1.034.977

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Takarmánybázis 1972/1.

A Takarmánytermesztési Kutató Intézet Közleményei - 12. évfolyam 1. szám

Szerző

Kiadó: Takarmánytermesztési Kutató Intézet
Kiadás helye: Iregszemcse
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 106 oldal
Sorozatcím: Takarmánybázis
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 14 fekete-fehér fotóval, ábrával illusztrálva. Orosz, angol és német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal. A könyv 950 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A korszerű takarmányárpa nemesítésének céljai közé tartozik a szemtermés proteintartalmának növelése és a protein biológiai értékének javítása, mivel sem a szemtermés proteintartalma, sem a protein... Tovább

Előszó

A korszerű takarmányárpa nemesítésének céljai közé tartozik a szemtermés proteintartalmának növelése és a protein biológiai értékének javítása, mivel sem a szemtermés proteintartalma, sem a protein biológiai értéke - takarmányozás szempontjából - nem kielégítő. Ugyanakkor mind a proteintartalom, mind az aminosav-összetétel genetikai módszerekkel lényegesen javítható. Mutagenezissel történő javítás lehetőségét a kis proteintartalmú, de jó termőképességű és erős szárú Horpácsi kétsoros őszi árpán tanulmányoztuk.
Ackerberg (1969) közleményében az árpa proteintartalma szárazanyag alapon (sz. a.) 8-20%. A 13% protein/sz. a. variációs szélesség valószínűleg megközelíti a faj (H. sativum) variációs szélességét. Ilyen szempontból a Horpácsi kétsoros a protein minimum- és a középérték között helyezkedik el.
Favret et al. (1969) hasonló elhelyezkedésű árpavonalat kezeltek EMS-sel, és az M. C. 64 mutáns szelektálásával a proteintartalmat 50%-kal, 9,8%-ról 15,2%-ra növelték. A mutagén kezelés hatását a kvantitatív tulajdonságok genetikai varianciájára elsősorban az árpa szemtermésén vizsgálták (Gaul et al., 1969).
Bár a szemtermés mindig a szelekció tárgya volt, e szerzőknek mégis sikerült mikromutációk szelektálásával a termőképességet 10%-kal fokozni. Aastveit (1969) hangsúlyozta, hogy a genotípus Xév kölcsönhatás közönséges jelenség a mutáns törzseknél, ugyanakkor nem hasznosítható a gyakorlati nemesítésben. Nemesítésben a genetikai variabilitás hasznosítható. Ezzel kapcsolatban Gregory (1956), Pate és Duncan (1963) demonstrálták, hogy a genetikai variabilitás létrehozásában a radiáció éppen olyan hatásos, mint a hibridizáció. Ezt a megállapítást azonban több kutató kétségbe vonja. Vissza

Tartalom

Szirtes János: A fehérjetartalom változása a mutáns árpapopulációban 7
Pozsár Béla: A nitrofil gyomnövények (Atriplex retroflexus L., Chenopodium album L.) toxikusan magas nitrátszintje 13
Szabó László: Tavasziárpa- és zabfajták csírázóképességének változása előhűtés hatására a
szemérés és az utóérés folyamán 19
Gerzovics József - Perédi József: A napraforgóhéj-liszt és annak zsírdúsított változata mint
új abraktakarmány-komponens 31
Kurelec Viktor: Az iparszerű tehéntartás takarmány bázis-igénye 45
Haraszti Ede: Mikroelem- és NPK-műtrágyázás hatása a lucernatermés mennyiségére és minőségére 57
Szemző Béla: A cukorrépa szerepe a takarmányozásban 71
Kurnik Ernő: A szója az USA-ban és nálunk 79
Négyoldalú takarmánynövény-nemesítési értekezlet Bicsérden, a Takarmánytermesztési Kutató Intézet kutatóállomásán 89
Tanulmányút a Szovjetunióban 91
Tanulmányút Franciaországban 95
Gaál László: Rodiczky Jenő (1844-1915) 97
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Takarmánybázis 1972/1. Takarmánybázis 1972/1. Takarmánybázis 1972/1. Takarmánybázis 1972/1. Takarmánybázis 1972/1.

A borító széle enyhén sérült. A lapélek kissé elszíneződtek.

Állapot:
840 Ft
420 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba
konyv