1.031.304

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A háború és a béke jogáról 1-3.

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.266 oldal
Sorozatcím: Az állam- és jogtudományok úttörői
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A kötetek 650 példányban jelentek meg. Két fekete-fehér reprodukcióval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hugo Grotius (1583-1645) a modern természetjogi gondolkodás megteremtője és évszázadokon át meghatározó egyénisége a hollandiai Delftben született. Csodagyereknek tartották, amit az is bizonyít, hogy már tizenegy éves korában a Leideni Egyetemre járt. A kor humanista műveltségének jegyében klasszikus tanulmányokat folytatott, verseket és történelmi tárgyú írásokat tett közzé. A politika iránti érdeklődésének és az egyik vezető államférfi, Jan van Oldenbarnevelt pártfogásának köszönhetően 1619-ig több politikai tisztséget is betöltött. 1619-ben bíróság elé állították Oldenbarnevelttel együtt - akit halálra ítéltek, majd kivégeztek - és életfogytig tartó börtönbüntetést szabtak ki rá. Két évi raboskodás után megszökött és XIII. Lajos Franciaországába menekült. Itt jelent meg fő műve, a De iure belli ac pacis (1625), amelyet az őt befogadó uralkodónak ajánlott. Többször megkísérelt véglegesen visszatérni Hollandiába, mindannyiszor sikertelenül. 1634-ben svéd diplomáciai szolgálatot... Tovább

Fülszöveg

Hugo Grotius (1583-1645) a modern természetjogi gondolkodás megteremtője és évszázadokon át meghatározó egyénisége a hollandiai Delftben született. Csodagyereknek tartották, amit az is bizonyít, hogy már tizenegy éves korában a Leideni Egyetemre járt. A kor humanista műveltségének jegyében klasszikus tanulmányokat folytatott, verseket és történelmi tárgyú írásokat tett közzé. A politika iránti érdeklődésének és az egyik vezető államférfi, Jan van Oldenbarnevelt pártfogásának köszönhetően 1619-ig több politikai tisztséget is betöltött. 1619-ben bíróság elé állították Oldenbarnevelttel együtt - akit halálra ítéltek, majd kivégeztek - és életfogytig tartó börtönbüntetést szabtak ki rá. Két évi raboskodás után megszökött és XIII. Lajos Franciaországába menekült. Itt jelent meg fő műve, a De iure belli ac pacis (1625), amelyet az őt befogadó uralkodónak ajánlott. Többször megkísérelt véglegesen visszatérni Hollandiába, mindannyiszor sikertelenül. 1634-ben svéd diplomáciai szolgálatot vállalt, melyet szinte egészen 1645-ben bekövetkezett haláláig ellátott. Szülővárosában, Delftben temették el. Jogi munkái mellett főként teológiai műveket írt, bekapcsolódva ezzel kora forrongó vallási vitáiba. írásai közül nem egy csupán halála után jelent meg. De antiquitate reipublicae batavicae (1610) című munkájában a holland alkotmány arisztokratikus és köztársasági vonásait hangsúlyozta; a nemzetközi jog alapelveivel foglalkozott a De Indis című írásában, melyet csak 1864-ben találtak meg, s De iure praedae címen adtak ki; valamint kiemelhető még az Annales et historiae (1657), a korai holland gyarmatosítás történetének leírása. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezető tanulmányok
Szabó Imre: Hugo Grotius és a burzsoá jogbölcselet 67
Hajdu Gyula: Hugo Grotius, "a nemzetközi jog atyja" 93
Tájékoztató a magyar fordításhoz 135
Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról
Ajánlás 139
Bevezetés 143
Mi a háború? Mi a jog? 169
Van-e egyáltalán igazságos háború? 189
A köz- és a magánháború megkülönböztetése. A szuverenitás kifejtése 235
Alattvalók háborúja a felsőbbség ellen 292-327

II. kötet
A háború okairól, éspedig először is magunk és tulajdonunk megvédéséről 7
Az embereket közösen megillető dolgokról 29
Az eredeti tulajdonszerzésről és a tengerről meg a folyókról 53
A dolgok vélelmezett elhagyásáról és az azt követő occupatióról; miben különbözik ez az elbirtoklástól és az elévüléstől? 69
A személyek feletti jogok eredeti szerzéséről; nevezetesen a szülők jogáról, a házasságról, a társaságokról, valamint az alattvalók és a rabszolgák feletti jogról 83
Az emberi cselekvés útján történő származékos tulajdonszerzésről; egyben a főhatalom elidegenítéséről és az állami tulajdonról 117
A törvény alapján történő származékos tulajdonszerzésről; egyben a törvényes öröklésről 125
A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzésről 158
Mikor szűnik meg a főhatalom vagy a tulajdon? 178
A tulajdonból keletkező kötelezettségekről 189
Az ígéretekről 200
A szerződésekről 222
Az esküről 247
A legfőbb hatalom birokosainak ígéreteiről, szerződéseiről és esküiről 273
A szövetségekről és a szerződési ígéretekről 287
Az értelmezésről 314
A jogellenesen okozott kárról és az ebből keletkező kötelemről 344
A követségek jogáról 356
A temetés jogáról 372
A büntetésekről 388
A büntetésben való részesedésről 470
A háborúk igazságtalan okairól 503
A kétséges háborús okokról 519
Intelmek arra nézve, hogy még igazságos okból se indítsunk meggondolatlanul háborút 533
Milyen okokból lehet mások érdekében háborút indítani? 548
Az olyan háború igazságos okairól, amelyet hatalom alattiak viselnek 561-572

III. kötet
Általános természetjogi szabályok arról, ami megengedett a háborúban, különös tekintettel az ármányra és megtévesztésre 7
Mi módon vehető igénybe az alattvalók vagyon az uralkodó tartozásai fejében, a nemzetközi jog alapján. Ugyanitt lesz szó megtorló intézkedésekről 38
A nemzetközi jog szerinti igazságos és szabályszerűen indított háborúról, különös tekintettel a hadüzenetre 49
Az ellenség megölésének és más testi erőszak alkalmazásának joga a szabályszerűen indított háborúban 64
Az ellenség javainak elpusztításáról és elrablásáról 88
A háborúban elfoglalt dolgok tulajdonjogának megszerzéséről 95
A hadifoglyokra vonatkozó szabályok 134
A legyőzöttek feletti uralom 144
A postliminium 149
Intelem arra vonatkozólag, ami igazságtalan háborúban történik 168
Mérséklet a megölés jogának gyakorlásában igazságos háború esetén 176
Mérséklet az ellenségtől elfoglalt dolgok tekintetében 220
Mérséklet a hadifoglyok tekintetében 225
Mérséklet az uralom megszerzésében 238
Mérséklet az olyan dolgok tekintetében, amelyekre a nemzetközi jog értelmében a postliminium nem vonatkozik 250
Azokról, akik a háborúban egyik oldalon sem állnak 257
A közháborúban előforduló magáncselekményekről 264
Az adott szó megtartása ellenségek között 270
A háborút befejező egyezmények megtartása: A békeszerződés, a sorshúzás útján történő döntés, a párviadal, a választott bíráskodás, a megadás, a túszok és a zálogolás 286
A háború folyamán létrejövő megállapodások megtartása; a fegyverszünet, az áthaladás engedélyezése, a hadifoglyok kiváltása 324
Az alsóbbrendű hatóságok háborúban kötött megállapodásainak megtartása 342
Magánszemélyek által a háború folyamán kötött megállapodások megtartása 351
A hallgatólagos megállapodások megtartása 359
Befejezés. Intelem az adott szó megtartására és a béke megőrzésére 363-367
Függelék
Szent Lajos francia király életéből. Joinville munkájának LXXXIX. fejezete alapján
Ugyanennek a királynak életéből: szent Lajosnak fiához intézett intelmeiből, a párizsi Collegium rationalium feljegyzései alapján
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv