Abigél

Fülszöveg

Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyfelől a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes, önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A háború betörése a zárt iskola életébe, a felnőtt- és a gyerekvilág összeütközése a főszereplő Gina egyéni sorsának alakulása mellett kiváló alakok és atmoszféra megformálására teremtenek lehetőséget, így nem csoda, hogy a regényből 1978-ban több részes filmváltozat is készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.
A regény díszkiadásának megjelentetésével az író kilencvenedik születésnapját ünnepli meg a Móra Kiadó.

Szabó Magda, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője Debrecenben született 1917-ben, ott töltötte gyermek- és ifjúkorát. A város és lakói döntő hatást gyakoroltak rá, több művében írja meg debreceni élményeit (Ókút, Für Elise, Régimódi történet, Abigél). 1935-ben érettségizett, majd magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett szülővárosa egyetemén. Néhány évnyi tanítás után Budapestre került. Költői munkásságát 1949-ben Baumgarten-díjjal ismerték el, amelyet azonban politikai okokból visszavettek tőle. A mellőzés évei alatt ismét tanított, majd 1958-tól kezdték újból megjelentetni műveit. Több regényét (Az őz, Katalin utca, Freskó, Pilátus, Az ajtó) idegen nyelvekre is lefordították, s ezek külföldön is elismerést arattak. A gyermekirodalomban ugyancsak maradandót alkotott, az Abigél, a Születésnap, a Mondják meg Zsófikának vagy a Tündér Lala a legolvasottabb ifjúsági regények közé tartozik. Vissza