Német alkotmányfejlődés 1806-1945

Különös tekintettel az államszervezeti változásokra

Szerző

Lektor

'Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945 ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	259 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-361-387-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XIX-XX. század német történelme egész Európa számára meghatározó volt. 1806-ban felbomlott a Német Nemzet Szent Római Birodalma, amely mind köztörténeti, mind alkotmánytörténeti szempontból fontos korszakhatárt jelentett. A napóleoni háborúk rövid időszaka után megjelent a törekvés az egységes nemzetállam megteremtése iránt. Emiatt az alkotmányos berendezkedés esetleges változásai a német történelem korszakhatárait sokkal erősebben befolyásolták, mint más államokban. A XIX-XX. század folyamán a fontosabb történelmi korszakhatárokat mindig egy-egy új alkotmány jelezte.
A német egység nem egy meghatározott pillanatban jött létre, hanem hosszas fejlődési folyamat eredményeként. Az Északnémet Szövetség megalapítása (1867) fontos állomás volt, de Németország igazi szövetségi állammá csak 1919-ben alakult. Jelen tanulmány elsősorban azt követi nyomon, hogy a német egység kialakulásának folyamata milyen államszervezeti elemeken keresztül valósult meg, zárásként pedig rövid áttekintést... Tovább

Tartalom

A hivatkozott irodalom jegyzéke	19
Rövidítések jegyzéke	31
Bevezetés
A német egység alapkérdése	33
Az államszövetség	33
A szövetségi állam	35
Az alapjogok szabályozása	37
A Rajnai Szövetség (1806-1813)
A Német Nemzet Szent Római Birodalmának megszűnése	39
A megszűnés jogi problémái	39
A Rajnai Szövetség államszervezeti jellegzetességei	39
A Szövetségi Gyűlés	40
A végrehajtó hatalom (a protektor)	40
Végkövetkeztetések	40
A Német Szövetség (1815-1866)
A Német Szövetség létrejötte és általános jellemzői
A Rajnai Szövetség felbomlása, elképzelések az új német állam létrehozására	43
A Német Szövetség megalapítása (1815)	43
A Bécsi Záróakta (1820)	44
A Német Szövetség tagállamai	44
A Szövetség súlya az államhatalom gyakorlásában	44
A Szövetség feloszlatásának, a tagállamok kilépésének tilalma	45
A tagállamok alkotmányaira vonatkozó szövetségi előírások	45
A szövetségi államszervezet
A szövetségi államszervezet jellegzetességei	47
Az egyetlen állandó államhatalmi szerv, a Szövetségi Gyűlés	47
A Szövetségi Gyűlés hatásköre	48
A szövetségi és a tagállami jog hierarchiája	48
A külügyi és hadügyi felségjogok
A szövetségi ügyekről általában	49
A Szövetség külügyi felségjogai	49
A tagállamok külügyi felségjogai	50
A hadüzenet és békekötés	50
A hadügyi felségjogok	51
A hadsereg szervezeti felépítése	51
A hadsereg belpolitikai funkciói
A hadsereg kül- és belpolitikai funkcióinak kapcsolata	53
A szövetségi beavatkozás	53
A szövetségi végrehajtás	54
A gazdasági ügyek
A Szövetség pénzügyei	56
A vámunió problémája	56
Az 1818-as porosz vámtörvény	56
A vámunió fejlődése	57
A karlsbadi határozatok
Az állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozása	57
A karlsbadi miniszteri konferencia összehívásának okai	58
Az egyetemi törvény	59
A sajtótörvény	59
A szövetségi vizsgálóbizottság	59
Kísérletek a Német Szövetség reformjára
A reformjavaslatokról általában	60
A porosz elképzelések	60
A "Harmadik Németország" javaslata [Würzburgi Koalíció (1859)]	61
Az 1862-es osztrák javaslat	61
A frankfurti reformirat (1863)	61
A Német Szövetség megszűnése
A dán-német konfliktus	65
Katonai beavatkozás Holsteinban	65
A vitatott területek porosz és osztrák fennhatóság alá vonása	65
A dán háborúból eredő nemzetközi jogi és szövetségi jogi problémák	66
A porosz-osztrák viszony kiéleződése	66
Szövetségi végrehajtás Poroszország ellen	67
A Prágai Béke, a Német Szövetség megszűnése	67
A frankfurti kísérlet (1848/1849)
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejötte és az ideiglenes államszervezet felállítása
1848 tavaszának eseményei Németországban	69
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalakulása	70
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legitimitásának problémája	71
Az ideiglenes birodalmi hatalom felállítása	71
Az állampolgári alapjogok
Az állampolgári jogok szabályozásának módja	73
A hatálybalépés kérdése	74
A személyes szabadság	75
A gondolat és a vélemény szabadsága	75
A tanszabadság	76
A tulajdon szabadsága	76
Az államszervezet tervezett felépítése és működése
A birodalmi államszervezet vitatott kérdései	76
Unitárius vagy föderatív állam?	77
A Birodalom és tagállamainak kapcsolata	78
A birodalmi államfő alkotmányos jogállása körüli viták	79
A birodalmi államfő hatásköre	81
A császár jogállása az alkotmány végleges változatában	81
A birodalmi miniszterek jogállása	82
A parlament szervezete	84
A második kamara tagjainak szabad mandátuma	85
A Birodalmi Gyűlés hatásköre	86
A bírói hatalom gyakorlása	86
Az alkotmánymódosítás szabályai	87
Az alkotmány hatálybalépésének meghiúsulása
A császárváltás, s a korona és az alkotmány visszautasítása	88
Az alkotmány hatályosságának problémája	89
Az ideiglenes birodalmi államszervezet felszámolása	90
Az Erfurti Unió és annak kudarca, a Német Szövetség újjáélesztése
Az alkotmányozó folyamat "felülről" történő folytatása	91
Az osztrák-német államszövetségre vonatkozó porosz elképzelés	91
A porosz vezetéssel létrejövő német államszervezet alapvonalai	92
Az államfői hatalom gyakorlása az Erfurti Alkotmányban	92
A parlament szervezete és működése	93
Az alkotmány tagállamok általi ratifikálása	93
Az Erfurti Alkotmány osztrák elutasítása	94
Elbukott kísérlet az új alkotmány hatálybaléptetésére	94
A Német Szövetség újjáélesztése	94
A német egység első korszaka (1867-1918)
Az Északnémet Szövetség
Az Északnémet Szövetség megalapítása	97
Az Északnémet Szövetség államszervezete	99
A Német Birodalom államszervezetének alapvonalai
A Német Birodalom megalapítása	100
A birodalmi államszervezet felépítése	102
A tagállamok jogállása	102
A német-porosz alkotmányjogi kapcsolat, a porosz előjogok, az alkotmánymódosítás szabályai	103
A többi tagállam előjogai	104
A Birodalom és a tagállamok államformája	104
A birodalmi végrehajtó hatalom
A trónbetöltés rendje	105
A császár kormányzati jogosítványai	108
A Birodalmi Kancellár tisztségének felállítása	108
A Birodalmi Kancellár helyettesítése	109
A Birodalmi Kancellár irányítása alatt működő közigazgatási szervezet, a birodalmi és a porosz közigazgatás kapcsolata	110
A Birodalmi Kancellár és a miniszteri ellenjegyzés, valamint felelősség	111
A Birodalmi Kancellárral szembeni bizalmatlansági indítvány	112
A birodalmi és a porosz közigazgatás összefonódásának hatása a miniszteri felelősségre	114
