| Bevezető | 11 |
| Ismerkedés a Pascal nyelvvel és programkészítéssel | 15 |
| Az első program | 15 |
| Kulcsszó, azaz foglalt szó | 19 |
| Azonosító, azaz név | 20 |
| Számok | 22 |
| Speciális szimbólumok | 23 |
| Megjegyzések: kommentek | 23 |
| Elválasztók | 24 |
| Az első program jelentése | 25 |
| Szintaxis és szemantika: forma és tartalom | 30 |
| Szintaxisábra | 35 |
| Folyamatábra | 36 |
| Szabályok leírási módja | 41 |
| A repeat utasítás | 42 |
| Az egész (integer) típus | 43 |
| Példák | 50 |
| A szabványról | 54 |
| Algoritmusok egész, valós, logikai és karakteres adatokkal | 59 |
| A valós (real) típus | 59 |
| Az if utasítás | 73 |
| Függvények használata | 80 |
| Az utasításcsoport | 84 |
| Összetett logikai feltétel | 87 |
| A logikai típus | 91 |
| A sorszámozott típus fogalma | 95 |
| A while utasítás | 100 |
| Egy ravasz feladat | 104 |
| Egyenlet numerikus megoldása | 109 |
| Intervallumfelezéses módszer | 111 |
| Húrmódszer | 115 |
| Érintőmódszer | 118 |
| Szelőmódszer | 120 |
| Határozott integrál numerikus meghatározása, a for utasítás | 123 |
| Téglalapmódszer | 124 |
| Trapézmódszer | 127 |
| Melyik ciklusutasítást használjuk? | 136 |
| Simpson-módszer | 138 |
| A karakter típus, a case utasítás | 141 |
| Konstans definiálása | 155 |
| Az adatbeolvasás és adatkiírás elemei | 159 |
| Kiírás | 159 |
| Beolvasás | 163 |
| További adattípusok, típusdefiníció | 169 |
| Egyindexű tömbök | 169 |
| Többindexű tömbök | 186 |
| Típus definiálása | 197 |
| Tömbalgoritmusok | 203 |
| Hosszú egész számok tárolása | 203 |
| Lottószámok sorsolása | 205 |
| Bizonyítványok átlagainak kiszámítása | 211 |
| Intervallum típus | 215 |
| Szabványos típusok átdefiniálása, adatok kompatibilitása | 218 |
| A karakterlánc típus | 221 |
| Rekord típus | 233 |
| változó rekord | 237 |
| A with utasítás | 250 |
| Táblázatkezelési módszerek | 256 |
| Lineáris keresés | 260 |
| Lineáris keresés strázsával | 261 |
| Bináris, azaz logaritmikus keresés | 262 |
| Csonkításos, avagy keverő keresés | 264 |
| Változók deklarálása | 267 |
| Pakolt adattípusok | 268 |
| Szegmensek: Eljárások, függvények | 271 |
| A szegmentálás fogalma | 271 |
| Lokális és globális változók, azonosítók hatásköre | 283 |
| Adatátadás a szegmens és a hívó programrész között | 294 |
| Adatátadás globális változókkal | 295 |
| Adatátadás változóparaméterekkel | 295 |
| Adatátadás értékparaméterekkel | 296 |
| Adatátadás függvény értékével | 298 |
| A szegmensek mint paraméterek | 298 |
| Rekurzió | 300 |
| Mikor ne használjunk rekurziót? | 317 |
| Mi nem rekurzió? | 322 |
| Közvetett rekurzió | 340 |
| Mutató típus, dinamikus változó | 349 |
| A dinamikus változó fogalma | 349 |
| Tipikus adatszerkezetek dinamikus adatokkal | 368 |
| Egy irányban láncolt lista rendezetlen adatokkal | 372 |
| Két irányban tárolt lista rendezett adatokkal, strázsával | 377 |
| Bináris fa | 379 |
| További adattípusok | 387 |
| Felsoroslt típus | 387 |
| A halmaz típus | 394 |
| Az adatállomány típus | 402 |
| További szabályok | 431 |
| Program | 431 |
| A goto utasítás | 432 |
| Az üres utasítás | 436 |
| Szimbólumelválasztók | 437 |
| Megjegyzés (komment) | 437 |
| Helyettesítő szimbólumok | 438 |
| Az adattípusok összefoglalása | 439 |
| Irodalomjegyzék | 441 |
| Tárgymutató | 445 |
Folytatás Microsoft-tal