Előszó
Alig telt el két év, és ismét egy tartalmas és gondolatébresztő TIMPNET kötettel gazdagodik a magyar muzeológusok szakmai közössége. Nagy öröm ez számunkra, hiszen sokakkal együtt, hosszú évek óta...
Tovább Előszó
Alig telt el két év, és ismét egy tartalmas és gondolatébresztő TIMPNET kötettel gazdagodik a magyar muzeológusok szakmai közössége. Nagy öröm ez számunkra, hiszen sokakkal együtt, hosszú évek óta kerestük a társakat, a partnereket és az anyagi forrásokat közös célunk megvalósításához. Meggyőződésünk, hogy a múzeumi szakma csak akkor újulhat meg, ha a központi akarat mellett az ország legkülönbözőbb pontjain, mintegy „alulról jövő kezdeményezésként" is elindul a változás. Ezért nem véletlen, hogy oly szívesen idéztük a 2007-es kötet bevezető gondolatait, ahol dr. Horváth László megyei múzeumigazgató világosan, közérthetően, és ugyanakkor hitelesen fogalmazott, kijelentve „a múzeumok nem az ott dolgozó emberek kényelméért vannak, [...] az elefántcsonttornyokat felváltják a szolgáltató múzeumok".
A múzeumok szerepe megváltozott, és a nyitott kapuk követelménye, valós és átvitt értelemben egyaránt, immár megkérdőjelezhetetlen. Azonban nem elegendő felismerni és elfogadni a múzeumok életét már a jelenben is meghatározó, az oktatás és a társadalom felől érkező elvárásokat, hanem a megfelelő módszereket is ki kell munkálni.
A miértek után a hogyan, milyen eszközökkel, kikkel kérdései sokasodtak, mivel nagyon kevés minta volt az előrevivő és sikeres megoldások tekintetében. Ebben a helyzetben volt átütő az a kezdeményezés, amely a helyi szakemberek összefogására, közös problémamegoldó képességére alapozott, és a legfontosabb kérdéseket fókuszba állítva műhely munkákat szervezett.
Vissza 
