1.034.171
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Érzékek és vallás
| Kiadó: | Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szeged |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 306 oldal |
| Sorozatcím: | Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár |
| Kötetszám: | 22 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-482-973-7 |
| Megjegyzés: | Színes fotókkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Az ember a természetfölötti világgal, a transzcendenssel, az Istennel való kapcsolattartásra, kommunikációra sajátos kultúrát alakított ki. A vallásgyakorlásban, az Isten tiszteletében az egyén teljes személyiségével részt akar venni, Az öt érzék ezt a teljességet fejezi ki. a vallási ünnep az érzékek komplex és általában intenzív használatának alkalma. Az istentisztelet pedig ilyen ünnepi alkalom. Az istentisztelet szakrális dráma, amely - ha felekezetenként eltérő intenzitással is - minden érzékszervünkre hat. Az érzékek használatának, vagy éppen kikapcsolásának (a böjtnek, a csöndnek például) fontos szerepe lehet a szimbólumok használatában, ami az érzékek alkalmazását jelentheti. Ez pedig ünnepélyességet biztosít. Az érzékek kaput teremtenek az érzelmekhez, de nem keverendők össze az érzelmekkel.Könyvünk az érzékek és a vallás vizsgálatának első magyar nyelvű, néprajzi, antropológiai szemléletű példája. A szerzők teológusok, ókortörténészek, nyelvészek, művészettörténészek,... Tovább
Fülszöveg
Az ember a természetfölötti világgal, a transzcendenssel, az Istennel való kapcsolattartásra, kommunikációra sajátos kultúrát alakított ki. A vallásgyakorlásban, az Isten tiszteletében az egyén teljes személyiségével részt akar venni, Az öt érzék ezt a teljességet fejezi ki. a vallási ünnep az érzékek komplex és általában intenzív használatának alkalma. Az istentisztelet pedig ilyen ünnepi alkalom. Az istentisztelet szakrális dráma, amely - ha felekezetenként eltérő intenzitással is - minden érzékszervünkre hat. Az érzékek használatának, vagy éppen kikapcsolásának (a böjtnek, a csöndnek például) fontos szerepe lehet a szimbólumok használatában, ami az érzékek alkalmazását jelentheti. Ez pedig ünnepélyességet biztosít. Az érzékek kaput teremtenek az érzelmekhez, de nem keverendők össze az érzelmekkel.Könyvünk az érzékek és a vallás vizsgálatának első magyar nyelvű, néprajzi, antropológiai szemléletű példája. A szerzők teológusok, ókortörténészek, nyelvészek, művészettörténészek, zenetörténészek, egyháztörténészek, folkloristák. Vissza
Tartalom
AZ ÉRZÉKEK ÉS A VALLÁSBarna Gábor: Az érzékek és a vallás. Néprajzi kérdések és problémák 9
Voigt Vilmos: Az érzékek antropológiája 13
Süle Ferenc: Exterocepció - interocepció 20
Szabó Ferenc: Az érzékek alkalmazása az Isten-kapcsolatban. Szent Ignác
egyik elmélkedési módszere 26
Cselényi István: Az öt érzékszerv liturgiája a keleti egyházban 34
Jároli József: Az érzékek szerepe a gyulai esperesi kerület katolikus
templomainak kialakításában és liturgikus gyakorlatában 43
Kakuk Mátyás: Alán - oszét adalékok az „Érzékek és vallás" c. konferencia
anyagához 51
ÉRINTÉS ÉS SZAGLÁS
Fényes Balázs - Gleszer Norbert: Igazak érintése. A szent, a tiszta
és a tisztátalan fogalma Magyarországon a cádikok iránti tisztelet megnyilvánulásaiban 67
Török József: A tömjén szerepe és jelentéstartalma a keresztény liturgiában 84
Szigeti Jenő: A Bibliai gesztusokról. Hogyan beszéltek a bibliai korban
az emberek a kezükkel? 92
HALLÁS
Újváriné Illés Mária: A hit zenei szimbólumai Liszt: Christus és Brahms:
Német requiem című művében 101
Kámán Erzsébet: Az ének érzelmi és költői szimbólumai. Egy orosz virrasztó
ének a 20. század végéről 113
Silling István: Kommunikáció a harangok nyelvén. Kupuszinai példa 119
Bodosi-Kocsis Nóra: Az Úr lótusz lábainak dicsérete, avagy a vallásos zene
szerepe egy magyar vaisnava közösség életében 126
ÍZLELÉS
Gáspár Dorottya: Étel, ital a halottkultuszban (Római kor) 135
Oláh János: A zsidóság böjtjei, mint kollektív történelmi emlékeztető napok 142
Janka György: „Az érzékek megtisztítása" Adalékok a keresztény böjt
történetéhez 153
Puskás Katalin: „Megszentelt étkezés". ízlelés és vallásgyakorlat a
magyarországi szerb ünnepeken 172
LÁTÁS
Szilárdfy Zoltán: A szakrális viasz, különös tekintettel a húsvéti gyertyára 189
Iancu Laura: "Édesanyám nem használ gyertyát! Ő nem lát!" A gyertya, mint a világosságtól a Fényig tartó peregrináció szentelménye 197
Hetény János: A látás Istenhez vezető vágya és gyakorlata a Bibliában 211
Prokopp Mária: Az Irgalmasság hét cselekedete és a hét főbűn párhuzamba
állítása a lőcsei plébániatemplom 14.századi falképén 219
Újvári Edit: Egy vallási eszme képi reprezentációja: a Verduni oltár tipológiai
kompozíciója 226
Puskás Bernadett: Az ikon a görög katolikusok liturgikus gyakorlatában: a
sátoraljaújhelyi ikonosztázion 239
Szőke Anna: Az alkotás mint csodálatos „mágia" 256
Egyházzenei áhítat programja 265
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.