Információs Társadalom 2003/1.

Fülszöveg

"Ma Magyarországon a kormányzat és a közszféra tervezési és operatív tevékenységének minősége az információs társadalom megfelelő ütemű fejlesztésének záloga. A kormányzati reform tétje tehát nem egyszerűen a racionális, hatékony igazgatási szerkezetek kiépítése, hanem ezen keresztül a helyes irányba mutató, professzionális stratégiaalkotás és cselekvés, ami választ ad az alapkérdésekre: milyen legyen a magyar információs társadalom, és milyen módon, milyen irányba fejlesszük azt?
A kormányzati reform elsősorban nem technológiai, hanem szemléleti és szervezeti kihívás, és nemcsak a folyamatok átalakítását kívánja meg, hanem a mögöttük álló tudás-infrastruktúráét is. Nem az informatizálás a cél, hanem a rendszer működési folyamatainak racionalizálása."
(Z. Karvalics László - Molnár Szilárd - Pintér Róbert)

Magyarországon az e-kormányzati tevékenységben az "e" sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás, a kormányzati munka. Az e-kormányzat fogalmát ma még a legtöbb intézménynél egyszerűen informatikai fejlesztésként, illetve az utóbbi időkben a szolgáltatások elektronizálásaként értelmezik. Az IKT nyújtotta lehetőségeket még csak kevés helyen használják ki a hivatali munka racionalizálására, nem is beszélve az intézmények közötti kooperáció fejlesztéséről, bizonyos munkafolyamatok kihelyezéséről, továbbá a "fogyasztók" megnyeréséről.
Magyarországon a legtöbb intézménynél, különösen az önkormányzatoknál IKT szakemberek felelősek az e-kormányzat fejlesztéséért. A belső hivatali munka szervezése és korszerűsítése, valamint a más intézményekkel történő horizontális és vertikális együttműködés terén a felső vezetők - nénány kivételtől eltekintve - még nem érzik át kellőképpen az e-kormányzati megoldásokban rejlő potenciális előnyöket.
(Bogóné Jehoda Rozália)

Az eredményekből tehát egyértelműen megállapítható, hogy a települések a pályázati támogatást nem a kiírásban megjelölt elsődleges célra költötték. Különféle iratkezelési megoldások és szakágazati szoftverek alkalmazásával jellemzően back-office rendszereket valósítottak meg, és az alapinfrastruktúrát fejlesztették. A létrehozott, illetve többnyire még bevezetés alatt álló rendszereknek csupán a töredéke új megoldás. A projektek általában az alvállalkozók által szállított, meglévő szoftverek bevezetéséből és ezek integrációjából álltak, a fővállalkozói szerepet ellátó multinacionális cégek szerepe legtöbbször a projektmenedzsmenttel összefüggő feladatok ellátására korlátozódott.
(Krasznai Zsófia - Szakolyi András) Vissza