Nemzet és szocializáció

Fülszöveg

A könyv tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció történelmileg változó viszonya. Magyarországon a nemzeti tematika mint a politikai hatalomhoz kötődő, diszkurzív cselekvés meghatározó szerepet játszott a kiegyezéstől a huszonegyedik század elejéig az identitáspolitikákban - miközben a legtöbb nyugati országban a második világháborút követően már a demokráciát értelmező tematika dominált. A könyv azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek az egyes politikai korszakokban a nemzeti tematikától a politikai szocializáción keresztül az identitásokig vezettek. A nemzet politikai értelmezése korszakonként változott, de változott a hatalom magatartáseszménye és az identitásstratégiákat közvetítő politikai szocializáció modellje is. A Rákosi-korszakra jellemző konfliktustagadó politikai szocializáció modelljét az 1956-os forradalom után a Kádár-korszak konfliktuskerülő modellje váltotta fel.
A demokratikus tematika a rendszerváltás után sem került domináns helyzetbe.... Tovább

Fülszöveg

A könyv tárgya a nemzeti tematika és a politikai szocializáció történelmileg változó viszonya. Magyarországon a nemzeti tematika mint a politikai hatalomhoz kötődő, diszkurzív cselekvés meghatározó szerepet játszott a kiegyezéstől a huszonegyedik század elejéig az identitáspolitikákban - miközben a legtöbb nyugati országban a második világháborút követően már a demokráciát értelmező tematika dominált. A könyv azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek az egyes politikai korszakokban a nemzeti tematikától a politikai szocializáción keresztül az identitásokig vezettek. A nemzet politikai értelmezése korszakonként változott, de változott a hatalom magatartáseszménye és az identitásstratégiákat közvetítő politikai szocializáció modellje is. A Rákosi-korszakra jellemző konfliktustagadó politikai szocializáció modelljét az 1956-os forradalom után a Kádár-korszak konfliktuskerülő modellje váltotta fel.
A demokratikus tematika a rendszerváltás után sem került domináns helyzetbe. Megteremtődött ugyan a demokratikus szocializáció lehetősége, amely az állam és az állampolgárok egyenrangú viszonyának elvén nyugszik, de ennek modellje nem kristályosodott ki. Az identitásokért folytatott politikai versenyben a diskurzusokat a nemzeti tematika uralta. Ezt a tematikát 1996-tól a Fidesz vezette, és diskurzusaiban a nemzeti identitás új, a párt törekvéseivel összhangban álló mintáját építette fel. A huszonegyedik század elején a magyarországi politikai szocializáció modelljét a fragmentáltság jellemzi: nincs konszenzus az állampolgári magatartások mintáiban, a nemzet fogalmában, a múlt értelmezéseiben. Az állampolgári identitások alakításában az iskola szerepe minimális. Ugyanakkor meghatározó szerepet játszik, különösen a fiatalok szocializációjában a pártokhoz kötődő és a médiumok révén sokakhoz eljutó nemzeti tematika.
SZABÓ ILDIKÓ (1946) szociológus, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a politikai szocializáció, az állampolgári kultúra, a fiatalok politikához való viszonya, a kollektív identitások formálódása. Fontosabb köny-yzwAz ember államosítása. Politikai szocializáció Magyarországon (1991); Tizenévesek állampolgári kultúrája (1998, társszerzővel); A pártállam gyermekei. Tanulmányoka magyar politikai szocializációról (2000); Magyarok Párizsa (2003, társszerzővel). Vissza