Előszó
Részlet a könyvből:
SZÖVEGÉRTÉS ÉS FOGALOMHASZNÁLAT
A taneszköz azzal a céllal és segítő szándékkal készült, hogy a szövegértési képességek fejlesztése és mérése ne kampányszerűen - az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
SZÖVEGÉRTÉS ÉS FOGALOMHASZNÁLAT
A taneszköz azzal a céllal és segítő szándékkal készült, hogy a szövegértési képességek fejlesztése és mérése ne kampányszerűen - az érettségire való közvetlen felkészülés jegyében vagy egy-egy reprezentatív mérés előtt - történjen, hanem a magyar nyelv és irodalom oktatásának szerves és állandó része legyen. Tudatosítja tehát, hogy a szövegértési és fogalomhasználati kompetenciák fejlesztése és mérése:
- folyamatos feladat a 9-12. évfolyamon is, és
- a tantárgy tematikájához, ismeretanyagához kapcsolódik.
A szövegértés tantárgyközi kompetencia - minden tantárgy tanításában kiemelten fejlesztendő képesség! A magyartanításnak nem feladata a más szaktárgyakhoz kapcsolódó, ismeretterjesztő vagy gyakorlati szövegművek értésének vizsgálata, de a saját tantárgyi kereteihez kötődő fejlesztéssel is segíti a tantárgy független kompetenciafejlesztést! Az Irodalom 10. Szövegértés és fogalomhasználat a 10. évfolyam irodalmi ismeretanyagához kapcsolódó, képességszintjének megfelelő feladatsorokat tartalmaz. A feladatsorok szemléletükben és felépítésükben a magyar nyelv és irodalom érettségi feladattípusainak mintájára készültek, és ehhez igazodnak a 40 pontos értékelési lehetőségek is. A szövegértési feladatsorok és a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatok között nem az elsajátított ismeretek mennyiségében és alkalmazásában van különbség, hanem abban, hogy másfajta szövegértési képességeket, technikákat, ismereteket kíván a kétféle feladattípus. Mivel a szövegértési és a fogalomhasználati kompetencia fejlesztésére egyaránt szükség van, ezért ajánlott mindkettő gyakorlása és gyakoroltatása. A 10. évfolyam ismeretanyagához kötődő kötet - 10 szövegértési feladatsort közöl, az évfolyam irodalmi ismeretanyagának stílustörténetéhez, illetve főként szerzőihez kötötten, tematikusan vagy műfaji szempontokból kapcsolódva: reneszánsz és barokk, Voltaire és Rousseau, Bessenyei György röpiratai, Kazinczy Ferenc értekezése, Berzsenyi Dániel értekezése, Szerb Antal Byronról szóló fejezete, Kölcsey Ferenc Parainesisénék részlete, Illyés Gyula Petőfi Sándor című monográfiájának részlete, Jókai szigetmítoszai, Eötvös József nyilvános levele A hazai sportról. Célkitűzés a magyar esszéirodalom jelentős szemelvényeivel való, szövegszintű ismerkedés is. - 5 nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort közöl, a kiemelt - portré; szerző és mű; illetve életmű szinten megismerendő - magyar szerzőkre irányultan: Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor; illetve a színház- és drámatörténetből Katona József Bánk bánjára. A szövegbázis a szerző műve vagy egy róla, művéről szóló értekezés. Az öt nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor felöleli a 10. évfolyam legnagyobb témaköreit, kiemelkedő alkotóit, valamint a színház- és drámatörténet reprezentatív alkotását.
Vissza