A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A mai magyar nyelv II.

Cikk- és tanulmánygyűjtemény/Egységes jegyzet/Kézirat - Bölcsésztudományi karok

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Hány szó van a nyelvünkben?
(A jegyzetek egy részének elhagyásával)
Sokszor felvetődött már az a kérdés, vájjon hány szó van nyelvünkben. Gazdagabb vagy szegényebb-e nyelvünk... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Hány szó van a nyelvünkben?
(A jegyzetek egy részének elhagyásával)
Sokszor felvetődött már az a kérdés, vájjon hány szó van nyelvünkben. Gazdagabb vagy szegényebb-e nyelvünk más népek nyelvénél? Egyik régi nyelvészünk, Kalmár György csaknem 200 évvel ezelőtt egy milliónál többre becsülte a magyar szavak számát. Másik régi nyelvészünk, Gyarmathy Sámuel pedig azt írta Okoskodva tanító Magyar Nyelvmesterében, hogy egy magyar szóból 3076-ot is lehet csinálni. Ezeket a számokat már több mint száz évvel ezelőtt túlzóknak tartotta az első magyar tudományos igényű, történeti szempontú szótár készítője, Kresznerics Ferenc. Kalmár véleményét valóban nem tekinthetjük egyébnek, mint a magyar szókincs rendkívüli gazdagsága megsejtésének, amely nincs számadatokkal megalapozva. Gyarmathy véleménye pedig a szavaknak csak igen kis hányadára vonatkoztatható, arra is csak a ragos alakoknak külön szóként való számításával s még így sem korlátozások nélkül.
Eddig legterjedelmesebb szótárunk, amelynek kéziratát Czuczor Gergely és Fogarasi János 1845-től 1861-ig állította össze, s amely 1862- ről 1874-ig hat kötetben jelent meg, a szerkesztők szerint 110 784 szócikket tartalmaz. Ez a szótár azonban nem tekinthető az akkori, ill. addigi magyar szókincs teljes gyűjteményének. A tudományos műszavaknak csak egy részét tartalmazza, mert ezeket külön szótárakba valónak tartották; a tájszavaknak akkor még csak nagyon kis részét ismerték; a régi magyar irodalom elavult szavainak megközelítő gyűjteménye sem állt rendelkezésükre; az "idegen" szavakat pedig általában kerülték, csak a "meghonosodott" szavakat vették figyelembe, tehát azokat, amelyeket a magyarul beszélők többsége már "magyar" szónak tekintett. Másrészt tartalmazza ez a szótár a betűket, az önállóan nem használt, csak más szavakból kikövetkeztethető gyököket, a képzőket, nyelvtani jeleket és ragokat, valamint a magyarban használatos keresztneveket és a magyar helyneveket. A valóban élő, "önálló" szavak számát- a keresztnevek és helynevek nélkül - ebben a szótárban kb. 100 000-re tehetjük. Vissza

Tartalom

Szókészlettan
Kelemen József: Hány szó van nyelvünkben?7
Imre Samu: Megfigyelések a magyar nyelvjárások változásáról16
Kovalovszky Miklós: Az ifjúság nyelvéről31
Hunyadi László: az Értelmező Szótár "új" stílusminősítésű szavairól44
Fábián Pál: Az idegen szavak kérdése53
Juhász József: A frazeológiai egységek néhány kérdése68
J. D. Apreszjan - A. K. Zsolkovszkij - I. A. Melcsuk: A szókapcsolatok sokoldalú vizsgálatáról73
Szathmári István: Gondolatok a magyar frazeológiai kutatásokról85
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? (Részletek)96
Jelentéstan
Martinkó András: Hozzászólás109
Károly Sándor: A jelentés fogalma. A jelentésfogalom indokolása117
Papp Ferenc: Az Értelmező Szótár legtöbb jelentésű szavairól157
Bárczi Géza: A szótári homonimia kérdéséhez162
O. Nagy Gábor: A lexémák funkciója és a rokonértelműség173
Balassa László: A hajnalodik ige rokon szavai és a hajnal irodalmi ábrázolása186
Balázs János: A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében207
Stilisztika
Szathmári István: A nyelvi elemek stílusértékéről221
J. Nagy Mária: A kifejezés fogalmisága és az eszköztelenség230
Szathmári István: A hangszimbolikáról232
P. Dombi Erzsébet: A szinesztézia fogalmáról241
J. Soltész Katalin: Névdivat és irodalmi névadás258
Szabó Zoltán: A szóképzés stilisztikai minősítéséről268
Hankiss elemér: József Attila komplex képei286
Tompa József: Az ál-kuruc balladák iránti kegyeletes bizalom okai. A hamisított balladák archaizmusainak főbb típusai306
Zolnai Béla: A látható nyelv310
Nagy Ferenc: Kvantitatív stilisztika335
Martinkó András: A rozsdatemető ürügyén344
Török Gábor: A líra: logika (Részlet)352
Király István: A verselemzés kérdéseiről357
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A mai magyar nyelv II. A mai magyar nyelv II. A mai magyar nyelv II. A mai magyar nyelv II.

A borító enyhén elszíneződött, a kötés megtört.

Állapot:
1.940 Ft
970 ,-Ft 50
8 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A mai magyar nyelv II.
Állapot:
1.940 ,-Ft
16 pont kapható
Kosárba
konyv