A Birodalmi Kancellár politikai felelősségének bevezetése	115
A birodalmi törvényhozó hatalom
A Szövetségi Tanács szervezete és működése	115
A Szövetségi Tanács elnöki tisztsége	118
A Szövetségi Tanács hatásköréről általában	120
A Szövetségi Tanács szerepe a törvényhozásban	120
A Szövetségi Tanács funkciói a végrehajtó hatalom gyakorlásában	121
A Szövetségi Tanács bírói funkciói	121
A birodalmi választójog	123
A választási rendszer	123
A választási bíráskodás	125
A Birodalmi Gyűlés szervezete	125
A választási ciklus és az ülésszakok, a Birodalmi Gyűléssel szembeni császári jogok	126
A Birodalmi Gyűlés működése	128
A Birodalmi Gyűlés hatásköre	129
A kötött, illetőleg a szabad mandátum és a frakciófegyelem	129
A Birodalmi Gyűlés tagjainak javadalmazása	130
Az összeférhetetlenségi szabályok	131
A mentelmi jog	132
A birodalmi jogalkotás
A törvényhozási tárgyak megosztása a Birodalom és országai között	133
A birodalmi és az országos jog viszonya	134
Törvényhozási, vagy jogalkotási tárgyak?	134
A birodalmi törvényhozás konkrét tárgyai	134
A törvényhozási eljárás	135
A törvények hitelesítése és kihirdetése	136
Az alkotmánymódosítás	136
A birodalmi rendeletek fajtái	137
Az általános (eredeti) rendeletalkotási jog	138
A végrehajtási rendeletek	139
Az igazságszolgáltatás rendszere
A Német Birodalom igazságszolgáltatásának szervezete	139
A rendes bíróságok működtetése	140
A kegyelmezési jogkör megosztása a Birodalom és országai között	140
A császár konkrét kegyelmezési jogköre	141
Az amnesztia	142
A birodalmi szintű különbíróságok	142
A közigazgatási bíráskodás	142
Az alkotmánybíráskodás	143
Az alapjogok szabályozásának hiánya
A történelmi előzmények	144
Az alapjogok körüli vita az alkotmány elfogadásakor	144
Az alapjogok alkotmányban történő összefoglalásának mellőzése	144
Az alapjogok birodalmi szintű részleges szabályozása	145
A birodalmi közigazgatás alapvonalai
A Német Birodalom köztisztviselői kara	145
A Birodalom felügyeleti joga	146
Birodalmi és országos kompetenciák a külügyek terén	146
A Birodalom nemzetközi jogi képviselete	147
A nemzetközi jog és a belső jog ütközése	147
A pénzügyek	148
A hadügyi igazgatás	149
Az állampolgárság
Az állampolgárság sajátosságai a szövetségi államokban	149
Az állampolgárság megszerzése	150
A közvetlen birodalmi polgárok	150
Az egyes tagállamok polgárainak jogai a Birodalom többi tagállamában	150
Elzász-Lotaringia jogállása
Elzász-Lotaringia jogállásának sajátosságai	151
A helyi önkormányzatokra korlátozott autonómia időszaka (1871-1873)	151
A birodalmi gyűlési képviselet megszerzése (1873)	152
Részleges beleszólás az országos törvényhozásba (1877)	152
Az országos végrehajtó hatalom közvetlen császári gyakorlásának megszüntetése (1879)	152
Az 1911-es alkotmány	153
Elzász-Lotaringia és a német tagállamok jogállása közötti különbségek 1911 után	153
A gyarmatok
A gyarmatok létrejötte	154
A gyarmatok viszonya a Birodalomhoz	154
A gyarmatokra vonatkozó jogalkotás	155
A gyarmatok közigazgatása	157
A gyarmati lakosság jogállása	158
A gyarmati rendfenntartó erők	160
A gyarmatok igazságszolgáltatási szervezete	161
A Weimari Köztársaság (1919-1933)
A forradalom és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
A köztársaság kikiáltása	163
A forradalmi szervek megalakulása	163
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztása és összehívása	164
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összetétele	165
Az alkotmány elfogadása és a békeszerződés megkötése
Az államhatalom tényleges átvétele	166
Az ideiglenes alkotmány előterjesztése	166
A törvényhozó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben	167
A végrehajtó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben	168
Az ideiglenes államhatalmi szervek felállítása	168
Az alkotmánytervezetek	168
A központi német állam elnevezésére felmerült elképzelések	169
Az államfőre vonatkozó elképzelések	169
A törvényhozó hatalom felépítésére és működésére vonatkozó tervek	170
A törvényhozási eljárás menetére vonatkozó elképzelések	170
A Birodalom területi beosztásának újjászervezése	171
Az alkotmány elfogadása, hitelesítése és kihirdetése	171
A békeszerződés megkötése	172
A békeszerződés legfontosabb rendelkezései	174
A törvényhozó hatalom szervezete és működése
A törvényhozó hatalom szervezeti felépítése	175
A parlament hatásköre, mint a centralizáció egyik eszköze	175
A választójog	176
A választási rendszer	176
A választási bíráskodás	178
A Birodalmi Gyűlés megbízatási ideje és az államfői feloszlatás	179
Az államfői feloszlatás korlátja	180
A feloszlató rendelet közzététele, a feloszlatás időpontja	180
A Birodalmi Gyűlés szervezete	181
A Birodalmi Gyűlés hatásköre	182
A Birodalmi Tanács összetétele és belső szervezete	182
A Birodalmi Tanács részvétele a törvényhozásban	183
A Birodalmi Tanács végrehajtói jogosítványainak korlátozása	183
A Birodalmi Gazdasági Tanács	184
A végrehajtó hatalom szervei
A végrehajtó hatalom szervei	185
A közvetlen elnökválasztás konstrukciója	185
A választhatóság	186
Az elnöki tisztségre történő jelölés	186
Az elnök megbízatásának időtartama és az újraválaszthatóság	187
A Birodalom Elnökének felelősségi rendszere	187
A Birodalom Elnökének helyettesítése	189
A helyettes jogkörei	190
A Birodalmi Kormány szervezeti felépítése	190
Az államfő és a kormány kapcsolata a végrehajtó hatalom gyakorlásában	191
A Birodalmi Kancellár szerepe	191
A Birodalmi Kancellár befolyása a kormányalakításra	192
A kormány felmentése a Birodalom Elnöke által	194
A miniszteri ellenjegyzés és felelősség	194
Az államfői kivételes hatalom
A kivételes hatalomról általában	195
Terminológiai problémák	195
Az államfői kivételes hatalomból eredő jogok csoportosítása	196
Változások a birodalmi végrehajtásban	196
A birodalmi végrehajtás és a közrendészeti intézkedések (diktátori hatalom) összekapcsolása	197
Birodalmi végrehajtások a 20-as években	198
A Poroszországgal szemben 1932-ben elrendelt birodalmi végrehajtás	200
A diktátori hatalom [WRV 48. cikkely (2) bekezdés] alkalmazásának előfeltétele	202
A diktátori hatalom időbeli keretei	203
A rendeletek ideiglenes jellege	203
A törvényerővel bíró rendeletek	204
Az állampolgári alapjogok felfüggesztése	204
Az alapjogok felfüggesztésének lehetősége	205
A végrehajtó hatalom koncentrálása és annak fokozatai	205
Rendkívüli bíróság (Ausnahmegericht) felállítására	206
A kivételes elnöki rendeletek kihirdetése	207
A tagállamok kormányainak kivételes jogkörei	208
Az alkotmány sérelme (Verfassungsstörung) és az alkotmányos szükséghelyzet (Verfassungsnotstand)	209
A kivételes hatalom alkotmányos kontrolljának csoportosítása	210
A kivételes hatalom parlamenti (politikai) kontrollja	211
Kivételes rendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése birodalmi törvény által	212
A kivételes hatalom állambírósági kontrollja	212
Az Állambírósághoz benyújtott panasz halasztó hatályának problémája	213
A Lipcsei Ítélet (das Leipziger Urteil)	213
A kivételes hatalom normakontrollja a rendes bíróságok tevékenysége által	215
A kivételes államfői hatalom alkalmazásáról szóló végrehajtási törvény (WRV. 48. cikkely (5) bekezdés)	216
A 48. cikkely történeti értékelése	218
A birodalmi közigazgatás
A birodalmi közigazgatás ágai	219
A pénzügyek centralizálása	220
A pénzügyi igazgatás szervezete	220
A Birodalom által kötött nemzetközi szerződések	221
A hadüzenet és békekötés	221
A Birodalmi Gyűlés egyetértésével kötött szerződések	222
A Birodalmi Véderő (Reichswehr) felépítése	223
A Birodalmi Véderő vezetése	223
A császár és az elnök főparancsnoki jogai közötti különbségek	225
A Birodalmi Véderőminiszter jogállása	226
A főparancsnoki jog parlamenti kontrollja	227
Az igazságszolgáltatás rendszere
A bírósági szervezet kontinuitása	228
A munkaügyi bíróságok	228
A közigazgatási bíráskodás	228
Az alkotmánybíráskodás (a Német Birodalom Állambírósága)	229
A jogalkotás
A törvények elfogadásának általános jellemzői	231
A parlament által elfogadott egyszerű birodalmi törvények	231
A közvetlen törvényhozás	232
Az alkotmánymódosítás	232
A Birodalmi Elnök átruházott vétójoga	234
Népszavazás pénzügyi kérdésekben	235
Az állampolgári jogok
A polgár	236
A közösségi élet	237
A vallás és a vallási közösségek	238
A művelődés és az iskola	238
A gazdasági élet	239
A Harmadik Birodalom (1933-1945)
A Weimari Köztársaság felszámolása
A gazdasági világválság hatása Németországra	241
Felhatalmazási törvények az 1933 előtti időszakban	241
Az 1933 előtti felhatalmazási törvények jellemzői	242
Az 1933. március 24-i felhatalmazási törvény	242
Különbségek az 1933 előtti és az Adolf Hitler kormánya által kapott felhatalmazás között	243
A demokratikus államrend lebontása	244
A hatalmi ágak egységesítésének következményei	245
A párt és az állam kapcsolata
Az egypártrendszer, a párt és az állam összefonódása	246
A szimmetrikus szervezeti felépítés	246
A párt és az állam egységének fokozatai	246
A perszonálunió alkalmazása a Harmadik Birodalomban	246
A pártvezetők által gyakorolt közigazgatási funkciók	247
A jogforrási rendszer
A jogalkotás demokratikus modellje	248
A jogforrási hierarchia megszűnése, a parlament háttérbe szorulása	248
A Führer közvetlen jogalkotó tevékenysége	249
Egyéb jogalkotó szervek	251
A jogforrási rendszer sajátosságai	251
A bírói normakontroll ellehetetlenülése	253
A rendőrség irányítása és funkciói
A rendőrség a Weimari Köztársaság idején	253
A tagországi autonómia felszámolásának következményei	254
A Titkos Államrendőrség [Geheime Staatspolizei (Gestapo)] felállítása	254
A közvetlen birodalmi irányítás bevezetése, a rendőrség és az SS összevonása	255
A rendőrség belső szervezeti átalakításai a központi irányítás kiépítése után	256
A rendőrség működésének jogszabályi keretei, a "defenzív" és az "offenzív" rendőrségi típus	257
A megszállt területek közigazgatása
A Német Birodalom által megszállt területek nemzetközi jogi státusza	258
A Cseh-Morva Protektorátus	259
A (lengyel) Főkormányzóság	260

Témakörök

Szabó István

Szabó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem