Nyugtalan élet I.

Fülszöveg

Az 1953-tól haláláig terjedő időszak Szabó Pál számára sikeres, alkotásokban és eredményekben gazdag másfél évtized volt. Sorra jelentek meg regényei. és mindegyikben a gyorsan változó falusi élet fejlődési folyamatát vizsgálja a maga sajátosan lírai epikus módszerével, mintegy levonva minden tanulságát annak az elmélyült önvizsgálatnak, mellyel önéletírását megalkotta. Még történelmi regényében az Ahogy lehet című remeklésében is ezeket a tanulságokat hasznosítja.
Önéletírásának második kiadását három könyvben jelentettjük meg. Az első a Gyermekkor-t és a Legények vagyunk első részét tartalmazza.
"Hatvanéves korában minden író számára szinte kötelező a saját életének megírása - vallja Szabó Pál. - Annyit, de annyit törődött mások életével, sorsával, szomorúságával, sírásával, nevetésével, éppen itt van az ideje, hogy önmagával is törődjön egy kötetnyit. Ideje, hogy megnézze saját magát, honnan jött, mit akart elvégezni, mit végzett el, mit hagyott abba, miben nem érkezett el még csak a kezdethez sem. Ki kell hogy jelölje önmaga helyét a nap alatt, meg kell ismernie önmagát. Ideje megnézni a mélységet, ahonnan felfakadtak a betűk, mint soha nem szűnő forrása valós vagy vélt szépségeknek és igazságoknak."
Azzal a szándékkal látott neki tehát önéletírásának megalkotásához, hogy végigtekintsen családjának, falujának, a tájnak múltján és jelenén, hogy megkeresse azokat a mozzanatokat, okokat, melyek életének pályáját meghatározták, hogy választ kapjon arra a kérdésre: miért lehetett belőle író, miért kellett íróvá lennie? Erre a kérdésre keresi a választ, közben telitalálatszerű összegzését adja mindannak, amit a paraszti életben meglátott kalandos és viharos pályája és vizsgálódásai folyamán.
Életének utolsó hónapjaiban saját maga készítette elő új kiadásra önéletírását: nagy gonddal és keddvel csiszolgatta, javítgatta az első kiadást. Az olvasó ezt a javított-módosított szöveget kapja most kézhez, a háromkötetes új kiadás első könyvét. Vissza