A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Madártani tájékoztató 1984. április-május-június

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
90 ÉVES A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET

1983. december 7-én a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya ünnepi ülésen emlékezett meg a Madártani Intézet fennállásának 90.... Tovább

Előszó

Részlet
90 ÉVES A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET

1983. december 7-én a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya ünnepi ülésen emlékezett meg a Madártani Intézet fennállásának 90. évfordulójáról.
1893. november 25-én kelt Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter leirata, melyben a Magyar Ornitológiai Központ szervezetének működését engedélyezi. Ezt a levelet Herman Ottó december 4-én sajátkezűleg iktatta, és „alapokmány"-ként jelölte meg.
Milyen tényezők is játszottak közre abban, hogy a múlt század végén Magyarországon, a világon elsőként egy állami intézményt lehetett létrehozni a madártan és a madárvédelem művelésére?
Herman Ottó vezetésével Magyarországon az amatőr ornitológusokból már a múlt század utolsó évtizedeiben kialakult egy rendszeres madármegfigyelő hálózat. A megfigyelések nyomán felgyülemlő adattömegek szükségessé tették egy olyan központ elgondolását, ahol ezeket az adatokat egységes szemlélettel feldolgozzák és az eredményeket a szaktudományok és a nagyközönség részére közreadják. Fontos tényező volt az Intézet létrejöttében az 1891-ben Budapesten megrendezett II. Nemzetközi Madártani Kongresszus, melynek tudományos szervezője szintén Herman Ottó volt. A rendezvény osztatlan sikert aratott. Az Intézet a megfigyelőhálózatból alakult külső munkatársi gárda segítségével gyors fejlődésnek indult. Vissza

Tartalom

Boros Emil - Németh Tamás - Schmidt András: Fülespacsirta (Eremophila alpestirs) megfigyelések101
Dr. Bankovics Attila: 90 éves a Magyar Madártani Intézet85
Császár Ede: Madárvédelmi nap a Városmajorban128
Dénes Péter: Élelmes kék cinegék (Parus caeruleus)120
Dénes Péter: A cinegék és a kukorica92
Dr. Faragó Sándor: A vadászható madárfajok helyzete a módosított vadászidények életbelépését követően88
Dr. Faragó Sándor: Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 f. km) 1982-83. téli félévének vízimadár mozgalmáról10
Gedai Csaba: John Gould képei új kiadásban132
Dr. Kalotás Zsolt: Cickányok fogyasztására specializálódott macskabagoly (Strix aluco)117
Dr. Kárpáti László: Madártani híres Sopron környékéről - 198393
Dr. Kárpáti László: Jelenségek86
Dr. Kovács Gábor: Kékes rétihéják (Circus cyaneus) tömeges előfordulása a Hortobágyon116
Krug Tibor: Tömeges vízimadár pusztulás91
Dr. Molnár Gyula: Ragadozó madarak fészkelése a Baksi pusztán (Ópusztaszer)97
Molnár László: Nagy őrgébics (Lanius excubitor) adatok 1982-ből103
Molnár Lászó: Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából104
Molnár László: Szürke cankó (Tringa nebularia) adatok 1982-ből99
Molnár László: Az erdei cankó (Tringa ochropus) mozgalmai 1982-ben100
Dr. Mocskát Csaba: Ragaszkodnak-e költőterületükhöz a kormos légykapók (Ficedula hypoleuca)?131
Paraszt László Imre: Szarkafészekben költő egerészkönyv (Buteo buteo)116
Radetzky Jenő: 20 éves és Fejér megyei Madárbarátok Köre129
Sallay Zoltán: Nyaktekercs (Jynx torquilla) fészekpusztítása90
Schmidt Egon: Ivararány megfigyelések telelő fekete rigókon (Turdus merula)123
Dr. Sóvágó Mihály: Nagy kócsag (Egretta alba) összesereglése115
Dr. Sterbetz István: Megfigyelések a Tatai-Öregtő környékén 1983. december 26-30. időközéből96
Szabó Ferenc: Függőcinege (Remiz pendulinus) rendhagyó fészkelése a tömörkény Csaj-tavon121
Szatori János: Sarki lúd (Anser caerulescens) Siófokon98
Szőcs Ottó: Báró Amádé László a Bőssi főúr, a kuvikok (Athene noctua) védelmezője133
Szőcs Ottó: Tregánsky Dániel az első ornitológiai kör megalapítója Nagyszombaton133
Traser György: Megfigyelés a széncinege (Parus maior) táplálkozásáról120
Ujhelyi Péter: Adatok Moszkva és környékének madártani viszonyaihoz (fészkelési időszakban)134
Varga Ferenc: Ökörszem (Troglodytes troglodytes) fészkelési adatok a Zagyva forrásvidékéről122
Varga Ferenc: Szajkó (Garrulus glandarius) nagyarányú állománynövekedésea Zagyva forrásvidékén101
Varga Ferenc: Rendellenes helyen költő fenyves cinege (Parus ater)121
Varga Ferenc: Tövisszúró gébicsek (Lanius collurio) tömeges fészkelései a Medves-hegység legelőin 1983-ban103
Zatykó László: Vízirigó (Cinclus cinclus) észlelések Sopron környékéről102
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv