Technológiai korszakhatáron

Rugalmas technológiák - regionális hálózatok

Szerző

'Kocsis Éva: Technológiai korszakhatáron ' összes példány

Kiadó:	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	97 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8244-30-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Az 1970-es évtized a termelékenység évtizede. Az 1980-as évek a Totál Quality Management (TQM) jegyében teltek el. A most zajló 1990-es évtized a rugalmasságé." (Aggarwal [1995], kiemelés tőlünk: K. É.-Sz. K.) Sumer Aggarwal, a Suffolk Egyetem (Boston) neves professzora, ekképpen foglalta össze az országokat és a vállalatóriásokat egyaránt megrengető változásokat, amelyek az utóbbi néhány évtizedben a termelés és a szolgáltatások világában végbementek.
A közép- és kelet-európai gazdaságoknak, a tervgazdaság merev rendszerében működő szocialista vállalatoknak az 1970-es és az 1980-as években esélyük sem volt arra, hogy elfogadható helyezést érjenek el a termelékenységi versenyben, vagy eredményesen illeszkedjenek be a TQM szisztémába. A termelékenység hajtóerőit kioltotta a szocialista rendszerekre jellemző általános érdektelenség, a „mi dolgozgatunk, ők fizetgetnek" jól ismert logikája, az újításoknak, a „nehéz embereknek" hatásosan ellenálló szisztéma. A Totál Quality Managementnek sem volt igazán tere olyan társadalmi-gazdasági környezetben, amelyben a mennyiség mindig maga alá gyűrte a minőséget, s amelyben a kollektív felelőtlenség, a pontatlanság, a dolgok elnagyolása szinte rendszerszervező erőként működött. Az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján - nem függetlenül az előbb említett végzetes lemaradástól és a világtrendektől való elkanyarodástól - kimondatott a végső ítéletet az alkalmazkodásra képtelen kelet-európai tervgazdaságok felett. Vajon a régi rendszer romjain formálódó új gazdasági berendezkedés ad-e esélyt arra, hogy a siker reményével kapcsolódjunk be a kilencvenes évekre jellemző rugalmassági versenybe? Hogyan lehetnénk rugalmasabbak? Egyáltalán, mik ennek a hiperkompetitív környezetben kialakított vállalati - de nem csak vállalati - stratégiának a jellemzői? Miért válik a rugalmasság - amely mindig is fontos volt a gazdasági helytállásban - napjainkban meghatározóvá, a legfontosabb versenytényezővé? Vissza

Tartalom

Technológiai korszakváltás - a fordizmus merevségétől
a toyotizmus rugalmasságáig 11
Tömegtermelés helyett tömeges testre szabás - a rugalmas
specializáció szükségessége 11
Fordizmus - a tömegtermelés technológiája 11
Hiperkompetitív piacok - a toyotizmus térhódítása 12
A rugalmas specializáció 16
Rugalmasság - tanulás, öntapadó szervezet, hatékony információk 16
Felhasználóbarát termékek - a tömeges testre szabás és a toyotizmus 20
Példák a tömeges testre szabásra 20
Lábon eladott termékek - a piacprobléma átalakulása 21
A vevő és az eladó megváltozott kapcsolata 22
Problémamegoldások értékesítése 24
Számítógép vezérelte rugalmas technológiák és általános rendeltetésű gépek 26
CIM - CAM - CAD - CAP - CAQ 27
Változékonysági hozadék 29
Hálózatokba integrált termelési egységek együttműködése 30
A hálózatszervezés alapelvei 30
Variációk hálózatokra 33
Regionális gazdaságok - német és olasz sikerminták 35
A regionális hálózatokra jellemző kooperáció típusai 37
Sikertényezők a regionális hálózatokban 38
Rugalmas technológiai rendszerek társadalmi kontextusban 43
A rugalmas technológiai rendszerek mikrogazdasági intézményi közege 44
A technocentrikus és az antropocentrikus technológiai gyakorlat 44
Számítógép vezérelte rugalmas technológiák és a vállalaton belüli
szociális kapcsolatok 45
Bizalomra épülő szervezet - a hagyományos termelés kulcsfigurái 45
Az elveszett transzparencia: törés a szociális paktumban 46
Ellenőrzési funkciók a számítógép vezérelte rendszerben 47
A piacoldali ellenőrzés és a gépies ellenőrzés szép új világa 48
Az információs technológiák kihasználásának önkéntes korlátozása 49
A hierarchia oldódása - az innovációk és a tudás új megosztása
a vállalaton belül 50
Öreg fókák helyett fiatal farkasok 51
E-mail - a horizontális kapcsolatok felértékelődése 51
Projektmenedzsment 52
A vállalat kinyílása - külső tanácsadók 53
A hierarchiákon átnyúló kooperáció kockázatúnak minimalizálása 53
Mezoszintű megközelítés 55
Technológiai K+F externáliák 55
Az elégtelen K+F beruházások okai - a technológiai externaliak
elkerülhetetlensége
A technológiai K+F externáliák és a regionalitás
Makro rátekintés - nemzeti intézményi feltételek és a vállalati
innovációs stratégiák összehasonlítása
A nemzeti intézményi struktúrák típusai 59
A nemzeti koordinációs intézmények és az innovációs minták összefüggései 62
DQP vagy rugalmas fordizm us 66
Az amerikai csúcstechnológiai sikerek titka 68
Biztonságra berendezkedő német és japán kutatók 69
Minorés major technológiák intézményi feltételei 71
Modern technológiapolitika - gazdaságpolitikai következtetések 73
A technológiapolitika néhány elméleti vonatkozása 73
A technológiapolitika hagyományos igazolása 74
A technológia modern megközelítése 74
A növekedésorientált technológiapolitika válsága 75
A duális technológiapolitikai modell összeomlása 77
Technológiapolitika mint társadalmi kísérlet 79
Technológiapolitikai elképzelések és gyakorlat az Európai Unió
néhány országában 80
A munka humanizálása - német irányzat 81
Konstruktív technológiai hatáselemzés - a holland koncepció 83
Párbeszédre épülő hatáselemzés 83
A CTA továbbfejlesztésének irányai 84
A CTA jelentősége a technológiapolitika számára 85
Az osztrák integrált technológiapolitika 86
Neokorporativizmus, társadalmi partnerség - az osztrák technológiapolitika
társadalmi-politikai háttere 87
Az integrált technológiapolitika céljai, eszközei és forrásai 87
Hangsúly az alapkutatásokon - az intézményi környezet hiányosságai 89