynek során részben a sajátos szabódezsői fajelmélet, részben az életlátás és alak-alkotás sajátosságait elemzi behatóan.
Az utolsó fejezet összefoglalja az életmű és az életpálya jelentőségét. A szerző véleménye szerint legmaradandóbb jelentősége a magyar irodalom számára Szabó Dezső prózastílusának van, mely egész modern értekező és szépprózánkat jelentősen befolyásolta. Vissza