Fülszöveg
f ff . / / ' r'l'i r, I' /' /í , \ i
>r I I ' ^ ¦ J
VÍ'.'-V/m'V ¦
. rj
I ' í M ^^
y' ' i /jf j
' ; / // ;/ /- .r/
' ' ' f i't ; f -Ifl 'lii d
l: 'I i Jry, V
( , '' !¦' / I . I ¦ í.: I.
'ír'. ' '
/ - / / ¦ s > l < í * » í (
i'r'lJr'l'y'"
Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: ,,Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke - mindketten így hívtuk anyámat -mióta élsZ; mindig begyógyította minden reálisirreális sebedet Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre."
Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy...
Tovább
Fülszöveg
f ff . / / ' r'l'i r, I' /' /í , \ i
>r I I ' ^ ¦ J
VÍ'.'-V/m'V ¦
. rj
I ' í M ^^
y' ' i /jf j
' ; / // ;/ /- .r/
' ' ' f i't ; f -Ifl 'lii d
l: 'I i Jry, V
( , '' !¦' / I . I ¦ í.: I.
'ír'. ' '
/ - / / ¦ s > l < í * » í (
i'r'lJr'l'y'"
Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: ,,Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke - mindketten így hívtuk anyámat -mióta élsZ; mindig begyógyította minden reálisirreális sebedet Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre."
Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kénysze-rített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt/'
Vissza