1.035.088

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A hajdúság kialakulása

Különnyomat az Alföld 1956. 3. számából

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportja
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 25 oldal
Sorozatcím: Alföld füzetek
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Különlenyomat. Fekete-fehér reprodukciókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"A hajdúság közel félezeréves múltra tekint vissza a magyar történelemben. E hosszú idő alatt a hajdúság - a hajdú nép, a hajdú társadalom - nemzeti történelmünknek egyes, harcokkal és... Tovább

Előszó

Részlet:

"A hajdúság közel félezeréves múltra tekint vissza a magyar történelemben. E hosszú idő alatt a hajdúság - a hajdú nép, a hajdú társadalom - nemzeti történelmünknek egyes, harcokkal és válságokkal teli viszontagságos szakaszaiban nevezetes történelemformáló tényező volt. A szerep, amit az idő folyamán a hajdúság játszott, más és más volt, mert az idők folyamán más és más volt a hajdúság társadalmi tartalma, helye és funkciója. A hajdúság kialakulása alatt itt történelmének azt a szakaszát értjük, amely a Debrecen-környéki hajdúságnak Bocskai István által történt letelepítéséig terjed s ez a cikk röviden azt igyekszik megvilágítani, hogy kik voltak eredetileg hajdúk s hogyan alakult ki az a katona-hajdú csoport, melyet Bocskay a Tiszántúlnak e vidékére - miként utóbb Kemény János fejedelem írta - "nagy földnek bástyájaul" telepített le.
A hajdúk ezen a néven az írott forrásokban először 1514-ben, a magyar parasztok nagy felkelésében lépnek a történelem színterére. Kik voltak ezek a hajdúk, akik a parasztok háborújában Dózsa György seregében komoly szerepet játszottak? A történeti források nem hagynak fenné kétséget: pásztorok, közelebbről marhapásztorok (bubulci) voltak. Jóllehet a "hajdú" szónak a magyar "hajtó" szóból való szokásos származtatása nyelvileg nem feltétlenül igazolható, a történeti adatok mégis arra mutatnak, hogy a hajdúk, a korabeli pásztornép keretében helyet foglalva, ennek sajátos rétegét alkották: a külföldre eladott marhanyájakat terelték ki az országból. Valójában tehát hajcsár-pásztor nép volt. A nemesi rendek a parasztok leverése után még 1514 őszén hozott megtorló törvényeikben eltiltották a hajdúkat a lándzsa és más fegyverek viselésétől. A törvénynek ez a rendelkezése a hajdúk további történetének megértése szempontjából is fontos, mert arról tanúskodik, hogy ez a marhapásztor-marhahajtó nép fegyveres nép volt. Érthető ez, hiszen a nyájakat meg kellett védeni a vadállatoktól, főleg a farkascsordáktól, de a főúri hatalmaskodásnak, a rablóvilágnak és mindenféle erőszakoskodásnak Mátyás király erőskezű uralma után történt elburjánzása korában védeni kellet emberekkel - rablókkal és hatalmaskodó urakkal - szemben is." Vissza

Szabó István

Szabó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv