1.034.996

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pest Megye Monográfiája I/2.

A honfoglalástól 1686-ig

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Pest Megye Monográfia Közalapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 643 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 31 cm x 22 cm
ISBN: 963-00-8289-6
Megjegyzés: Kivehető térkép-mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Már a rómaiak tudták: habent sua fata libelli, azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy a könyvek írásának is. Pest megye történetét feldolgozó monográfia utoljára... Tovább

Előszó

Már a rómaiak tudták: habent sua fata libelli, azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy a könyvek írásának is. Pest megye történetét feldolgozó monográfia utoljára 1910-ben jelent meg Borovszky Samu szerkesztésében. Az eltelt idő, az újra és újra megújuló történeti részkutatások nyomán igényként többször megfogalmazódott egy új, a megye történetét összefoglaló műnek a kiadása. Ezt az óhajt erősítette az a tény is, hogy a megye históriája az ország történetének mindig is sajátos színfoltját jelentette, mert eltérően a többi megyétől földrajzi fekvése folytán megyeszékhelye fokozatosan az ország fővárosa lett s ez igen sok vonatkozásban egyedien hatott életére. A monográfia elkészítésének évtizedek óta érlelődő gondolata akkor öltött testet, amikor a rendszerváltoztatás után az első megyei közgyűlés tagja, Asztalos István aszódi múzeumigazgató, a közművelődési és oktatási bizottság elnöke, maga mögött tudva a Pest Megyei Levéltár támogató készségét, Inczédy Jánosnak az önkormányzat elnökének jóváhagyásával írásba foglalta a munka előkészítéséről szóló határozat tervezetét és azt a közgyűlés elé terjesztette. A testület - ritka kivétel - egyhangulag fogadta azt el. Pest Megye Közgyűlése 1991. március 31-én 45/1991. számú határozatával, 2 millió forint alaptőkével - folyamatos, évenkénti támogatással - létrehozta a Pest Megye Monográfia Alapítványt és annak kuratóriumát. Pest Megye Önkormányzata és közművelődési és oktatási bizottsága akkor úgy gondolta, hogy az alapítvány, illetőleg 15 fős kuratóriuma nemcsak a monográfia megszületésének lesz a záloga, de a kuratórium összetételénél fogva egyben a megye kulturális intézményeiben folyó tudományos munkának közvetlen illetve közvetett irányító együttese is lesz. Kurátorok ezért a következők lettek: Asztalos István, Bányai Judit és Kjrenkó József a közgyűlés képviseletében, Lovász Mária, Noseda Tibor és Vajdulák Csilla a megyei önkormányzat hivatala részéről, Nóvák László, Soós Sándor, Tettamanti Sarolta és Vass Istvánné Joachim Margit a múzeumigazgatóságtól, Biczák Péter és Pethő Zsoltné a megyei könyvtárból részéről végül Böőr László, Egey Tibor és Héjjas Pál a megyei levéltárat képviselve. A kuratórium elnöki tisztére Asztalos Istvánt választották, a titkári teendők ellátására Noseda Tibor kapott megbízást. A munka intenzíven indult meg. A három kötet és az azt kiegészítő negyedik, az adattári kötet tartalmát, szerkezetét meghatározó szinopszisok elkészültek, a főszerkesztők és az egyes fejezetek szerzői munkához láttak. A három kötetes mű a következő korszakhatárok szerint tagolódik: az első kötet a megye történetét 1686-ig, a második 1686-től 1867-ig, a harmadik 1867-től 1990-ig dolgozza fel megyénk történetét. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor 9
I. A térség 9. századi története 9
II. A magyar honfoglalás kora 11
III. A korai Árpád-kor 14
Zsoldos Attila: Pest megye az Árpád-korban 32
I. Visegrád vármegye és utódai 32
1. Visegrád vármegye 32
2. Pilis megye kialakulása 40
3. A Nagy-sziget ispánsága 42
4. Pest megye kialakulása 44
II. Az ország közepe 50
III. A megyei társadalom az Árpád-korban 56
1. A birtokosok társadalma 58
2. Szolgálónépek és parasztok 70
Tringli István: Pest megye a késő középkorban 75
I. Elöljáróban 75
II. Politika- birtokpolitika 1301-1526 75
1. A rezidencia és a főváros vonzásában 75
2. A békeévek eseményei 77
3. Birtokpolitika 80
4. A Nagysziget birtokviszonyai 81
5. Királyi adomány 83
6. Királynéi adományok és birtokok 85
7. Királyi csere 87
8. Fiúsítás 89
9. A birtokszerkezet Pest megyében 90
10. Pilis megye birtokviszonyai 92
11. Kisebb bárói birtokok 93
12. Az Ákos- és Rozgonyi-birtoktest 95
III. Települések 98
1. Átalakuló településkép 98
2. A falu 99
3. A pusztásodás 102
4. A belső pusztásodás 109
5. Városok 110
IV. Gazdaság és társadalom 116
1. A régiók 116
2. Szántóföldek és kertek 116
3. Állattenyésztés 118
4. Szőlők 120
5. Malmok 122
6. Erdők 123
7. Halastavak, halászat 126
8. Vámok, révek, vásárok 127
9. A börzsönyi bányászat 132
10. Nemesek 133
11. Jobbágyok 139
12. A ceglédi zendülés 143
13. Nemzetiségek, demográfia 144
V. A megye kormányzata 145
1. A megyei változások 145
2. A megyei joghatóság 147
3. Határok a középkor végén 148
4. Az alnádor és Pest megye 154
5. Hédervári Lőrinc ispánállító kísérlete 156
6. Borsvai Benedek alispánsaga 159
7. Pest megye önálló tevékenysége Borsvai kinevezéséig 161
8. A sedria működése Borsvai alispánsága után 164
9. Szolgabírói szék 167
10. Pilis megye kormányzata 168
11. Közgyűlések 172
12. Adóbehajtás, katonáskodás, országgyűlések, rendeletek kihirdetése 179
13. A nagyszigeti ispánság 182
14. Bírói kiváltságok 185
15. Hiteleshelyek 185
16. Tisztségviselők 186
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében 195
I. Világi egyházszervezet 195
1. Püspökségek 195
2. Főesperességek 198
3. Káptalanok 201
4. Plébániahálózat 204
II. Szerzetesség 210
1. Monasztikus rendek 210
2. Kanonok- és lovagrendek 214
3. Remeterendek 217
4. Koldulórendek 219
Búzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei 223
I. A 11-12. század 223
1. A visegrádi ispáni központ az államalapítás korában 223
2. A 11. század második felének és a 12. század elejének művészete, a romantika születése 223
3. Visegrádi építkezések a 11. század harmadik negyedében 223
4. A pilisi bencés apátság 224
5. A váci székesegyház 225
II. Az érett romantika és kora gótika a 12. század végén és a 13. század első két harmadában 225
1. Az ercsi monostor 226
2. A pilisi ciszterci apátság 226
3. Az ócsai premontrei prépostság 227
4. A zsámbéki premontrei prépostság 228
5. A visegrádi vár 230
III. A kései klasszikus gótika (14. század második és harmadik negyede) 231
1. Visegrád 231
a) A vár átépítése 231
b) A Szent András monostor 232
c) A királyi ház és körzete 232
2. Építkezések a pilisi apátságban 233
3. A visegrádi királyi palota a 14. század közepén 234
a) Gaal Konrád harangöntőműhelye 234
b) A palota építkezései az 1360-as években 234
c) A visegrádi fellegvár 235
IV. Az internacionális gótika: az 1400 körüli korszak művészete 235
1. Visegrád 235
a) A királyi palota 235
b) Ferences kolostor 237
c) A fellegvár 237
d) A városi építkezések 237
2. A márianosztrai pálos kolostor 238
V. A késő gótika és reneszánsz a 15. század közepe és a 16. század közepe között 238
1. Visegrád 239
a) A királyi palota 239
b) A vár 241
c) Jagelló-kori építkezések 242
2. Zsámbék 243
3. A solymári vár 243
4. Báthori Miklós váci püspök építkezései 243
5. A csővári vár 243
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése 255
I. Pest megye török uralom alá kerül 255
II. A megye török várai és katonaságuk a hódoltság várrendszerében és haderejében 257
1. A Buda körüli védőgyűrű 257
2. Vác és Visegrád 261
3. Zsámbék, Vörösvár, Érd és Damásd 264
4. A dunai török hajóhad állomáshelyei 267
5. Birtokos szpáhik a megye területén 269
III. Török igazgatás és társadalom 270
1. A budai szandzsák 270
2. A tartományi igazgatás feladatai 271
3. A kádik törvényszékei 273
4. Dzsámik és iskolák 277
5. Török iparosok, kereskedők, adóbérlők 279
6. Életszínvonal és mobilitás 286
IV. Jövedelemgazdálkodás és adóztatás 292
1. A szultáni hász-birtokok túlsúlya a budai szandzsákban 292
2. Állami és földesúri adószedés 295
3. Az adóterhek mértéke városon és falun 296
4. A települések „önadóztatásának" kezdetei 300
V. A 17. század változásai a törökök berendezkedésében 302
1. A budai vilájet és a budai szandzsák területi változásai 303
2. A megye török központjai és lakóik a 17. században 304
3. Az átalakult jövedelemgazdálkodás 310
4. A földesúri adószedés 315
5. Az állami adók 317
6. A mezővárosok önállósodó bíráskodása 322
Szakály Ferenc: A hódolt megye története 329
I. Az első török „látogatástól" a török megszállásig (1526-1541) 329
II. A táj és a népesség változásai a török berendezkedés után 335
1. A településhálózat 335
2. Népességszám 339
III. Termelés és árucsere a 16. században 346
1. Mezőgazdaság 346
a) Szántóföldi művelés 347
b) Pusztagazdálkodás 350
c) „Háztáji" gazdálkodás 355
d) Legeltető állattartás 356
e) Víz- és erdőgazdálkodás 361
2. Árucsere 364
a) Pest megye helye a távolsági kereskedelemben 364
b) Pest megyeiek a távolsági kereskedelemben 368
c) Vásárok, piacok, boltok 372
3. Kézműipar 377
IV. Társadalom 381
V. Ami a magyar hatalmi struktúrából megmaradt 390
1. A birtokjog folyamatosságának biztosítékai és eszközei 390
2. A nemesi vármegye. Pest-Pilis-Solt vármegye születése 394
3. A magyar falvak és mezővárosok belső élete 401
VI. Egyház és iskoláztatás 405
1. A katolikus hierarchia sorsa 405
2. Lutheránusok 408
3. A helvét irányzat győzelemre jutása 411
4. Az antitrinitárius Nagymaros 416
5. Iskoláztatás 417
VII. Magyar adóztatás 418
VIII. A hosszú háború katasztrófája (1593-1606). Újjátelepülés és pusztulás a 17. században 426
1. A megyéinket érintő hadjáratok, várostromok és következményeik 426
2. A településpusztulás üteme. Tatár- és hajdújárások 429
3. A vontatott újjátelepedés fázisai. Etnikai viszonyok módosulása 433
IX. A visszaépült nemesi vármegye 439
1. A nemesi vármegye kinti tagozata 439
2. A nemesi vármegye tevékenysége 447
3. A nemesi vármegye hódoltsági tagozata 449
4. A vármegye feladatkörei 450
a) A vármegyei tisztikar „karbantartása" 450
b) A felsőbbséggel való érintkezés 451
c) A vármegye által kezdeményezett intervenciók 451
d) A vármegye mint közbenjáró 451
e) A vármegye közhitelű szolgáltatásai 452
f) A vármegyei jogalkotás" 452
g) A vármegyei jogszolgáltatás 452
a) Polgári ügyek 453
b) Büntető ügyek 454
h) A vármegye részvétele az állami adó, a közmunkák és rendkívüli szolgáltatások behajtásában 455
i) Egyebek 455
5. A vármegye gazdálkodása 457
X. Két hatalom szorításában magukra hagyottan 462
1. A mezővárosi és falusi helyhatóságok önállósága 462
2. A helyhatóságok felépítése és működése 466
3. A paraszti önvédelem kialakulása és Pest-Pilis-Solt megyei problémái 471
4. A parasztvármegye felépítése és működése 474
a) A közerkölcsök megerősítését célzó rendelkezések 475
b) A végvári katonák és kóborlók elleni eljárásról 475
c) Az önvédelmi szervezetekre és ezek működésére vonatkozó rendelkezések 476
d) A földesúr, a vármegye és a parasztvármegye viszonyát szabályozó rendelkezések 477
XI. Változások a termelés és az árucsere szférájában 480
1. Mezőgazdaság 480
2. Kézművesség 486
3. Áruforgalom 491
XII. A magyar társadalom változásai 499
1. Pest-Pilis-Solt megye földbirtokosai 499
2. A hódoltsági nemesség megerősödése 503
XIII. Magyar adóztatás 510
XIV. Egyházak és művelődés 520
1. Protestánsok és katolikusok 520
2. Katolikus és református hierarchia 522
3. Lelkészek és papok 527
4. Templom és hitélet 532
5. Iskola és művelődés 539
Bibliográfia 545
Személynév mutató 587
Földrajzi név mutató 609
Táblázatok jegyzéke 633
A szöveg közti térképek jegyzéke 635
A térképmellékletek jegyzéke 636
A szöveg közti képek és rajzok jegyzéke 637
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv