| Elméleti alapvetés | 1 |
| A marxista-leninista tanítás az államról és a jogról | 1 |
| Az államról és jogról szóló marxista-leninista tanítás jelentősége | 1 |
| Az állam és jog keletkezése | 6 |
| Az állam és a jog lényege | 8 |
| A kizsákmányoló államok és jogrendszereik | 10 |
| A szocialista állam és a szocialista jog | 15 |
| Az alkotmányjog tárgya és alapelvei | 22 |
| Bevezetés | 22 |
| A jogrendszer egysége és felosztása | 26 |
| A burzsoa alkotmány és a burzsoa alkotmányjog | 29 |
| A szocialista alkotmány és a szocialista alkotmányjog | 32 |
| A sztálini alkotmány | 35 |
| A magyar alkotmányjog tárgya és forrásai | 37 |
| A magyar alkotmányjog tárgya | 37 |
| A jogforrások burzsoa elméletének bírálata | 39 |
| Alkotmányjogunk forrásai | 40 |
| A jogforrások közzététele és gyűjteményei | 42 |
| Alkotmányjog és alkotmányjogtudomány | 44 |
| A burzsoa alkotményjogtudomány | 44 |
| A magyar burzsoa alkotmányjogtudomány | 46 |
| A szocialista alkotmányjogtudomány | 48 |
| Történelmi előzmények | 51 |
| A magyar feudális állam kialakulása és megszilárdulása | 51 |
| A rendi állam kialakulása. a nagybirtokososztály az államhatalomban | 54 |
| Feudális anarchia | 54 |
| A köznemesség küzdelmei | 55 |
| Kísérletek az centralizált monarchia megteremtésére | 58 |
| A jobbágyság harcai | 60 |
| A honvédelem kialakulása | 62 |
| A rendi képviseleti állam. Az osztrák gyarmati abszolutizmus | 63 |
| A Habsburg uralom megszilárdulása | 63 |
| Függetlenségi mozgalmak. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | 64 |
| A nemzeti függetlenség hanyatlása | 67 |
| A jobbágyság kizsákmányolásának fokozása | 69 |
| Szabadságharcunk 1848-49-ben | 70 |
| Reformmozgalmak a forradalom előtt | 70 |
| Forradalmi átalakulás 1848-ban | 73 |
| Az 1849. évi köztársasági államrend | 77 |
| A magyar burzsoa állam | 78 |
| Az abszolutizmus (1849-18679 | 78 |
| Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus | 80 |
| A magyar szocialista forradalom 1919-ben | 85 |
| A polgári forradalom 1918-ban | 85 |
| A Tanácsköztársaság | 89 |
| A Horthy-fasizmus korszaka | 94 |
| A király nélküli királyság | 94 |
| A kétkamarás országgyűlés | 96 |
| A kommunisták harca az ellenforradalom ellen, az országgyűlés függetlenségéért, a dolgozók jogaiért | 98 |
| A német fasiszták megszállása | 99 |
| A "Szentkorona államelmélet" hazugságai | 100 |
| A Magyar Népköztársaság Alkotmánya | 105 |
| A felszabadulástól az Alkotmányig | 105 |
| Népi demokráciánk kialakulása | 105 |
| Jogszabályalkotás az 1946. évi I. tv-ig | 108 |
| Magyarország köztársaság | 109 |
| Jogalkotásunk az 1946. évi I. tv-től az Alkotmányig | 110 |
| A Magyar Népköztársaság | 111 |
| A Szovjetunió felszabadító szerepe és segítsége, a Sztálini Alkotmány tanításai | 113 |
| Alkotmányunk visszhangja | 115 |
| Alkotmányunk sajátosságai | 117 |
| Alkotmányunk szocialista alkotmánya | 117 |
| Alkotmányunk fősajátosságai | 118 |
| Államhatalmunk működésének legfőbb elvei | 121 |
| Az alkotmány alaptörvény, de nem törvénygyűjtemény | 135 |
| Az Alkotmány nyelvi sajátosságai | 136 |
| A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje | 137 |
| A társadalmi rend | 137 |
| A társadalmi rend fogalma | 137 |
| A társadalmi rend a Magyar Népköztársaság Alkotmányában | 138 |
