| Bevezetés | 7 |
| Az egyszerűsítés és a differenciálás folyamata a büntetőjogban és a büntetőeljárási jogban | |
| Az egységesítés kialakulása a büntetőjogban és a büntetőeljárási jogban | 17 |
| Az egységesítés jelentősebb okai | 17 |
| A fejlődés első állomása: a dichotomikus rendszer | 23 |
| A fejlődés második állomása: egységes bűntett, egységes büntető eljárás | 30 |
| A differenciálás érvényesülése az anyagi büntetőjog szabályaiban | 37 |
| A büntetőjog tágabb értelemben vett differenciálása | 37 |
| A szabálysértések körének kiszélesítése | 38 |
| A bűntettek elbírálása fegyelmi hatáskörben | 44 |
| A bűntettek átadása társadalmi bírósághoz eldöntés végett | 51 |
| A büntetőjog szabályainak szűkebb értelemben vett differenciálása | 59 |
| Az elenyészően csekély jelentőségű bűntettek | 61 |
| A kisebb súlyú bűntettek | 66 |
| A büntetőjog tágabb értelemben vett differenciálásának egyes elvei és gyakorlati problémái | 79 |
| A tágabb értelemben vett differenciálás és az egyes felelősségi formák | 80 |
| A büntetőjogi és az államigazgatási felelősség | 81 |
| A büntetőjogi és a munkajogi, valamint társadalmi biróság által megállapítható felelősség | 86 |
| A differenciálás szabályozásának módszere | 91 |
| A bűntettek és a szbálysértések elhatárolása | 92 |
| A társadalmi biróság és a fegyelmi hatóság hatáskörének szabályai | 101 |
| A büntető ügyek szóródásának gyakorlati tapasztalatai | 106 |
| Differenciálás a büntető eljárásban | 117 |
| A büntetőeljárás megindításának, lefolytatásának mellőzése | 117 |
| Az eljárás lefolytatásának részleges mellőzése | 118 |
| A nyomozás elrendelésének mellőzése | 126 |
| Opportunitás és legalitás | 131 |
| A büntető eljárás belső egyszerűsitése | 138 |
| Az egyszerűsített nyomozás | 139 |
| A tárgyalás mellőzésével kiszabható pénzbüntetés | 152 |
| Bíróság elé állítás vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül | 161 |
| A büntető eljárás belső differenciálásának szabályai | 169 |
| A büntető eljárás egyszerűsítése | |
| A büntető eljárás egyszerűsítésének anyagi jogi feltételei | 179 |
| A differenciálás érvényesülése az egyes szocialista országok büntető rendelkezéseiben | 181 |
| Differenciálás a szovjet büntető szabályokban | 181 |
| Differenciálás a csehszlovák büntető szabályokban | 187 |
| Differenciálás az NDK büntető szabályaiban | 191 |
| Az elenyészően csekély bűntettek anyagi és eljárási jogi kérdései | 196 |
| A büntető eljáráson belüli differenciálás anyagi jogi alapjai | 203 |
| Az eljárás egyszerűsítéséhez szükséges anyagi jogi alap kialakításának főbb szempontjai | 204 |
| Az elhatárolás ismérve: a bűntettre megállapított büntetőjogi hátrány maximuma | 211 |
| Az elhatárolás módja: a taxáció | 231 |
| A kisebb súlyú bűntettek intézményesítése | 256 |
| Az egyszerűsített büntető eljárás | 269 |
| Az egyszerűsített büntető eljárás formája | 272 |
| Az egyszerűsített eljárás felépítése és általános tartalma | 272 |
| A sértett az egyszerűsített büntető eljárásban | 277 |
| Az egyszerűsített eljárás egyes szakaszai | 287 |
| Az egyszerűsített nyomozás | 288 |
| Az egyszerűsített bírói eljárás | 305 |
| Név- és tárgymutató | 325 |
