Fejlődés-Versenyképesség-Globalizáció II.

Szerző

'Szentes Tamás: Fejlődés-Versenyképesség-Globalizáció II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	292 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-8316-x
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Napjainkban világszerte divatossá vált a globalizáció és azzal kapcsolatban is a „nemzeti versenyképesség" fogalma és mérése. Ugyanakkor az európai integrációs folyamat a nemzeti fejlődés és versenyképesség alakulásának új dimenzióit és szintjeit teremtette meg, egyszersmind választ ígérve a globalizáció okozta kihívásokra.
Tudományos iskolánk e jelenségek, illetve folyamatok elméleti és módszertani elemzésére, összefüggéseik kutatására és empirikus (főként a magyar gazdaságra vonatkozó és többnyire összehasonlító esettanulmányok formáját öltő) vizsgálatára vállalkozott. Ez már önmagában véve is olyan komplex, multidimenzionális elemzést és interdiszciplináris szemléletmódot kívánt meg, amely lehetővé tette számos, a vonatkozó szakirodalomban és különösen a politikai közéletben tapasztalható leegyszerűsítés, félreértés vagy félremagyarázás felfedését. Az elméleti és módszertani vizsgálatok eredményeit és gyakorlati következtetéseit az első kötet, a hazai vonatkozású... Tovább

Tartalom

HARMADIK RÉSZ
ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban:
Empirikus tapasztalatok, 1970-2002 13
(1) Üzleti ciklusok és csökkenő makro-volatilitás a fejlett ipari államokban 15
(1. 1) Egy történelmi perspektíva 15
(1.2) Összegző megállapítások a fejlett ipari államok
makro-volatilitásáról 23

(2) A pénzügyi globalizáció (nyitás) hatásai a fejlődő országokban -
Hasznok és költségek 23
(2.1) Potenciális hasznok 25
(2.1.1) A fogyasztási szint ingadozásait mérséklő hatás 25
(2.1.2) A külföldi tőke beruházásainak növekedést
élénkítő szerepe 25
(2.1.3) A külföldi tőke beáramlásának makrogazdasági stabilitást
javító szerepe 28
(2.1.4) A belföldi bankszektor hatékonyságának növekedése 28
(2.2) Potenciális költségek 29
(2.2.1) A tőkeáramlás koncentrációja és a globális forrásokhoz
való hozzáférés hiánya 30
(2.2.2) A beáramló külföldi tőke kedvezőtlen belföldi allokációja 30
(2.2.3) Makro-ökonómiai stabilitásvesztés 31
(2.2.4) Cikluskövető rövid távú tőkeáramlás 31
(2.2.5) „Csordaszellem" és a pénzügyi válságok átterjedése 32
(2.3) Empirikus tények és néhány következtetés 34

(II) Az Európai Unió versenyképessége a világgazdaságban 39
(1) Az Európai Gazdasági Térség és a versenyképesség néhány vonatkozása 39
(1.1) Az Unió gazdasági és szociális kohéziójának helyzete 42
(1.2) A 2004-ben uniós taggá vált országok által okozott kihívások 46
(1.3) Szociális kohézió 52
(1.4) Területi kohézió 53
(1.5) Az Európai Unió növekedését, foglalkoztatottságát
és versenyképességét meghatározó tényezők 54
(1.6) A nemzetközi és a regionális konvergencia közötti „trade-off"
empirikus igazolódása Spanyolország esetében 59
(1.7) A „kohéziós országok" közötti konvergencia empirikus
elemzésének tanulságai 60
(1.8) A nemzeti és a regionális szintű konvergencia eltérései 61
(1.9) Hasonló tendenciák hazánkban 64
(1.10) A „trade-off" folyamat befolyásolásának
gazdaságpolitikai eszközei 66
(1.11) Az államigazgatási intézményrendszerrel szembeni kihívások 71
(1.12) Az állami és a magánszektor közötti partneri kapcsolat (PPP) 72
(1.13) Szabályozás, tervezés és piaci egyensúly 73
(1.14) A kis- és közepes vállalatok (KKV-k) támogatásának kérdése 74
(1.15) A nemzetközi együttműködés új lehetőségei hazánk számára 75
(1.16) Az innovációs előny szerepe 77
(1.17) Az oktatás szerepe 77
(1.18) Az uniós tagság hatása a versenyképesség néhány nem gazdasági
tényezőjére 79

(2) Az Európai Unió versenyképességi mutatóinak elemzése 80
(2.1) Versenyképességi előnyök az Európai Unióban 81
(2.2) Versenyképességi hátrányok 84
(2.3) A közösség versenyképességi pozíciói (I) 86
(2.4) Módszertani következtetések 87
(2.5) A közösség versenyképességi pozíciói (II) 87
(2.6) Gazdaságpolitikai következtetések 88
(2.7) Az uniós versenyképesség néhány kiemelt területen 90
(2.7.1) Humán töke és a termelékenység javulása
az Európai Unióban 91
(2.7.2) A termelékenység növekedése a szolgáltatási szektorban 93
(2.7.3) A vállalati politika és a versenypolitika szinergiája 96
(2.7.4) Fenntartható ipari fejlődés 97
(2.8) A keleti kibővítés hatásai az Európai Unió feldolgozóiparának
versenyképességére 99

(3) Az EU-csatlakozás kereskedelmi pozíciókra gyakorolt hatásai -
a felzárkózó tagállamok tapasztalatai 102
(3.1) Általános gazdasági eredmények a vizsgált országokban 102
(3.2) Az EU-csatlakozás kereskedelmi hatásai néhány tagországban 108
(3.3) Az ágazaton belüli kereskedelem jelentősége 116
(3.4) Vámhatások és a vámunió megvalósítása országonként 117
(3.5) A versenytársakhoz viszonyított versenyképesség 119
(3.6) Következtetések 121

(4) Munkaerő-vándorlás és versenyképesség az EU-ban 122
(4.1) A munkaerő-migráció jellemzői és tényezői 122
(4.2) A bevándorlási politika lehetőségei 125
(4.3) A kelet-közép-európai munkaerő-áramlás 127
(4.3.1) Illegális munkaerő-vándorlás 129
(4.3.2) Az európai munkaerő-vándorlás tipológiája 130
(4.3.3) Az európai migráció legfőbb felvevőpiaca: Németország 131
(4.3.4) Kelet-európai migráció a 2004-es EU-bővítés után 133
(4.4) „Agyelszívás" és kutatói mobilitás 135

(5) A szociális védelem, a decentralizáció és a versenyképesség összefüggései
a kelet-közép-európai rendszerátalakulás tapasztalatainak tükrében 140
(5.1) Szociális védelem és versenyképesség 140
(5.2) Az önkormányzatok szerepe a szociális ellátás
és a versenyképesség javítása terén 148

(III) Hazánk versenyképessége 153
(1) Magyarország és néhány más, volt „szocialista" ország világpiaci
versenyképessége az RCA-indexek alapján 153
(1.1) A számításokból levont következtetések, Magyarországra
összpontosítva 155
(1.2) Az RCA-indexek alakulásának néhány vonatkozása 157
(1.3) Összegzés 160

(2) A transznacionális társaságok tevékenységének hatása a „nemzeti"
versenyképességre Mexikóban és Magyarországon 165
(2.1) Bevezető 165
(2.2) Magyarország és Mexikó közvetlen külföldi
beruházásáramlásának statisztikai elemzése és összehasonlítása
a versenyképesség szempontjából 167
(2.2.1) Miért éppen Mexikó? 167
(2.2.2) A külföldi közvetlen beruházásáramlás összehasonlítása
a két országban 169
(2.2.3) A külföldi tőkeállományi adatok elemzése 172
(2.2.4) A külföldi közvetlen tőkeberuházás származási országok
szerint 174
(2.2.5) A külföldi befektetések ágazati szerkezete 175
(2.3) Összegzés 181

(3) Fejlesztéspolitika és fejlesztési tervek Magyarországon 186
(3.1) A fejlesztéspolitika fogalma, célterületei és eszközrendszere 186
(3.2) A magyar fejlesztéspolitika alakulásának főbb állomásai 188
(3.3) Átfogó fejlesztési tervek Magyarországon 190
(3.3.1) A Széchenyi Terv 190
(3.3.2) Az első Nemzeti Fejlesztési Terv 191
(3.4) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó tervek
és javaslatok 198
(3.4.1) A második Nemzeti Fejlesztési Terv vázlata 198
(3.4.2) Az intézményi-szervezeti megújulás szükségessége 200
(3.4.3) Fejlesztéspolitikai javaslatok 202
(4) A magyar gazdaság versenyképességének értékelése 210
(4.1) A versenyképesség értelmezése az IMD és a WEF kiadványai
alapján 211
(4.2) A lisszaboni célkitűzések és a magyar versenyképesség 215
(4.3) Termelékenység 216
(4.4) Árfolyam alapú versenyképesség 218
(4.5) Innováció és technikai fejlődés 221
(4.6) Egyes ágazatok versenyképessége 223
(4.7) Külkereskedelmi versenyképesség 224
(4.8) A magyar vállalatok versenyképessége 228
(4.9) Összegzés 231

NEGYEDIK RÉSZ
NÉHÁNY ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS
ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA SZÁMÁRA
MEGFOGALMAZHATÓ TANULSÁG

(1) Globalizáció, regionalizálódás és nemzeti fejlődés 235
(2) „Nemzeti" és regionális versenyképesség 238
(3) A fejlődésbeli konvergencia és divergencia tendenciái az EU-ban 239
(4) A „nemzeti" versenyképesség mérhetősége és mutatószámai 241
(4.1) A Világgazdasági Forum által használt mutatószámok 242
(4.2) Egy alternatív mutatószámrendszerre vonatkozó javaslat 244
(4.3) A versenyképesség mérése a kutatás és fejlesztés (K+F) terén 245
(5) A fejlődés fenntarthatósága és a versenyképesség 248
(6) A kormányzat, az intézmények és a civil társadalom szerepe a fejlődésben
és a versenyképesség alakításában 250
(6.1) Az állam és a piac funkciói 250
(6.2) Az állam és a társadalom által megteremthető kompetitív előnyök 253
(6.3) A transznacionális társaságokkal való együttműködés 255
(6.4) A pénzügyi liberalizáció hatásai 257
(6.5) Kereskedelempolitika és versenyképesség 259
(6.6) Fiskális (költségvetési) politika és versenyképesség 259
(6.7) Monetáris politika és versenyképesség 261
(6.8) Szociálpolitika és versenyképesség 264
(6.9) A civil társadalom szerepe a fejlődés és globalizálódás
folyamatában 265

(7) Az „Európai Gazdasági Térség" és az EU versenyképessége 267
(7.1) Regionális fejlődés az „Európai Gazdasági Térségben" 267
(7.2) Az Európai Unió világgazdasági versenyképessége 269
(7.3) Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a kereskedelmi
pozíciókra 271
(7.4) Munkaerő-áramlás az Európai Unióban 272
(7.5) Szociális védelem az EU-ban és hazánkban 273

(8) A volt „szocialista" országok világpiaci (külkereskedelmi)
versenyképességének alakulása 275

(9) A magyar fejlesztéspolitika alakulása 276
(9.1) A Széchenyi Terv és az első Nemzeti Fejlesztési Terv 277
(9.2) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó javaslatok 278

(10) A magyar nemzetgazdaság versenyképessége 283

Hivatkozások 285