| A Magyar Népköztársaság a proletárdiktatúra állama | 139 |
| A Magyar Népköztársaság politikai alapja, a népi demokrácia uralmi rendje | 139 |
| A népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik formája | 140 |
| Magyarország: Népköztársaság | 142 |
| A Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai | 143 |
| A gazdasági alap általános képe | 143 |
| A tulajdoni viszonyok | 144 |
| A népgazdaság állami irányítása | 155 |
| A munka mint társadalmi rendünk alapja | 158 |
| Népi demokráciánk parasztpolitikája | 162 |
| A Magyar Népköztársaság társadalmának osztályviszonyai | 164 |
| A Magyar Népköztársaság államszerkezete | 171 |
| Az államszerkezetről általában | 171 |
| Az államszerkezet fogalma | 171 |
| Az államszerkezet formái | 172 |
| A nemzetiségek egyenjogúsága a Magyar Népköztársaságban | 174 |
| Nemzetiségi törvényeink vázlatos áttekintése | 174 |
| A nemzetiségi krdés megoldása a felszabadulás után | 179 |
| A Magyar Népköztársaság területe és annak igazgatási beosztása | 180 |
| Az államterület az államjogban | 180 |
| A Magyar Népköztársaság területe | 181 |
| Az államterület államjogi jellege a Magyar Népköztársaságban | 182 |
| A Magyar Népköztársaság területének igazgatási beosztása | 183 |
| A Magyar Népköztársaság állampolgársága | 186 |
| Az állampolgárságról általában | 186 |
| A magyar állampolgárság intézményének történelmi előzményei | 188 |
| az 1948. évi LX. tv. (Ápt.) általános jellemzése | 189 |
| Az állampolgárság megszerzése | 191 |
| Az állampolgárság elismerése és igazolása | 195 |
| A magyar állampolgárság megszűnése | 195 |
| A magyar állampolgárok összeírása | 197 |
| Az állampolgárság nemzetközi vonatkozásai | 197 |
| Hontalanok és kétes (vitás) állampolgárságúak | 198 |
| A községi illetőség | 198 |
| A Magyar Népköztársaság jelvényei, fővárosa, ünnepei, kitüntetései | 199 |
| Címer, zászló, főváros | 199 |
| A Magyar Népköztársaság ünnepei | 201 |
| A Magyar Népköztársaság által alapított rendjelek, címek és kitüntetések | 203 |
| A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szervei | 207 |
| A Magyar Országgyűlés az Alkotmányig | 207 |
| A Magyar Országgyűlés története a felszabadulásig | 207 |
| A magyar burzsoa parlament | 208 |
| A magyar törvényhozó testület a felszabadulás után | 210 |
| A Magyar Népköztársaság Országgyűlése | 211 |
| Az 1949/53. "alkotmányozó" Országgyűlés megalakulása | 211 |
| Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve | 212 |
| Az Országgyűlés hatásköre | 213 |
| A törvényalkotás | 213 |
| A költségvetés meghatározása | 216 |
| A népgazdasági terv megállapítása | 220 |
| Az Országgyűlés egyéb feladatai | 220 |
| Az Országgyűlés megalakulása | 222 |
| Az Országgyűlés szervezte | 222 |
| Az Országgyűlés ülésszakai, működésének szünetelése, megszakítása, megszűnése és meghosszabbítása | 224 |
| Az Országgyűlés működése | 225 |
| A képviselők jogai és kötelességei | 227 |
| A képviselők mentelmi joga | 229 |
| Az összeférhetetlenség | 231 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsa | 233 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jellege | 233 |
| Az Elnöki Tanács megalakulása | 235 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre | 235 |
