797.946

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A magyar irodalom története 4.

1849-től 1905-ig

Fülszöveg

A Magyar Irodalom Történetének hat kötete az első olyan nagyszabású magyar irodalomtörténeti összefoglalás, amely a marxista irodalomkutatás eredményeit felhasználva, a kezdetektől napjainkig minden részletre kiterjedő képet nyújt irodalmunk történetéről. A magyar irodalom korszakait a társadalmi összefüggések figyelembevételével, időrendben és mindig az irodalom belső fejlődésének, irányzatainak, jelentős áramlatainak középpontba állításával mutatja be, de nem feledkezik meg a különböző művészetek és az irodalom kölcsönhatásainak ismertetéséről sem.
A Magyar Irodalom Története az összefüggések feltárása mellett a fontosabb írókat és műveket is jelentőségüknek megfelelő részletességgel mutatja be. Komoly érdeme, hogy igen részletesen foglalkozik korunk irodalmával: századunk számos figyelemre méltó alkotója itt kapja meg először az őt megillető helyet és rangot.
A Magyar Irodalom Történetének egyes fejezeteihez és legfontosabb szövegkiadások és a szakirodalom válogatott... Tovább

Tartalom

A kötet tárgya és beosztása5
A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM KIBONTAKOZÁSA
A korszak általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok Világos után (S. S.)11
Az abszolutizmus korának főbb jellemvonásai11
A korszak felosztása12
Társadalmi és politikai viszonyok a Bach-korszakban13
Az arisztokrácia magatartása a Bach-korszakban14
a középbirtokos nemesség és Deák magatartása15
Pártpolitikai mozgalmak az évtized fordulóján16
A kiegyezés előkészítése a provizórium idején21
A kiegyezés23
Az irodalmi élet Világos után (S. S.)26
Az írók tábora26
Folyóiratok, füzetes kiadványok és lapalapító kísérletek27
Írói csoportok és irányzatok33
Könyv- és folyóiratkiadók36
Intézmények36
Irányzatok az eruópai irodalomban (S. I.)37
A magyar zene főbb irányai 1849 után (Sz. B.)41
Az európai és a magyar képzőművészet fejlődése 1849 után (N. L.)45
A népiesség elméletének kialakulása és öröksége (S. I.)47
Erdélyi és a "művészeti formák"47
Az "emberiség-költészet" eszménye48
A népköltészet jeletősége49
A népköltészet demokratizmusa51
A népiesség szerepe Petőfinél és Aranynál (S. I.)53
Petőfi költészetének népies-nemzeti szakasza53
Petőfi túlhaladása a népiességen54
Arany felfogása a népiességről és a nemzeti költészetről56
A népies-nemzeti és a liberális-nemesi irodalom. A realizmussal elegy romantika (S. I.)59
A népies-nemzeti eszmény Világos után60
Népiesség és romantika61
A romantikus irányzatosság62
Az állambölcseleti és történeti fogantatású irodalom64
Műfaji kérdések Világos után (S. I.)66
A népies-nemzeti líra66
A népies-nemzeti epika68
Romantika és realizmus a regényben72
Eszmék a világos utáni irodalomban (S. I. - V. Gy. M.)79
A természettudományos szemlélet térhódítása (V. Gy. M.)80
Az "ideál" és "reál", az eszményítés (S. I.)85
A történetírás új irányzata (S. I.)90
A népies-nemzeti irányzat
Az irányzat jellege (S. I.)95
Arany János (S. I.)96
Az elveszett alkotmány99
Első alkotói virágkora100
Toldi102
Barátsága Petőfivel109
Toldi estéje111
A forradalom idején és Nagykőrösön117
Útkeresése az epikában121
A nagykőrösi korszak lírája126
A nagykőrösi balladák129
A pesti évek133
Buda halála134
Az utolsó korszak137
Az Őszikék138
Toldi szerelme141
Az Arany-életmű147
Tompa Mihály (K. K.)152
Egyéniség, életviszonyai152
Költői fejlődése 1849-ig155
Az önkényuralom korában159
Epikus költészete165
A népies-nemzeti irányzat kisebb költői (K. K.)168
Lévay József169
Szász Károly171
Thaly Kálmán173
Az ötvenes évek epigonköltészete (S. S.)175
A tájköltészet képviselői175
A valódi petőfieskedők177
Arany, Erdélyi és Gyulai harca az epigon-költőkkel180
A népies próza (N. M.)183
Vas Gereben184
Abonyi Lajos187
A népszínmű útkeresése (O. B.)189
Az örökség189
Az útkeresők192
Szigeti József népies bohózatai194
Gyulai Pál (S. S.)197
Ifjúsága197
Kritikusi bemutatkozása199
Petőfi-értékelése201
Véleménye a regényíró Keményről202
Szépirodalmi szemléje204
Tragikumfelfogása206
Polemikus levelei. Vitája Erdélyivel209
Pályafordulata. Szépírói tevékenysége csúcsán209
Harca az ellenzékkel ítélete Jókairól211
Tudományos munkássága213
Költészete216
A konzervatív irodalompolitikus219
Salamon Ferenc (S. S.)228
Élete223
Irodalomszemlélete224
Petőfi-értékelése226
Nézetei a drámáról227
Greguss Ágost (S. S.)228
Élete229
Nézetei a Világos utáni irodalomról233
Felfogása a népiességről s Arany művészetéről236
A népies-nemzeti irányzat mérlege (S. I.)238
A liberális-nemesi irányzat
Az irányzat jellege (S. I.)241
Kemény Zsigmond (S. I.)243
A forradalom előtt243
A Korteskedés és ellenszerei és a Gyulai Pál247
A forradalom után251
Röpiratok és esszék254
Világos utáni regényei257
A nemzeti-polgárosulás utolsó ideológusa268
Csengery Antal (S. S.)270
Élete271
A publicista273
Az esszéista és irodalompolitikus274
A népies-nemzeti és a liberális-nemesi irányzat kiegyenlítődése (S. I.)278
A romantika irányzata
Romantika és realizmus (S. I.)281
Jókai Mór (N. M.)284
Írói kibontakozása az önkényuralom idején288
A nemzeti romantika útján289
Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán291
Az irányregény határán293
A nemzeti ábránd és csalódások könyvei295
Virágzás és új törekvések297
A hősi múlt ébresztése298
A nemzeti kapitalizmus és az utópia jegyében302
Kései romantika és hanyatlás305
A Rab Ráby308
Kuruckori és kalandorregények309
A kis királyok310
Új témák keresése311
Regényírói módszere314
A romantikus regény (N. M.)321
Beöthy László322
Degré Alajos323
Pálffy Albert325
P. Szathmáry Károly326
Béreczy Károly327
A Világos utáni eszmék és Madách Imre
A Világos utáni korszak szemléletének sommázata Madách Imrénél (S. I.)330
Madách Imre (S. I.)331
Esztétika nézetei334
Lírája336
Drámai kísérletek340
Az ember tragédiája343
A Tragédia három szférája346
A történelmi és a természeti végzet a Tragédiában352
Nemzet és emberiség kapcsolata a Tragédiában355
A Mózes-dráma357
A nemzeti-polgárosult irodalom kibontakozásának mérlege
A Világos utáni irányzatok (S. S.)362
A romantika irányzata364
A liberális-nemesi irányzat365
A népies-nemzeti irányzat365
Új fejlődés csírái a Világos utáni irodalomban (S. I.)366
A népies-nemzeti irodalom útja és a városi polgárság (N. G. B.)369
A haladó és magyarosodó városi polgárság szerepe 1849 előtt370
A városi polgárság és a nemzeti közhangulat Világos után371
A népies-nemzeti irány polgárosodási igénye373
Az 1860-1861-es korszakhatár374
Az értelmiségi polgárság hasonulása a nemesi közszellemhez376
A nemzeti-polgárosult irodalom differenciálódásának kezdetei (K. K.)378
Az osztódás jellege381
A Deák-pártiak főbb elvei383
Vajda és az ellenzék programja. Zilahy Károly387
Az elkülönülés nyomai390
Ellenzéki árnyalású tragikum-típusok395
A Kritikai Lapok395
A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA: A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVTIZED
Az évtized általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok (S. S.)401
Az osztályerők csoportosulása, pártpolitikai mozgalmak401
A gazdasági élet főbb vonásai403
A dualizmus rendszerének megszilárdulása405
Eszmék és irodalmi irányzatok (N. G. B.)406
Az irodalmi élet fő vonásai411
A regény irányzatai414
A líra irányzatai418
A dráma irányzatai424
A kritika irányzatai428
Hírlapok, folyóiratok, irodalmi társaságok a kiegyezés után (N. G. B.)437
Az évtized írói
Arany László (N. G. B.)452
Élete452
Népmesegyűjteménye453
Első tanulmányai455
Első csalódásai - első köteményei456
A délibábok hőse458
A verses regény műfaja460
A délibábok hősének nyelve és stílusa461
A hunok harca463
A kritikus464
A tanulmányíró465
Értekező stílusa467
Tolnai Lajos (G. G. - N. M.)470
Költészete471
Szépprózájának általános jellemzése473
Szépprózájának kibontakozása474
A pálya végén480
Összegzés481
Toldy István (N. G. B.)483
Ifjúsága s a pályakezdés évei483
Történelemszemlélete, politikai álláspontja484
Vígjátékai486
Az Anatole487
Utolsó drámái490
Vértesi Arnold (D. A.)493
Írói pályútja493
A dzsentri-téma megjelenése494
A tárcanovellista495
Asbóth János (N. G. B.)497
Élete497
Politikai koncepciója499
Regénye: az Álmok álmodója500
Kritikai felfogása501
Dömötör János (K. A.)504
Ábrányi Emil (K. A.)506
Darmay Viktor (K. A.)508
Rákosi Jenő (N. M.)510
Élete510
Színművei511
Kísérletek a polgári dráma megteremtésére (O. B.)513
Színházi viszonyok a kiegyezés után514
A népszínmű továbbélése517
Tóth Ede és népszínművei519
Csepreghy Ferenc és népszínművei520
Az újromantikus dráma és Rákosi Jenő521
Az újromantikus dráma és Dóczi Lajos523
A polgári dráma és Szigligeti Ede523
A polgári színjáték más képviselői526
Szana Tamás (N. G. B.)529
A Kiegyezés utáni évtized mérlege (S. I.)531
A NEMZETI POLGÁROSULT IRODALOM DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA: AZ UTOLSÓ SZÁZADNEGYED
A századnegyed általános jellemzése
Társadalmi és politikai viszonyok (S. S.)535
A parlamenti pártok535
A munkásmozgalom helyzete536
A gazdasági élet főbb vonásai537
A kormánypolitika a századfordulóig538
A szociáldemokrata s az agrárszocialista mozgalom541
A dualista rendszer belpolitikai válsága543
Eszmék és irodalmi irányzatok (D. A.)545
Liberalizmus - nacionalizmus - demokrácia545
Filozófiai és tudományos irányzatok549
Irodalmi-művészeti háttér: realizmus - naturalizmus - szecesszió553
A műfordítás-irodalom (H. K.)558
Hírlapok, folyóiratok és irodalmi társaságok az utolsó századnegyedben (N. G. B.)565
Az európai és a magyar képzőművészet fejlődése (N. L.)590
A líra megújulása
Az új társadalmi tudat jelentkezése a lírában (K. A.)593
Vajda János (K. A.)597
Ifjúsága597
Válsága Világos után598
A Gina-versek600
Novellái, kísérletei a drámai költészet terén603
Röpiratai605
Verses regényei607
Filozófiai lírája609
Politikai költészetének újravirágzása613
Újra feltámadó szerelmi költészete615
Költői eszközei619
Reviczky Gyula (K. A.)625
Élete625
Az "általános emberi" jegyében627
Az Apai örökség s az elbeszélések628
A lírikus629
Költői nyelve636
Komjáthy Jenő (K. A.)639
Élete639
Lázadása641
Miszticizmusa642
A szimbolizmus előfutára644
A preszimbolisták (K. A.)647
Endrődi Sándor648
Szalay Fruzina650
Rudnyánszky Gyula650
Telekes Béla653
A közélet költői (K. A.)654
Szabó Endre655
Inczédi László656
Zempléni Árpád657
A nagyváros költői (K. A.)659
Ignotus660
Heltai Jenő661
Szentessy Gyula663
Makai Emil663
A szocialista költészet első képviselői (K. A.)666
Palágyi Lajos667
Csizmadia Sándor668
Farkas Antal670
Kiss József (K. A.)674
Az új költői hangnem kialakítója674
A Hét675
A pálya delelőjén675
Költészetének elemei678
A "népnemzeti" iskola elhalása a lírában
A "népnemzeti" iskola utolsó képviselői (K. A.)681
Pósa Lajos681
Szabolcska Mihály682
Kozma Andor684
Bárd Miklós685
Vargha Gyula686
További kísérletek a polgári dráma megteremtésére
Csiky Gergely (O. B.)690
Élete690
Kapcsolata az újromantikával691
A francia tézis-drámák hatása dramaturgiájára692
A proletárok694
Tézis-drámái695
Dzsentri-ábrázolása696
Prózája697
Az elbeszélő próza korszerűsítése
A realizmus új igényének jelentkezése a regényben (S. I.)700
Mikszáth Kálmán (K. K.)702
Az első sikerig (1881)703
Írói fejlődése709
Idill és realizmus (1881-1890)715
Játék a témával; idill716
A Szent Péter esernyője720
A történelmi idill722
A realizmus felé; fejlődésének másik útja725
A Beszterce ostroma728
A kortársi közélet regényei730
A középső pályaszakasz mérlege734
Realista szándék és magvalósulás (1990-1910)735
A Különös házasság738
Helye szépprózánk fejlődésében759
Az elbeszélő művészet új eszközeinek megteremtése (S. I.)762
Bródy Sándor (D. A.)764
Pályakezdése764
Viták a Nyomor naturalizmusa körül765
Regényei: karrier és dezillúzió768
A Fehér Könyv és a Jövendő770
Az Erzsébet dajka772
A drámaíró774
Bródy és a Nyugat776
A Rembrand-ciklus778
A korszak repzezetatív műfaja: a novella (D. A.)780
A tárcanovella felvirágzása780
Műfaji változatok781
Társadalmi tényezők784
Petelei István (D. A.)787
Szatíra a kisvárosról788
Ballada, és novella789
Válságos évtizede791
Félrecsúszottak, mániások, őrültek világa792
Papp Dániel (D. A.)796
"A vergődő egyén"797
Az anarchista798
Tündérlak Magyarhonban801
Thury Zoltán (D. A.)804
A nyomorúság vándora804
A tárcanovella megteremtése805
A közéleti író808
Népdráma - novellában809
A színpadon812
Szatíra és humor813
Lovik Károly (D. A.)816
A gentleman álarcában816
Az idill keresése818
Közöny és nihilizmus819
A romantikus árnyéktánc822
Tárcanovellisták a Hét és a Nyugat között (D. A.)824
A Hét köre824
A Budapesti Napló szerepe826
A Népszava novellistái827
A lélektani regény (S. I.)829
Gozsdu Elek (D. A.)832
A Tantalus832
Fehértemplomi magányossága834
Gozsdu és a szecesszió836
Levelezése837
Iványi Ödön (D. A.)838
A vidéki radikalizmus centrumában838
A lassan érő novellista840
A szenvedélyek iskolája842
Romantika és realizmus845
Kettétört pálya847
Justh Zsigmond (D. A.)848
Káprázatok849
A Párizsi Napló és a Hazai Napló850
A Puszta víziója852
A szenttornyai parasztszínház853
A kiválás genezise854
Részvét és irónia855
Ambrus Zoltán (D. A.)857
Az irodalom írója857
A Midas király és más regényei858
Irodalmi harcai, az újságíró861
A kritikus karaktere862
Az intellektuális novella és a szatíra864
A Nyugat nesztora868
Utolsó évei870
Herczeg Ferenc (M. J.)871
Ifjúsága872
Társadalmi regényei874
A megrontó siker876
A Pogányok877
A történelmi témák879
A novellista881
Az első világháború után882
Az új népiesség kezdetei a prózában (D. A.)885
Tömörkény István (D. A.)887
Radikalizmusa888
A paraszti tragikuma889
A humor problémája892
Válság és útkresés894
Találkozása a munkássággal895
A Nemzeti Színházban898
A háborús idők899
Halála és öröksége900
Gárdonyi Géza (M. J.)901
Élete903
Pályakezdése904
Millenium utáni korszaka908
Az én falum909
Nagyregényei910
A "népnemzeti" iskola elhalása a prózában
A "népnemzeti" iskola utolsó képviselői (G. G.)915
Baksay Sándor915
Bársony István917
Cserzy Mihály918
Bendek Elek919
Tóth Béla919
Sebők Zsigmond920
Rákosi Viktor921
Eötvös Károly (G. G.)923
Élete923
Előadásmódja, anekdotizmusa924
A nagy per925
Kritika és irodalomtudomány az utolsó századnegyedben
A "népnemzeti" elv nacionalizmussá válása (S. S.)927
Beöthy Zsolt (N. G. B.)929
Élete 929
Regényei és novellái930
Az irodalomtörténész932
Nemzet- és fajelmélete934
Történelem- és irodalomszemléletének nacionalizmusa936
Felemás visszahatások a "népnemzeti" dogmával szemben (N. G. B.)940
Bodnár Zsigmond (N. G. B.)944
Élete945
Történelembölcselete946
Irodalomszemlélete948
Palágyi Menyhért (N. G. B.)950
Élete951
Kritikusi tevékenysége952
A realizmus új igényének jelentkezése (N. G. B.)955
Péterfy Jenő (N. G. B.)957
Ifjúkora957
Dramaturgiai felfogása960
Bölcseleti, világnézeti tájékodódása963
Kritikusi módszere965
Esszéi Eötvösről, Keményről és Jókairól966
Viszonya Taine-hez, a pozitivizmushoz s Rankéhoz972
Viszonya a Budapesti Szemléhez s kortársaihoz974
Magányossága975
A modernség igénye a Nyugat előtt (N. G. B.)980
Riedl Frigyes (N. G. B.)982
Élete983
Realizmus, eszménye985
Irodalomtörténeti módszere986
Politikai szemlélete987
Arany János-monográfiája988
Szintézis-kísérletei990
Egyetemi tevékenysége992
Ignotus (N. G. B.)996
Élete997
A konzervatív esztétika ellen999
Esztétikai elvei1000
A kritikai impresszionizmus ellentmondásai1001
A szecessziós modor 1004
Lázár Béla (N. G. B.)1006
Útban a modern polgári irodalomtudomány felé (S. I.)1008
Heinrich Gusztáv (N. G. B.)1010
Katona Lajos (N. G. B.)1013
Mérleg és kitekintés
Az utolsó századnegyed mérlege (S. I.)1019
Az századforduló mint vég és kezdet (D. A.)1023
Dezilluzionizmus1025
Menekülés1027
Tagadás1034
A szintézis1037
A rövidítések jegyzéke1041
Névmutató1043
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4.

A védőborító széle szakadozott. A lapélek elszíneződtek. Az előzéklapon tulajdonosi bejegyzés található. A kötés sérült.

Állapot:
1.640 Ft
1.140 ,-Ft 30
9 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4.

Könyvtári könyv volt. A védőborító kissé kopott, szakadozott.

Állapot: Közepes
1.640 Ft
1.310 ,-Ft 20
10 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4. A magyar irodalom története 4.

A védőborító enyhén szakadozott.

Állapot:
1.640 ,-Ft
13 pont kapható
Kosárba