865.711

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyarság életrajza

Szerző

Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím: A Magyar Történelmi Társulat Könyvei
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája.

Előszó

A történetkutató a mult eseményeit és jelenségeit különféle tárgykörök síkjain szemléli s ezeknek megfelelően politika-, had-, társadalom-, gazdaság-, művelődós-, település-, jogtörténetről stb.... Tovább

Tartalom

Előszó5
A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában
A honfoglaló magyarság faji egyenlege és népi elemei7
Népi egyéniség, számerő
A Dunamedence politikai szervezetlensége a honfoglalás előtt
Az ország népi viszonyai a honfoglalás korában
Morva-szlávok, szlávok, avarok, germánok
A magyarság által felszívott szláv és más szórványok kérdése
A magyar nép tömegéhez képest nem voltak jelentékeny számban
A honfoglaló nép teljes társadalmi egész
Az életforma cseréje, állandó megtelepülés
Az egybefüggő magyar népterület szélső vonalai Szent István korában
Magyar népi szigetek, vegyes részek az egybefüggő magyar népterületen belül
Az idegen népiség a magyarsághoz képest csekély Szent István országában
A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban
A magyarság nép gyarapodása a XI-XV. században24
A belső népterület feltöltése; a törzsek, nemzetségek és családok szétszóródása
A település végső képének megformálása: a település tényezői
Települési rétegek, a helynevek tanúsága
A magyarság terjeszkedési feszültsége a községek alapításában
Nyitra, Szatmár, Bihar és Kolozs megyék adatai
A magyar népterület határainak előrenyomulása
Előretolt magyar népszigetek
A XV. században népi kiterjeszkedés a belső térben, városok, mezővárosok
Idegenbe szakadt magyar elemek
Az ország nem magyar népelemei a középkorban; szórványok és összefüggő népterületek
Besenyők, úzok, izmaeliták, jászkunok és tömegeik a magyarsághoz vizsonyítva
Német lovagok, városiak és telepes parasztok
Latinusok
Kisebb nyugati szórványok: csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek
Zsidók
Összefüggő népterületeken tótok, rutének, oláhok
A török hódítás hatása a Balkánon; szerbek
Magyarország lakosainak lélekszáma a középkor végén kb. 4 millió; a magyarság arányszáma 80-82%49
A kb. 800,00 főnyi nem magyar népelem megoszlása
A magyar államhatalom magatartása az ország nem magyar népelemeivel
Két eltérő történetírói álláspont: autonómia és tudatos asszimiláció
A nemzetiségi eszme a történelemben
A jelenségek rendszerezése
A megtelepedés körülményei: az államhatalom segítő keze
Szent István intelmei s az 1481. évi 4. t. czikk
Az ország »utilitas«-a a törvényekben
Önkormányzatok és kiváltságok, a nemzetiségi célzat hiánya; társadalmi tartalom
A társadalmi rétegek a kiváltságos területeken; földesúr és jobbágy
Elzárkózó törekvések
A kiváltság nem fokmérője az állam magatartásának; elmerült és megmaradt népiségek
A tömeg kiterjedésének földrajzi elhelyezkedése, zártsága s a hagyományok jelentősége; a kiváltságok szerepe a népiség sorsában
A népiség és az állam viszonya a természetes erők pályáján
Zsidók és izraeliták, keresztyén szemlélet
A népek természetes élete
Együttélés, az érintkezési vonalak
Keveredés, az asszimiláció üteme
A középkorban felszívott népelemek szerepe a magyarság népi alkatában
Kultúrális kölcsönhatás
Népi feszültségek
A magyarság nemzettudata; az "idegen"-ek kizárása
Az elrendeltetés hite, a magyarság egysége
A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711)
A magyar népiség vesztesége a XVI-XVII. századi török hódoltság korában és utána 1711-ig82
A pusztulás tényezői és földrajzi zónái
A török uralma alá esett terület; A megelőző szomszédság végzetes hatása; A rabszedés, a török társadalmi és gazdasdági szerkezet csapásai; A pusztaságok, hadjáratok és telelések nyomában; Menekülés, mértéktelen belső vándorlás
A végvár-öv vidéke, portyázás és rabvadászat
A törökmentes északi sáv
A magyarság zöme a hódoltság és a végvár-öv pusztuló vidékén
Magyarok a végvárakban
A királyi idegen zsoldos hadak pusztítása a magyarságban; A rendek szüntelen panaszai
Erdély sorsa a népiség szempontjából
A népsűrűség csökkenése, lakatlanná vált vidékek
A felszabadító háborúk sorvasztó hatása
A korszak (1526-1711) mérlege
Az ország népi viszonyai 1526-1711100
Eltolódás a magyarság rovására
Nagyarányú új rác beköltözés az Alföldre
Horvátok bevándorlása
Görög kereskedők, örmények
Tót gyarapodás és terjeszkedés; az északi vlachok
A ruténség előrehullámzása
Sok új román falu, román előrenyomulás
Németek
Zsidók
A nemzetiségi kérdés hiánya; nyelvi asszimilációra nincs törekvés
Ellenérzés a zsidósággal szemben; a magyar-német viszonylat; a birodalmi kapcsolat hatásai; az idegenek tisztségei; elzárkózó törekvések és viszályok a városokban
A népi élet; az életforma és vallás választó vonala
A törökség csekély vérségi hatása a magyar népre; magyar és rác
A magyarság idegen keveredése csekély, sajátvérű keveredése igen nagy e korban
Zárt vidékeken régi családok; az asszimiláció
A politikailag megosztott magyarság közösségtudata
Az ország új népi képe (1711-1790)
Az ország népességének száma 1715/20-ban122
Az Acsády-féle számítás helyesbítésre szorul, a lélekszám nagyobb: 3-3 1/2 millió
A magyarság lélekszáma
A lakosság sűrűsége terén nagy egyenlőtlenségek, az alföldi termékeny részeken kevés a nép
Nagy belső népáramlás az Alföldre
A nemesség vándorlása délre különféle tájakról; a városi elem részvétele nem jelentékeny; a tömeget a parasztság szolgáltatta
A földesúri kötelék a belső vándorlás útjában, tilalmak, szökött jobbágyok
A jobbágyvándorlás útja dél felé, Erdélyből Magyarországra
A magyarság része a dél felé vándorló jobbágyságban; különféle magyar jövevények egy-egy területen
Az alföldi sík népi birtoka újra magyar kézben
A nemzetiségi térfoglalás a XVIII. században135
A nem magyar népelemek vonalainak előrenyomulása, szigetek, szórványok
A tótság terjeszkedése
A ruténség
A román térfoglalás, beköltözés, előrenyomulás az erdélyi medencében és az Alföld felé
A rácok tömeges megjelenése, településvidékeik kialakulása
A mesterséges telepítés, belső viszonylatban és külföldről; populácionisztika, merkantilizmus, bécsi politika
A telepítés forrása elsősorban Németország
Németek kényszer-átültetése Magyarországra: protestánsok, rendőrileg kiutasítottak, hauensteiniak, katonatelepesek
Az önkéntesen jelentkező telepesek adják a telepesek zömét
Szivárgás és toborzás, városi elem és paraszt; a telepítők és telepítettek; új földesurak
A telepítés módja, nehézségei, a telepesek vagyoni viszonyai
A zsidó-beáramlás megindulása cseh-morva, majd lengyel területről, földesúri pártfogás
Az ország új népi képe, a temesvári bánság
Vallási, gazdasági és társadalmi tényezők a magyarság térvesztésében s az idegenek térfoglalásában, székely kivándorlás
Az ország népessége 1787-ben; a magyarság lélekszáma163
A magyar roszággyűlés állásfoglalása a betelepítés tekintetében; a birtokos érdeke
A kor magyar nemzedéke közömbös a népi eltolódás iránt, a magyarság politikai helyzetének és a rendi szemléletnek gátlásai
Régi zsellérek helyett új telepesek kapnak jobbágytelkeket
A népi élet jelenségei
Elzárkózás, a falu kötött társadalmi élete
Válaszfalak, vallási-népi elkülönülések, surlódások
Az elkülönülések jelei a településekben s a mezei gazdálkodásban
A népelemek viszályai a városokban; Szeged, Szabadka, Pest
Az asszimiláció a XVIII. században csekély és kölcsönös
A nemzetiségi eszme; a rutének, tótok, németek
A román és szerb nacionalizmus kezdetei
A magyarság új szemlélete a XVIII. század utolsó negyedében: társadalmi nehézségek
A nyelvi mozgalom, a nemzeti felbuzdulás
A »magyarizálás« első gondolatai
A népiség történetének tényezői a legújabb korban
A magyar népiség 1790 óta200
A nacionalizmus kora
Nép-nemzet
Államszervezet-nemzetiség
A magyarországi nem magyar népelemek nacionalizmusa
A magyar álláspont
A népi világ
A magyarság számarányának megnövekedése
A születések aránya az országban a magyarság és a nem magyar népelemek között
Nagy zsidó bevándorlás
A zsidók nagy része magyar anyanyelvet vall
A kivándorlás népi jelentősége, a magyarság és a nem magyar népelemek vesztesége
Az asszimiláció: nyelviség és népiség
A magyarság nagy ábrándja az asszimiláció felöl a XIX. században
Széchenyi, Kemény, Mocsáry intelmei
Beksics grammatikai és politikai asszimilációs tervei
A magyar nyelv terjesztésére irányuló iskolapolitika erőtlensége és késő kibontakozása, a népiskolai nyelvoktatás
Csekély eredmény
A nyelvterjesztés még nem asszimiláció
Az összefüggő népterületek mozdulatlansága
A terület szélein és a népi szórványok körében mutatkozó felszívódások
Az asszimiláció társadalmi tényezői
A parasztfalu zárt életformája, elzárkózás a keveredéssel szemben, a vallás szerepe
A magyarnevű románok stb.
Az asszimiláció igazi terei a városok
A városi asszimiláció arányai és tényezői
Budapest
Az asszimiláltak nagy számban az értelmiségi pályákon, ennek okai
Az asszimiláció összképe, visszásságai
Tiszta magyarságtudat
Forrás és irodalom248

Szabó István

Szabó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó István könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyarság életrajza A magyarság életrajza A magyarság életrajza A magyarság életrajza A magyarság életrajza A magyarság életrajza A magyarság életrajza

Belülről megerősített példány. A borító kissé kopott, foltos. Néhány lap és a lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
6.980 ,-Ft
56 pont kapható
Kosárba