| A törvényerejű rendelet | 237 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsának működése | 238 |
| A Magyar Népköztársaság államigazgatásának országos szervei | 239 |
| Az államigazgatás általános kérdései | 239 |
| Az államigazgatás fogalma | 239 |
| A burzsoa állam "közigazgatása" | 240 |
| A szocialista állam igazgatása | 212 |
| Az alkotmányjog és az államigazgatási jog elhatárolása | 244 |
| A Minisztertanács és a Népgazdasági Tanács | 245 |
| A kormány | 245 |
| A Minisztertanács történelmi változásai hazánkban | 246 |
| A kormány a felszabadulás után | 247 |
| A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa | 248 |
| A Minisztertanács feladatai (hatásköre) és felelőssége | 249 |
| A Minisztertanács testületi jellege | 251 |
| A minisztertanácsi rendelet és határozat | 252 |
| A Minisztertanács működése | 254 |
| A Népgazdasági Tanács | 255 |
| A minisztériumok | 257 |
| Szervezési elvek | 257 |
| A minisztériumok | 259 |
| A minisztérium alá rendelt szervek | 264 |
| A különleges országos főhatóságok | 266 |
| Rendszerbeli felosztásuk | 266 |
| Az Államvédelmi Hatóság | 266 |
| A Magyar Tudományos Akadémia | 267 |
| Az Országos Tervhivatal | 268 |
| Az Állami Ellenőrző Központ | 268 |
| A Központi Statisztikai Hivatal | 270 |
| Az Országos Munkabér Bizottság (OMB) | 270 |
| A Munkaerőtartalékok Hivatala | 271 |
| Az Országos Létszámbizottság | 271 |
| Az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) | 271 |
| A társadalombiztosítási szervek | 272 |
| A szövetkezetek főfelügyelete | 273 |
| Az Állami Egyházügyi Hivatal | 273 |
| A Magyar Népköztársaság helyi szervei | 274 |
| Az állam helyi szerveiről általában | 274 |
| A helyi szervek fogalma | 274 |
| A burzsoa állam helyi szervei | 276 |
| A szocialista állam helyi szervei | 278 |
| A burzsoa helyi igazgatás Magyarországon | 279 |
| Általános jellemzés | 279 |
| A helyi szervek rendszere Magyarországon a felszabadulás előtt | 281 |
| A helyi tanácsok kialakulása a Magyar Népköztársaságban | 286 |
| A felszabadulástól az Alkotmányig | 286 |
| Az Alkotmánytól a helyi tanácsokig | 289 |
| Helyi tanácsaink megalakulása | 290 |
| Helyi tanácsaink sajátosságai | 291 |
| A helyi tanácsok jellege | 291 |
| A helyi tanácsok és a Párt | 291 |
| A helyi tanácsok az egységes államhatalon helyi szervei | 294 |
| A helyi tanácsok gazdasági feladatai | 296 |
| A tanács kulturális nevelő munkája | 297 |
| Helyi tanácsaink a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei | 298 |
| Tanácsaink szervezeti felépítésének és munkamódszereinek újszerűsége | 300 |
| Helyi tanácsaink rendszere és működése | 301 |
| A helyi tanácsok rendszerének felépítése | 301 |
| A helyi tanácsok belső szerkezete | 305 |
| A helyi tanácsok megalakulása | 309 |
| A helyi tanácsok és végrehajtóbizottságaik működési elvei | 312 |
| A bíróság a Magyar Népköztársaságban | 318 |
| A bíróság a Magyar Népköztársaság szerveinek rendszerében | 318 |
| A bíróság a burzsoa államhatalom rendszerében | 318 |
| A bíróságok a szocialista állam szerveinek rendszerében. Bíróságaink helye államszerveink rendszerében | 319 |
| A Magyar Népköztársaság bíróságainak feladati | 321 |
| A bíróság feladatai | 321 |
| A szocialista igazságosság | 323 |
| A kizsákmányoló állam igazságszolgáltatásának feladatai | 324 |
| A Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatásának alapelvei | 325 |
| Szocialista demokratizmus | 325 |
| A bíróságok szervezeti egységessége és a polgárok törvény előtti egyenlősége | 325 |
| A bírói függetlenség szocialista értelme | 326 |
| A bírák függetlenség szocialista értelme | 326 |
| A bírák választása, visszahívhatósága, beszámolási kötelezettsége | 327 |
| Társasbíráskodás és népi ülnökök részvétele | 329 |
| Nyilvánosság, szóbeliség közvetlenség | 331 |
| A védelem joga a felek kétoldali meghallgatása, fellebbviteli jog | 331 |
| A Magyar Népköztársaság birósági szervezte | 333 |
| Az 1919. évi szocialista forradalom | 333 |
| A Horthy-rendszer bíróságai | 334 |
| A felszabadulás utáni fejlődés | 334 |
| A jelenlegi bírói szervezet | 327 |
| Az ügyészség a Magyar Népköztársaságban | 340 |
| Az ügyészség a Magyar Népköztársaság szerveinek rendszerében | 340 |
| Az ügyészség a burzsoa állam szerveinek rendszerében | 340 |
| Az ügyészség a szocialista állam szerveinek rendszerében | 342 |
| Az ügyészség feladata és funkciói a Magyar Népköztársaságban | 344 |
| Őrködés a törvényesség megtartása felett | 344 |
| Az ügyészség funkciói | 347 |
| Az ügyészség szervezete a Magyar Népköztársaságban | 348 |
| Az 1919. évi szocialista forradalom vádbizttsága | 348 |
| Az ügyészség a Horthy-fasizmus idején | 349 |
| Az ügyészi szervezet fejlődése a felszabadulás után | 349 |
| Az ügyészség jelenlegi szervezete | 350 |
| Az ügyészség szervezeti alapelvei Népköztársasági Alkotmányunk szerint | 352 |
| Az állampolgárok jogai és kötelességei | 354 |
| Az állampolgári jogok és kötelességek alakulása a burzsoa államokban | 354 |
| Az emberi jogok kialakulása | 357 |
| Az emberi jogok biurzsoa gyakorlata | 355 |
| Az emberi jogok Magyarországon | 358 |
| Az állampolgári jogok és kötelességek a szocialista államban | 360 |
| Az állampolgári jogok és kötelességek a Szovjetunióban | 360 |
| Az államplgári jogok és kötelességek a népi demokráciákban | 363 |
| Az állampolgári jogok Alkotmányunkban | 365 |
| Az államplgári jogok rendszere | 365 |
| A gazdasági, szociális és kulturális jogok | 367 |
| Az állampolgárok egyenjogúsága | 372 |
| A demokratikus szabadságjogok | 375 |
| A külföldiek jogai | 380 |
| Az állampolgári kötelességek Alkotmányunkban | 381 |
| Az állampolgári kötelességek új jellege | 381 |
| A népi demokrácia gazdasági és állami rendjének védelme | 383 |
| A haza védelmének kötelessége | 384 |
| A választási rendszer | 386 |
| A választási rendszer alapjai | 386 |
| A választási rendszer fogalma | 386 |
| Burzsoa választási rendszer - szocialista választási rendzser | 388 |
| A magyar választási rendszer fejlődése a felszabadulásig | 393 |
| A választási rendszer a Magyar Népköztársaságban | 397 |
| A választási rendszer fejlődése a felszabadulástól az Alkotmányig | 397 |
| Választási rendszerünk mai helyzete | 398 |
| A választás megszervezése | 402 |
| A választások érvényességének felülvizsgálása a törvényesség érdekében | 403 |
| A helyi tanácsok tagjainak választásáról | 404 |
| Függelék | |
| 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya | 408 |
| Név- és tárgymutató | 419 |
