Mechanika

Tartalom

1. BEVEZETÉS 9
1.1. A mechanika tárgya, területei 9
1.2. Hogyan tanuljunk a tankönyvből? 10
2. STATIKA 12
2.1. Statikai alapfogalmak 12
2.1.1. Erők, erőrendszerek 12
2.1.2. Az erő forgatónyomatéka 18
2.1.3. A statika alaptételei 20
2.1.4. Az alaptételek néhány alkalmazása 23
2.1.5. Közös pontban metsződő erőrendszer eredője 27
2.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 33
2.2.1. Kényszerek 33
2.2.2. Közös pontban metsződő síkbeli erőrendszer egyensúlya 38
2.3. Párhuzamos erők eredője, súlypontmeghatározás 43
2.3.1. Párhuzamos erők eredője 43
2.3.2. Megoszló erőrendszer 55
2.3.3. Súlypont és statikai nyomaték 57
2.4. Szerkezetek stabilitása 62
2.5. Kéttámaszú és egyik végén befogott tartók 63
2.5.1. A tartók fajtái 63
2.5.2. Koncentrált erőkkel terhelt, két végén alátámasztott tartók 65
2.5.3. Koncentrált erőkkel terhelt konzolos tartók 72
2.5.4 Megoszló terhelésű tartók 73
2.5.5. Vegyes terhelésű tartók 75
2.5.6. Egyik végén befogott tartó 76
3. SZILÁRDSÁGTAN 78
3.1. Igénybevételek hatására ébredő feszültségek 78
3.1.1. Síkidomok keresztmetszeti jellemzői: másodrendű nyomaték 81
3.1.2. Keresztmetszeti tényező, inerciasugár 83
3.1.3. Párhuzamos tengelyek tétele 85
3.1.4. Igénybevétel fajtái.
Anyagjellemzők ismertetése.
Feszültség, megengedhető
feszültség 87
3.1.5. Normál és csúsztatófeszültséget okozó igénybevételek, feszültségeloszlás ábrázolása 90
3.2. Húzó és nyomó igénybevétel 92
3.2.1. Alakváltozás húzó és nyomó igénybevétel esetén 92
3.2.2. Húzott rudak szilárdsági méretezése, ellenőrzése 93
3.2.3. Nyomó igénybevétel, nyomófeszültség, alakváltozás nyomó igénybevétel esetén,
felületi és palástnyomás 95
3.2.4. Túlnyomás alatt álló hengeres tartályok, vékony falú hengeres tartályok és csővezetékek méretezése 97
3.2.5. Kihajlás jelensége 100
3.3. Hajlító igénybevétel 104
3.3.1. Feszültségeloszlás hajlító igénybevétel esetén 104
3.3.2. Alakváltozás hajlító igénybevétel esetében. Alakváltozás mértékének számítása 106
3.3.3. Méretezés, ellenőrzés, terhelhetőség számítása hajlító igénybevétel esetén 109
3.3.4. Egyenszilárdságú tartók 111
3.4. Nyíró igénybevétel 115
3.4.1. Tiszta nyírás.
Alakváltozás nyíró igénybevétel esetén 115
3.4.2. Méretezés, ellenőrzés, terhelhetőség számítása tiszta nyíró igénybevétel esetén 116
3.4.3. Hajlítással párosult nyírás 118
3.5. Csavaró igénybevétel 121
3.5.1. Tiszta csavarás. Csavarófeszültség meghatározása 121
3.5.2. A csavarás alapegyenlete 122
3.5.3. Alakváltozás csavaró igénybevétel esetén 122
3.5.4. Méretezés, ellenőrzés, terhelhetőség csavaró igénybevétel esetén 123
3.5.5. Vékony falú csövek csavaró igénybevétele 125
3.6. Összetett igénybevétel 126
3.6.1. Az összetett igénybevétel fogalma, fajtái 126
3.6.2. Egyirányú összetett igénybevétel 127
3.6.3. Többirányú összetett igénybevétel 128
3.7. Anyagok kifáradása.
Ismételt igénybevétel 132
3.7.1. A fáradási jelenség okai.
Az anyagfáradást okozó terhelések 132
3.7.2. A kifáradási határfeszültség meghatározásának módszere 133
3.7.3. Jellegzetes alkatrészek méretezése kifáradásra 134
4. KINEMATIKA 139
4.1. Az anyagi pont kinematikája 139
4.1.1. A térrel kapcsolatos kinematikai alapfogalmak 139
4.1.2. Egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó sebességű mozgás 140
4.1.3. Egyenletes és egyenletesen változó körmozgás 141
4.2. A merev test kinematikája 144
4.2.1. A merev test fogalma, mozgásállapotának vizsgálati szabályai 144
4.2.2. Összetett mozgások 145
4.2.3. Az összetett mozgások fontosabb esetei 145
5. KINETIKA 149
5.1. A tömegpont kinetikája 149
5.1.1. Newton mozgástörvényei 149
5.1.2. Tömegpont mozgása kényszerpályán és körpályán 150
5.2. A merev testek mozgása közben fellépő ellenállások 153
5.2.1. A súrlódó ellenállás és alkalmazása a műszaki életben 153
5.2.2. A csavar és ék súrlódási viszonyai 156
5.2.3. A kötélsúrlódás 159
5.2.4. A gördülő-ellenállás 160
5.2.5. A vontatási ellenállás 161
5.3. A D'Alambert-elv 162
6. ENERGETIKA 164
6.1. Mechanikai munka és teljesítmény 164
6.1.1. A végzett mechanikai munka meghatározása 164
6.1.2. A teljesítmény és meghatározása. 165
6.2. Mechanikai energiák 166
6.2.1. A helyzeti és a mozgási energia 166
6.2.2. Az energia megmaradásának törvénye 166
6.3. A munkatétel és alkalmazása 167
6.4. Az impulzustétel és alkalmazása 169
6.5. Az energiaátalakulás során fellépő veszteségek 170
6.5.1. Az energiaátalakulás hatásfoka 170
7. A MEREV TESTEK KINETIKÁJA 171
7.1. Merev test forgása álló tengely körül 171
7.2. Tömegek tehetetlenségi nyomatéka 172
7.3. Egyszerűbb testek tengelyre számított tehetetlenségi nyomatéka 173
7.4. A párhuzamos tengelyek tétele 174
7.5. A merev test mozgási energiája 175
8. HIDROSZTATIKA 176
8.1. A nyomás terjedése folyadékokban 177
8.2. A folyadék nyomása, a hidrosztatikai nyomás 178
8.3. A hidrosztatikai felhajtóerő 179
9. HIDRODINAMIKA 181
9.1. A folytonossági törvény 181
9.2. Bernoulli-törvény 184
9.3. Az áramlási veszteségek meghatározása 186
9.4. A folyadéksugár impulzusereje, erőhatása 193
9.4.1. A folyadéksugár impulzusereje 193
10. GÁZOK MECHANIKÁJA 196
10.1. Bevezetés 196
10.2. A gázok egyszerű és összetett állapotjelzői 196
10.3. Gáztörvények, gázok állapotváltozásai 198
10.4. A hő fogalma, hőmennyiség 200
10.5. Körfolyamatok 202
10.6. A termodinamika főtételei 206
10.7. A Bernoulli-törvény alkalmazása gázokra 209
10.8. Példák a gázok mechanikája a fejezethez 212
FÜGGELÉK 219
IRODALOMJEGYZÉK 231

Témakörök