Mezőgazdasági munkás-érdekképviselet

1896-1944

Szerző

Lektor

'Szakács Kálmán: Mezőgazdasági munkás-érdekképviselet ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolg. Szaksz.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	561 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-321-434-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A földmunkás-szakszervezet létrehozásának előzménye. Az első kísérletek kudarcának okai (1896-1902)	5
Kísérlet az országos szervezet kialakítására	5
A földmunkás-szakszervezet formális megalakítása	14
Az első kísérlet bukásának okai	19
A szakszervezkedés a mezőgazdasági munkásmozgalom három irányzatában	29
A feltételek kialakulás az országos szövetség létrehozására (1903-1905)	36
A mezőgazdasági munkásmozgalom fellendülésének főbb okai	36
A mezőgazdasági munkásmozgalom megerősödése	42
Előkészületek a szakszervezet megalakítására, az 1905. április 22-i értekezlet	49
A földmunkás-szakszervezet és a szervezett ipari munkásság	57
A párton belüli ellenzék és a földmívelőmozgalom	60
A földmunkásmozgalom szervezeti ereje és a szakszervezeti mozgalom a földmunkásmozgalom három irányzatában	66
A földmunkásszövetség alapszabályainak jóváhagyása. A Világszabadság megjelenése	71
A magyarországi földmunkások országos szövetsége megalakulása, tevékenységének első szakasza (1906. január - 1906. október)	79
A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása és jellege	79
Az Országos Munkásvédő Szövetség és a Magyaroszági Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegyletének megalakulása	91
A kormányterror erősödése 1906 tavaszán	95
Vizsgálat a földmunkásszövetségek ellen	104
A Földmunkások Országos Szövetsége szervezeti fejlődése és tömegbefolyása	116
Mezőgazdasági szociálpolitika és munkásbiztosítás az első világháború előtt	127
A MFOSZ tevékenységének második szakasza: Működési feltételeinek általános romlása	138
Változások a szövetség taktikájában: az 1906. őszi kerületi értekezletek	138
Az OMGE téli ellentámadása	147
A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége elleni eljárás törvényi előkészítése	158
Az MFOSZ helyi csoportjának részleges megsemmisítésére	166
Eredménytelen kísérletek a mozgalom hanyatlásának megakadályozására. A szövetség és szervezeti stabilizálására	172
A küzdelem tanulságainak számbavétele: az MSZDP taktikai irányvonalának változása	172
Ellentétek az MFOSZ vezetősége és a pártvezetőség között, valamint a MFOSZ-ban	182
Kísérletek a megmaradt szervezetek stabilizálására. Az 1908-as földmunkáskongresszus	192
A szövetség alapszabályainak módosítása: szervezeti intézkedések	198
Az 1905-1907-es bérharcok gazdasági mérlege	207
Az MFOSZ tevékenysége az első világháború kitöréséig. Kiútkeresési kísérletek (1908-1914)	223
Sikertelen kísérletek a szövetség szervezeteinek megtartására	223
Gyakorlat és elmélet. A szervezeti kérdések előtérbe kerülése	230
A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége és a szövetkezeti kérdés	248
A szövetkezeti gondoalt megtorpanásának okai	260
A "Munka" szövetkezet megalakulása	269
Választójogi vita, belső konfliktusok	277
A földmunkásszövetség a világháborúban és a két forradalomban (1914. augusztus - 1919. augusztus)	286
A földmunkásszövetség az első világháború idején	286
A Földmunkások és a Kisgazdák Országos Szövetsége a polgári demokratikus forradalom idején	308
A szervezkedési törekvések kibontakozása. A szövetség szervezeti ereje és politikai befolyása	308
A földkérdés, a földreform és a szövetkezeti eszme	322
A cselédkongresszus: a mezőgazdasági munkabérek rendezése és politikai következményei	327
A Munka szövetkezet. A szövetkezeti törekvések megerősödése a FÉKOSZ-ban	342
A FÉKOSZ a proletárdiktatúra rendszerében	348
A FÉKOSZ szervezeti ereje, politikai tevékenysége a tanácsköztársaság első időszakában. A bérrendezések	348
Helykeresés az új politikai mechanizmusban. A FÉKOSZ és a mezőgazdasági szövetkezetek	361
Ellentétek és viták a tanácskormány és a FÉKOSZ között. Kísérletek a konfliktus felszámolására	370
A Földmunkásszövetség az ellenforradalom és a fehérterror viharában (1919. augusztus - 1921. december)	385
A földmunkásszövetség belső válsága és kettészakadása	385
A szociáldemokrata földmunkásszövetség újjászervezése és politikája	396
A földmunkásszövetség egységének létrehozása, politikai irányvonala	401
Erőfeszítések a szövetség helyi csoportjainak reorganizálására	414
A mezőgazdasági munkások helyzete, érdekvédelmének kérdései a szentesi kongresszuson	419
A földmunkásszövetség átmeneti fellendülése	427
A Földmunkásszövetség a konszolidált ellenforradalmi rendszerben (1922-1925)	433
A hatósági üldözés az 1922-es választások után. A szövetség betiltásának terve	433
Kormányzati rendszer és mezőgazdasági munkáspolitika	437
Az MSZDP és a földmunkásszövetség reagálása a hatósági üldözésekre	444
Ellenzék a földmunkásszövetségben	454
A Földmunkásszövetség a gazdasági válságtól a szövetség tevékenyéségnek megszűnéséig (1929-1944)	465
A földmunkásszövetség és a gazdasági válság	465
Pártszervezet és szakszervezet. A vidéki pártszervezetek létrehozásának kihatása a földmunkás-szakszervezet érdekvédelmi tevékenyéségére	472
A kormány néhány szociálpolitikai intézkedése	475
A földmunkásszövetség a háború árnyékában	478
Jegyzetek	481