Első énekeskönyvem

Előszó

Az Énekeskönyv az óvodai dalkincsre építve az elmondott és énekelt néhány hangon mozgó mondókáktól a kis hangterjedelmű gyermekjátékdalok világába vezeti be a gyermeket.
Az Énekeskönyvben közölt 98 magyar mondóka- és gyermekjátékdalból 41 forrása az 1943-ban Kodály Zoltán szerkesztésében és Kerényi György közreműködésével készült Iskolai Énekgyűjtemény I. kötete, 57 dallam pedig az azóta megjelent gyermekjátékdal-gyűjteményekből kikeresett válogatás. A 98 dallam közül 45 Forrai Katalin: Ének az óvodában című kötetében is megjelent így azok elterjedtségére számíthatunk. A magyar gyermekjátékdalokon kívül 21 kis hangterjedelmű idegen népdalt is közöl az Énekeskönyv, amelyekből 15 dallamot ugyancsak megtalálhatunk Forrai Katalin: Ének az óvodában című kötetében. (Lásd: Forrásjegyzék 123., 124. oldal.)
Ahogyan a dallam nem lehet meg ritmusa nélkül, a gyermekjátékdal sem teljes, ha nem társul játékkal, mozgással. Engedjük játszani a gyerekeket! A dalokat oldott légkörben megszervezett játék és mozgás közben tanulják meg. A játékra fordított, „elveszettnek" hitt idő megtérül, hiszen minden dalhoz öröm, élmény kapcsolódik, s az éneklő kedv a vidám légkörben kap életre. (Lásd: Játékleírások és dallamok gyűjteménye 90-121. oldal.)
Az Énekeskönyv egy-egy oldalán a játék közben megtanult mondókák és dalok anyagából kikeresett azonos, vagy éppen különböző zenei tulajdonságokat magukban hordozó szemelvények gyűjteményét találjuk. A sok dalból kiemelt azonos, hasonló vagy különböző zenei jelenségek megfigyelése alapján jut el a gyermek annak megértéséig, az abban való jártasságig. A zenei elemek tanításának rendjét a közreadott gyermekjátékdalokban megfigyelt zenei sajátosságok határozták meg. A ritmuselemek helyett a gyermekdalokban gyakori ritmus-motívumok; a hangok helyett a gyermekdalokban gyakori dallamfordulatok, dallamívek megfigyeltetése határozza meg a tanítás fokozatait. Egy-egy új zenei jelenség tanítását sok dallamban megfigyelt azonos zenei sajátosság összevetésére alapozzuk. Az Énekeskönyv nem tér ki a tanítás során alkalmazható sajátos ötletek, szemléltetési módok-módszerek meghatározására. A dallamanyag s benne a zenei sajátosságok adottak. Az alkalmazás, a közlés módja legyen a pedagógus szabadsága. Ettől lesz egyéni, az adott gyermeksereg képességeihez alkalmazkodó, mindig friss és újszerű.
Az íráskészség kialakítását a ritmuslapok kirakása, rendezése - a dallamfordulatok korongokkal kirakása készíti elő. Mivel az Énekeskönyv közlő jellegű, a Munkafüzet pedig írásos, rajzos feladatokat tartalmaz, a ritmus- s dallamelemek, dallamfordulatok kirakására csak néhány helyen utaltunk. Az általános tantervű iskolák 1., 2. osztályai számára készített ritmus- és betűkottás olvasókészlet, valamint a hanglemez egyéni ötletekkel gazdagított, sokféle felhasználására ezúton hívjuk fel a figyelmet.
Az Énekeskönyvben közölt különböző dalokból válogatott, de hasonló, vagy éppen azonos ritmusú és dallamú motívumok felismerését megkülönböztetését a dalok mellett közölt kép segíti. A tanár számára a könyvben való tájékozódáshoz jó segítséget ad a szemelvények, teljes dallamok, játékleírások helyét megjelölő Betűrendes mutató. Vissza